Magyar Géniusz Program: ezeket a múzeumi projekteket támogatja a magyar állam Erdélyben

A megkérdezett muzeológusok közül többen jelezték, hogy a kifizetés késése és az infláció miatt nehézségekbe ütközik a tervezés, ugyanakkor van olyan erdélyi kisvárosi múzeum, amely még sosem gazdálkodhatott ennyi pénzből egyetlen kiállítás megszervezésénél.

A Nemzeti Kulturális Alap pályázatának, amelynek szakmai partnere a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, a kiírás szerint az a célja, hogy „a magyar tehetségeket, tudósokat, lángelméket, hazafiakat, patriótákat, valamennyi ismert és névtelen magyar hőst, a magyar kreativitást és zsenialitás példáit” népszerűsítse többek között a nemzettudat erősítése és a vidék- és múzeumfejlesztés segítése céljából. A múzeumok állandó és időszaki kiállítások megrendezésére, illetve tudományos tevékenység megvalósítására pályázhattak.

Az NKA honlapján szereplő adatok szerint időszaki kiállítás rendezésére a maximális pályázható összeget, 25-25 millió forintot kapta meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum pályázatát pedig 23 115 000 forinttal támogatták. Emellett a Csíki Székely Múzeum és a Maros Megyei Múzeum 8-8 millió forintot kapott tudományos tevékenység megvalósítására, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig 6 700 000 forintot.

A Vákár-család útja Gyergyószentmiklóstól Horthy Magyarországáig

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a Fölemelt fővel – trianoni férfiak Gyergyóból című időszaki kiállítás megrendezésére kapott 25 millió forint támogatást. Szőcs Levente muzeológus megkeresésünkre elmondta, hogy másfél évig nyitva tartó helytörténeti kiállításról van szó, amelyet az örmény Vákár család hagyatékának felhasználásával rendeznek meg Vákár P. Artúr és fia, Vákár Tibor alakja köré építve.

A kiállítást a tervek szerint június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapján nyitják meg, főkurátora pedig Kaján Imre, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója, építőmérnök, történész.

A tárlathoz kapcsolódva rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozásokat is terveznek.

Az örmény Vákár P. Artúr lapkiadó és közíró volt, aki sokat tett Gyergyószentmiklós fejlődéséért, többek között az általa alapított gyűjteményt tekintik a mai múzeum elődjének. Az első világháború után őt és családját kiutasították Romániából. A Horthy-korszakban kormányfőtanácsos volt Magyarországon, közel állt a revizionizmushoz. Fia, Vákár Tibor építész a második bécsi döntés után Kolozsvár, majd Marosvásárhely főépítésze volt, utána pedig fontos szerepet játszott Budapest második világháború utáni újjáépítésében.

Székelyföld legkisebb múzeumának, a Tarisznyás Márton Múzeumnak a 25 millió forint nagyon jelentős mértékű támogatás, ahhoz képest, hogy általában mennyit tudnak egy kiállítás megszervezésére fordítani, tudtuk meg Szőcs Leventétől. Az összeget többek között olyan felszerelésre költik – például korszerű, biztonságos tárolókra, mozgásérzékelővel ellátott hanglejátszóra, tévéképernyőkre – amelyeket később is használni tudnak, illetve a külső kutatók honoráriumára, egy ekkora projekthez ugyanis a szokottnál nagyobb szakmai együttműködésre van szükség.

A múzeum emellett 6,7 millió forintot nyert egy fotótörténeti projekt megvalósítására, ezt a támogatást a Gyergyói DIA (Digitális Interaktív Archívum – gyergyoidia.ro) fejlesztésére és egy közösségi fotókutatásra fordítják, mondta el Szőcs Levente.

A Gyergyói-medencéből helyi civil szervezetek és önkéntesek segítségével májustól év végéig néhány ezer fotót szeretnének összegyűjteni, amelyeket a hozzájuk tartozó információkkal, történetekkel együtt feltölthetnek az online archívumba. Itt a feljesztésnek köszönhetően a felhasználók történetekké fűzhetik majd össze az egymáshoz kapcsolódó fotókat, például ha valaki el szeretné mesélni a nagyapja történetét, akkor az élete helyszínein mások által készített fotókat is hozzárendelheti, továbbá lehetőség lesz majd saját digitális családi album létrehozására is. A muzeológus azt reméli, hogy a közösségi fotókutatással sikerül majd megszólítani a fiatalabbakat, akik technikai készségeikkel segíthetnek az idősebbek emlékeinek a közvetítésében.

Bolyai Jánosról terveznek interaktív kiállítást Székelyudvarhelyen

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Bolyai – Erdély géniusza című kiállításra nyert több mint 23 millió forintot, ami Miklós Zoltán múzeumigazgató szerint ebben az évben a teljes kulturális tartalomgyártásra fordítható összeg több mint egyharmada. „A székelyudvarhelyi múzeum sajnos nagyon szűkös költségvetésből gazdálkodik jelen évben. A kötelező fenntartási és személyzeti költségek mellett alig marad erőforrásunk kulturális termékek előállítására. Ilyen összefüggésben pedig valóságos mentőöv a Magyar Géniusz Program az intézményünk számára” – mondta a Transtelexnek.

