Felnőttesebbé és technikailag változatosabbá vált a gyermekillusztráció

A jelenleg havonta kb. 20 ezres példányszámban megjelenő Napsugár és Szivárvány illusztrációiból a lapok története során többször szerveztek már kiállítást, de ez az eddigi legátfogóbb és az első, amelynek a Bánffy-palota ad helyet. 31 alkotó több mint száz munkáját helyezték el az öt teremben, a helyi költségvetési forrásból támogatott NapsugárLIVE projekt keretében a művészek tárlatvezetést is tartanak az érdeklődő kisiskolásoknak, a képanyagból pedig igény szerint más településeken is szerveznek majd kiállítást. Készült egy katalógus is, amelyben minden művésztől két munka szerepel, rövid életrajz kíséretében.

A Koloratúra című válogatás alapja a szerkesztőségben megőrzött illusztrációk gyűjteménye, a későbbi digitális munkák utánnyomatai és azok az eredeti munkák, amelyeket az alkotók a 2000-es évek közepétől már digitális formátumban küldtek be a szerkesztőségbe, de saját archívumukban megőrizték, és most kölcsönadták őket a kiállításra. „A 2000-es évekig kialakult egy olyan alkotói csoport, akiknek rendszeresen jelentek meg illusztrációi a lapokban. Ez a közösség a mai napig fiatal művészekkel bővül” – mondta el Bak Sára, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az 1990 után készült illusztrációkból válogathattak, korábban ugyanis Bukarestben nyomtatták a lapot, innen pedig nem kerültek vissza Kolozsvárra a munkák.

„Minden alkotónak megvan a maga egyénisége, kialakult stílusa. A kiállítás anyagának kiválasztásakor érdekes volt nyomon követni a stílusuk alakulását. A technikák változatosak, tulajdonképpen mindenik vegyes. A legfiatalabbak között vannak digitálisan rajzolók, és olyanok is, akik kézi rajzokat készítenek. Igyekeztem a művészek stílusára jellemző, jellegzetes munkákat választani” – magyarázta Bak Sára.

A kiállított munkák között vannak grafikák, pasztellek, tusrajzok, akvarellek, de eredetiben látható pár papír vagy textil alapú kollázs is, amelyről így, közelről szemlélve derül ki, hogy milyen aprólékos munkával készült. A 23 év alkotásai mellett néhány 90-es években készült munka és néhány egészen friss, a 2024-es lapszámokhoz készült illusztráció is látható, a művészek pedig több generációhoz tartoznak, vannak köztük olyanok, akik már a rendszerváltás előtt is dolgoztak a lapnak, mások az elmúlt két évtizedben csatlakoztak a csapathoz, illetve néhányan az elmúlt években. A kiállítók a következők: Bak Sára, Csillag István, Darvay Tünde, Deák Katalin, Fazakas Csilla, Fazakas Ildikó, Forró Ágnes, Guba-Kerekes Zsuzsa, Hatházi Rebeka, Jánosi Andrea, Karda Zenkő, Kelemen Kinga, Keszeg Ágnes, Kürti Andrea, Márton Éva, Moldován Mária, Molnár Krisztina, Müller Kati, Orosz Annabella, Pojum Edith, Simon Eszter Nóra, Soó Zöld Margit, Starmüller Boróka, Szabó Zelmira, Székely Géza, Szilágyi Tosa Katalin, Szucher Ágnes, Tomos Tünde, Unipan Helga, Vass József és Venczel János.

A Napsugár teret ad a kísérletezésre

A két lap mindenkori szerkesztősége „igazi alkotói műhelyként, kép-szöveg laboratóriumként szolgál induló és befutott írók, költők, képzőművészek számára” – emelte ki a szerda délutáni megnyitón László Noémi főszerkesztő.

„Legtöbbször ők maguk jelentkeztek, ilyenkor próbamunkát adtunk, ha az illető még nem volt befutott illusztrátor, de olyan is volt, akit mi kerestünk fel. Érdekes, hogy aki jelentkezett, mennyire másképp dolgozott eleinte, mint később, amire – éppen a mi lapjainkon – kialakult a ma már jól ismert, szép, határozott stílusa” – mesélt az illusztrátori gárda toborzásáról Müller Kati, aki 2021-ben, 25 év után adta át a képszerkesztői feladatokat Bak Sárának, de ma is aktív rajzolója a lapoknak.

