Transznemű színésznőt és kortárs Hamupipőke-sztorit díjaztak Cannes-ban

A 77. Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma díját Sean Baker rendező Anora című filmje nyerte el, tudósít a Guardian. Az Anora egy tragi-komikus modernkori Hamupipőke történet, amely egy sztriptíztáncosnőről szól, aki hozzáment egy multimilliomoshoz. A film főszereplője Mikey Madison, aki Ani karakterét alakítja, egy brooklyni prostituáltét, akinek élete mesébe illő fordulatot vesz, majd rémálommá válik, amikor találkozik egy orosz oligarcha fiával, aki feleségül akarja venni.

Sean Baker, aki korábban olyan filmekkel vált ismertté, mint a Tangerine és a The Florida Project, régóta vágyott az Arany Pálma díjra. A díjat átvéve Baker elmondta, hogy ez a díj „szó szerint az egyetlen célja volt filmkészítői karrierje során az elmúlt 30 évben.” Külön köszönetet mondott Mikey Madisonnak, akinek alakítása meghatározó volt a film sikerében. Baker kiemelte a film fontosságát, és szenvedélyesen beszélt arról, hogy a filmeket a mozikban kell megnézni, nem pedig otthon vagy telefonon.

A zsűri elnöke, Greta Gerwig, aki a Barbie című film rendezője, az Anora emberiességét és érzelmi hatását dicsérte, amikor bejelentette a díjat. „A film elragadtatott, megnevettetett, majd összetörte a szívünket” – mondta Gerwig. A film nemcsak a szexmunkásokról szóló érzékeny ábrázolása miatt nyerte el a díjat, hanem azért is, mert képes volt humorral és tragédiával egyaránt hatni a közönségre.

Az Anora érdekes versenytársa volt az Emilia Pérez című spanyol nyelvű musicalnek, amelyet Jacques Audiard rendezett. Bár az Emilia Pérez nem nyerte el az Arany Pálmát, elismerésben részesült, hiszen a legjobb színésznő díjat a női szereplőgárdának ítélték, köztük Karla Sofía Gascónnak, aki az első transznemű nőként kapta meg ezt az elismerést. A két világsztár, Selena Gomez és Zoe Saldana, a mexikói Adriana Paz, valamint a címszerepet alakító spanyol transznemű színésznő, Karla Sofía Gascón főszereplésével készült zenés krimi egy mexikói drogbáróról szól, aki az életét minden szempontból meg akarja változtatni. A díjat a színésznők nevében Karla Sofía Gascón vette át, aki a film kezdetén Manitast, egy hatalmas mexikói drogkartell erőszakos és dúsgazdag vezetőjét alakítja. A kegyetlen férfi nővé átoperáltatva magát kilép a bűnözői alvilágból, és teljesen új életet kezd.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Payal Kapadia indiai rendezőnő All we imagine as light (Minden, amit fénynek képzelünk) című költői filmjének ítélte. Jóllehet az indiai filmgyártás méretében az amerikaiéval vetekszik, indiai alkotás harminc év után kapott újra meghívást a cannes-i fesztivál hivatalos programjába. A francia–holland–luxemburgi–indiai koprodukcióban készült film főhőse két alacsony sorból származó vidéki ápolónő, akik a világ egyik legnépesebb városában, Mumbaiban egy kórház szülészetén dolgoznak, s közösen bérelnek lakást. Egyikük egy éve nem látta a férjét, aki Németországban vállalt munkát, míg fiatalabb lakótársa titokban találkozgat vőlegényével. A két nő egy harmadik kolléganőjük meghívására egy tengerparti kirándulás során találja meg a helyet, ahol végre felszabadultan önmaguk lehetnek, és megélhetik vágyaikat.

A legjobb rendezés díját a portugál Miguel Gomes vehette át Grand Tour (Nagy körút) című fekete-fehér epikus filmjéért, amely az első világháború végén Burmában kezdődik, ahonnan egy brit köztisztviselő elmenekül a Londonból hozzá érkező menyasszonya elöl, és körútra indul Ázsiában. A férfi és az őt követő nő utazásának történetével a film egyszerre idézi meg a mai ázsiai országokat, és a több mint száz évvel ezelőtti brit gyarmati birodalmat.

A zsűri különdíjjal jutalmazta A vadfügefa magjai című iráni politikai thrillert, Mohammad Raszulof Iránban börtönbüntetésre ítélt és onnan elmenekült filmrendező titokban forgatott filmjét. A csaknem háromórás alkotás – amelyben eredeti mobiltelefonos felvételek is láthatók az erőszakba torkollott 2022-es tömegtüntetésekről, amelyek a muzulmán öltözködési szabályokat megszegő 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki – egy négytagú fiktív család életét követi Teheránban, amelyet teljesen felkavar a politikai helyzet. A történet elején vizsgálóbíróvá kinevezett és a tüntetőket kihallgató apa egyre gyanakvóbbá válik feleségével és lányaival szemben, akik egy rendőrök által megsebesített barátnőjüknek próbálnak segíteni. A családon belül generációs szakadék alakul ki: míg a szülők a rend pártján állnak, addig lányaik egyértelmű szolidaritást éreznek a tüntetőkkel, és úgy érzik, hogy jogos a lázadás az elnyomó rezsimmel szemben.

A legjobb forgatókönyv díját Coralie Fargeat francia rendező The Substance (A szer) című angol nyelven készült feminista horrorfilmje kapta. A történet főhőse, egy ötvenes évei végéin járó tévés személyiség (Demi Moore), aki kipróbál egy olyan szert, amely a hirdetés szerint „jobb verziót”,

„fiatalabbat, szebbet, tökéletesebbet” ígér a felhasználójának. Így jön létre az egyszerre angyali és démoni avatárja (Margaret Qualley).

A legjobb férfi alakítás díját a zsűri Jesse Plemonsznak ítélte a görög Jórgosz Lánthimosz angol nyelvű A kegyelem fajtái című szkeccsfilmjében nyújtott alakításáért.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Halfdan Ullmann Tondel norvég rendező Armand című filmje kapta, amelyet az Un certain regard (Egy bizony nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be. A rövidfilmes Arany Pálmát a horvát Nebojąa Slijepčević The Man who could not remain silent (Az ember, aki nem tudott hallgatni) című filmje érdemelte ki.