A Térey-ösztöndíj mintájára az Iskola Alapítvány hét erdélyi költőt, írót havi négyezer lejjel támogat az alkotásban

Negyven év feletti alkotók számára hirdetett irodalmi ösztöndíjat az Iskola Alapítvány márciusban. Az egy évre szóló alkotói támogatásra három hét alatt 123 pályázat érkezett Erdélyből, írják az RMDSZ közleményében, amelyben azt is részletezik, hogy a pályázat célja az erdélyi magyar kultúrát gazdagító szépirodalmi művek létrehozását ösztönző alkotói feltételekhez való hozzájárulás, az irodalom társadalmi közmegbecsülésének kifejezésre juttatása.

Ez a cél tulajdonképpen megegyezik a Petőfi Irodalmi Múzeum által kiosztott Térey-ösztöndíj célkitűzésével, amit Demeter Szilárd hozott létre 35 és 65 év közötti alkotók számára. A Térey-ösztöndíj havi értéke 320 ezer forint, ami 4300 lejnek felel meg. Annak odaítéléséről is szakmai zsűri dönt, akárcsak az Iskola Alapítvány által kiosztott támogatás esetében. A Térey-ösztöndíjat a jelöltek közül eddig Bartók Imre, Csehy Zoltán (aki most a Látó által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat veheti át elsőként), Keresztesi József, Szőcs Petra és Zoltán Gábor is visszautasította. Mind a PIM, mind az erdélyi zsűri tagja Karácsonyi Zsolt, aki 2022-ig az E-MIL elnöke volt, 2023-tól RMDSZ ügyvezető elnökségének kulturális alelnöke, az E-MIL elnöki tisztségét pedig Szántai János tölti be, aki történetesen megnyerte az egyik alkotói ösztöndíjat.

„A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szervezőjeként az erdélyi irodalmi, könyvkiadói élet aktív résztvevőjévé vált az alapítvány. Úgy láttuk, egy szenior alkotók számára szóló támogatási program hiánypótló lehet az erdélyi kulturális és irodalmi élet számára” — nyilatkozta Nagy Zoltán Levente, a pályázatot kiíró Iskola Alapítvány elnöke.

Az ösztöndíjak odaítéléséről öttagú kuratórium döntött, melynek tagjai:

• Balázs Imre József (költő, irodalomkritikus)
• Egyed Emese (költő, irodalomtörténész),
• László Noémi (költő, műfordító)
• Lövétei Lázár László (költő, műfordító)
• Karácsonyi Zsolt (költő, író, műfordító)

„A több mint 120 pályázó soraiból mintegy harminc szerző pályázata jutott a legjobbak közé, ezen a körön belül is kialakult egy erős élboly, közülük kerültek ki a nyertesek. Költői vagy prózaírói alkotói tervekkel egyaránt szép számban pályáztak, az ösztöndíjkiírás egyértelműen megmozgatta a kortárs erdélyi irodalom alkotóit. Izgalmas, jelentős művekre számíthatnak az olvasók” — számolt be Karácsonyi Zsolt, a zsűri elnöke.

Az első alkalommal kiosztott ösztöndíjakat a 2024/25-ös időszakra az alábbi hét alkotó nyerte el:

• Fischer Botond költő, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
• Zsidó Ferenc író, kritikus, szerkesztő, 2020 szeptemberétől a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
• Borsodi L. László csíkszeredai költő, a Márton Áron Gimnáziumban tanít magyar nyelvet és irodalmat. 2019-2020-ban a Székelyföld folyóirat főszerkesztője volt.
• Papp Attila Zsolt költő, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője. Korábban a Főtér portál főszerkesztője volt, viszont amikor a portált működtető Médiatér Egyesület 2018-ban 1,45 milliárd forintnyi támogatást kapott a magyar kormánytól, amit Demeter Szilárd (Papp Attila Zsolt sógora) lobbizott ki az egyesületnek, lemondott.
• Szántai János költő, író, 2022 novemberétől az E-MIL elnöke, a Főtér portál főszerkesztő-helyettese
• Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító. 2020 és 2022 között Térey János-ösztöndíjas is volt.
• Dimény H. Árpád költő, újságíró, a Székely Hírmondó munkatársa.

Az ösztöndíjasok közül Király Zoltán és Zsidó Ferenc az E-MIL választmányának, Borsodi L. László és Papp Attila Zsolt pedig a szervezet etikai bizottságának tagjai.

Az ösztöndíjasok a következő egy évben havi 4000 lej értékű támogatást kapnak, az érték tehát nagyjából megegyezik a Térey-ösztöndíjéval. A támogatás megvalósulását a Nemzetpolitikai Államtitkárság finanszírozta.

Lőnhárt Melinda: Nő vagyok. Költő vagyok. Ember vagyok

Az eredményhirdetést ismertető alaphírünk után, amelyben szóvá tettük, hogy egyetlen női alkotót sem talált érdemesnek a zsűri arra, hogy beválogassa a hét ösztöndíjas közé a 123 jelentkező közül, Lőnhárt Melinda kolozsvári költő a Facebook oldalán reagált a hírre. Bejegyzésében így ír:

„Mit ér a költő, ha nőnek születik? 123 pályázatból kiválasztottak 7 nyertest. Mind férfiak. Érdekes. Már csak az érdekel, hány nő pályázott. Nem vagyok főszerkesztő. Tanár vagyok. Nem puccos városi iskolában. Nekem az a szó, hogy iskola jelent valamit. Én is 6-kor főzöm az első kávét. Ha van. 8-kor már két buszról is leszálltam. Teszem a dolgom. Nem tudom, mire gondolsz, ha azt mondod, nem vagyok aktív irodalmilag. Húsz éve irodalmat tanítok, tíz éve publikálok. Van két kötetem. Ja, hogy nem vagyok ott minden rendezvényen? Tudod, délben hazajövök az albérletembe. Három gyerekem van, a legkisebb még velem lakik, ebédet főzök. Este tanulok. Hétvégén egyetemre járok. Van a vers. Ami szabad. Ezért írok. De hogy ennyire lúzer lennék? És ennyire láthatatlan? Hány társammal vagyok ebben a 123ból? Igen. A vers szabad. Ha fáj is a láthatatlanság. Nő vagyok. Költő vagyok. Ember vagyok.”

Lőnhárt Melinda Kolozsváron született 1975-ben. Első versei a Szabadság napilap Tetőn című rovatában jelentek meg, majd a Helikon, a Látó, a Várad, később az Újvárad, Irodalmi Jelen oldalain közölt. Két kötet szerzője: A látható hiány 2014-ben, a szaggatott címet viselő kötete 2018-ban jelent meg.