A Napsugár és a Szivárvány illusztrátorai mindig a főszerkesztő által kiválasztott szövegekből indulnak ki, amelyeket már betördelve kapnak meg, és általában 10 napjuk, két hetük van az illusztrációk elkészítésére. „Fontosnak tartjuk, hogy rajzolóink a szövegek alapján minél szabadabban alkothassanak. De néha szükséges megkérnünk az alkotót, hogy változtasson valamit a rajzon. Ugyan mi döntjük el, hogy melyik szöveget ki illusztrálja, de figyelembe vesszük a művészek kedvelt témáit – például, ha valaki állatokat szeret rajzolni, akkor őt kérjük fel az ehhez kapcsolódó szöveg képi megformálására” – mondta a munkamódszerről Bak Sára.

Az illusztrátorok rendszeresen találkoznak személyesen is a Napsugár szerkesztőségében, ilyenkor megbeszélik a különböző megoldásokat, a hagyományos technikákkal dolgozók rácsodálkoznak a digitális lehetőségekre, mesélte a képszerkesztő. „A gyermekillusztráció sokféle lehet. A Napsugár teret ad a kísérletezésre, egy-egy művész nagyon sokféle módon nyilvánulhat meg, különféle technikákat alkalmazhat” – emelte ki.

Egyre több a digitális munka, de a legfiatalabbak is dolgoznak kézi technikával

Bak Sára és Müller Kati egyetértettek abban, hogy a technika fejlődése új lehetőségeket jelent az alkotóknak és a szerkesztőknek is.

„Egyre több a digitális munka. Van, aki ezt a technikát maximálisan kihasználja, van, aki még mindig ragaszkodik a kézi illusztrációhoz. Szerkesztőként mindenképpen előny, hogy a digitális munkákon lehet kicsit módosítani” – mondta Müller Kati. „Teljesen megváltoztak a technikai elvárások. Amikor odakerültem, begépeltük a szöveget, megszámoltuk, hogy hány betűből áll, és átkonvertáltuk, hogy mekkora helyet fog elfoglalni a lapban, kartonra készítettük a maketteket. Néha voltak meglepetések, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogy szerettük volna. Most az utolsó percig kontrollálható minden, lehet változtatni, javítani rajta, sokkal inkább a kezünkben van a lap küllemének az alakítása” – magyarázta.

„A 90-es években még én is készítettem olyan illusztrációt, amihez külön kellett megrajzolnom a körvonalakat és külön a színeket. Korábban a pontosan megszerkesztett szöveg melletti »lyukakba« készültek az illusztrációk, ezért azokat a tudatos komponálás jellemzi, mindennek jól meghatározott helye van a rajzon. Míg a régebbi illusztrációk erőssége a vonal, a kontúr, a formák, a későbbieken a színek varázsolnak el. A mostani nyomdatechnika lehetővé teszi azt is, hogy a rajzok két oldalt betöltsenek és a szöveg mögött hátteret képezzenek” – mondta Bak Sára.

A mai gyermekillusztráció felnőttesebb

„Ahogy a gyermekek is egyre gyorsabban fejlődnek, a rajzok is régebb inkább babásabbak, kedvesebbek, gügyögősebbek voltak, most pedig gyakran jelennek meg olyan illusztrációk, amelyek felnőttesebbek” – figyelte meg Müller Kati, aki valószínűnek tartja, hogy a szövegekben is van ilyen trend. „Ilyenek például Hatházi Rebeka vagy Darvay Tünde rajzai, de ez sok más művésznél is megfigyelhető, míg például Pojum Edith vagy Fazakas Csilla inkább a legkisebbeknek, a Szivárványba való munkákat készítenek” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a lapok képi világát mennyire alakítják a gyermekek elvárásai szerint, Bak Sára azt mondta, hogy céljuk az egyedi munkák közlése, hiszen a gyermekek befogadják az eléjük tárt értéket. „Értéket szeretnénk nekik nyújtani, és ezáltal már kicsi korban az ízlésüket formálni” – mondta. A tanítók visszajelzései alapján egyértelmű, hogy a gyermekek a képeket nézik meg először a lapokban, felismerik a különböző stílusokat. Előfordul, hogy kiegészítik, továbbgondolják az illusztrációkat, tette hozzá.

Müller Kati szerint a legfontosabb visszajelzés, hogy továbbra is szeretik és veszik a lapot. „Persze azt is tudni kell, hogy a példányszám állandóan csökken, nem csak a gyerekek fogynak, hanem az olvasási kedv is, de ezzel számolni kell. Olyan visszajelzést nem kaptunk, hogy nem szeretik a Napsugárt, mert csúnya rajzok vannak benne” – hangsúlyozta.