A pályázati lehetőséget egy korábbi álmuk megvalósítására használták fel, mondta Miklós Zoltán. 2023. november 3-án lesz éppen 200 éve annak, hogy Bolyai János megírta apjának, Bolyai Farkasnak, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”, vagyis megoldotta a nemeuklidészi geometria alapjait. Ezen a napon nyílik meg és 2025 júniusáig lesz látogatható a korszerű muzeológiai eszközökkel ellátott kiállítás, amelyet a tervek szerint más településekre is elvisznek, elsősorban Marosvásárhelyre, ahol Bolyai János lakott élete jelentős részében.

Kérdésünkre, hogy udvarhelyszéki múzeumként hogyan kapcsolódnak Bolyai Jánoshoz, Miklós Zoltán azt válaszolta, hogy a lokális értékek tudatosításán túlmenően a Haáz Rezső Múzeum tágabb kulturális horizontot igyekszik megnyitni a széles látogatóközönség számára.

„Meggyőződésünk, hogy Bolyai János személyének és az általa kifejtett tudományos tevékenységnek a megidézését célzó kiállítás által valóságos űrt töltünk be az erdélyi kultúrpolitikai porondon” – mondta. Arra is emlékeztetett, hogy 2023 az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága javaslatára Bolyai-emlékév. Elárulta ugyanakkor, hogy a Haáz Rezső Múzeum őriz egy híd makettet, amelyet Bolyai János alkotásaként tartanak számon és ez egyik központi eleme lesz a kiállításnak, hiszen alig maradt fenn olyan tárgy, amely a matematikushoz köthető.

A múzeumigazgató szerint kihívás lesz Bolyai életpályájának és szakmai munkásságának bemutatása múzeumi keretek között, ebben szakmai koordinátorként Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus, Bolyai-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa lesz a segítségükre, a múzeumpedagógiai tartalmakat pedig Bencző Piroska matematika szakos tanár állítja össze. „A klasszikus kiállítási elemeket ötvözve a korszerű muzeológiai és audiovizuális, valamint informatikai megoldásokkal, a fiatal generáció számára is élvezhetővé válna a tárlat, amely interaktív jellege folytán a játszva tanulás hatékony eszköze lehet” – mondta el Miklós Zoltán.

Gábor Áron ágyúja társadalmi kontextusban Sepsiszentgyörgyön

Szintén novemberre, a felújítás utáni újranyitás pillanatára időzítette a Magyar Géniusz Programban nyert támogatásból megvalósuló kiállítását a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Géniuszok a hősök mögött – az 1848-49. évi szabadságharc Háromszéken című kiállítás új szemlélet és új koncepció szerint készül, ígérte az intézmény márciusi közleménye. A kanonizált hősök mellett a forradalom hátországában dolgozó közösség, többek között a nők szerepét is hangsúlyosan bemutatják majd, írták.

A készülő kiállítás „komplex, több szakterület bevonásával megvalósuló, modern, multimédiás, interaktív és látványos múzeumpedagógiai elemekkel kiegészített kulturális-ismeretterjesztő műsortartalom, egy igazi 21. századi tárlat”, amely iránymutató és követendő lesz a múzeum további alapkiállításainak esetében is, írta megkeresésünkre Tóth-Bartos András történész és Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum két munkatársa.

A pályázati kiírással összhangban a kiállítás arra a közösségi szerepvállalásra szeretné ráirányítani a figyelmet, amely nagyon rövid idő alatt hozzásegítette Háromszéket regionális hadiipari tényezővé válásához, mutattak rá. „A hősök és géniuszok azok, akik ezt elősegítették, akár az ágyúöntés költségeinek felvállalásával, akár egy-egy helyi fejlesztéssel a lőpor, gyutacs, salétromgyártás terén, azok lényegében, akik mindeddig névtelenek maradtak Gábor Áron és bajtársai mögött: Bodor Ferenc, Zakariás Antal, Turóczi Mózes, Végh Antal, Gábrinyi Mózes, Jancsó Mózes, Szacsvay János és sokan mások” – fogalmaztak.

A 25 millió forintos pályázati támogatást a kiállítás előkészítésén dolgozó külsős szakmai közreműködők tiszteletdíjára, tervekre, programozói és médiadizájn költségekre, műtárgyfotózásra és fordításra, de többek között multimédiás eszközökre fordítják. Az összeget saját költségvetésből további 100 ezer forinttal egészítik ki, mondta korábban Vargha Mihály igazgató a Heti Hírmondónak. A kiegészítésre a pályázat benyújtása után tapasztalt általános drágulás miatt volt szükség, pontosítottak a Transtelex kérdésére a múzeum munkatársai. „Ez nem egy nagy összeg, Magyarországon 150 millió forintokból készülnek kiállítások. Nem olyan nagy, de mi hálásak vagyunk ezért is, mert azért a költségvetést ki tudtuk pótolni vele” – mondta el a Transtelexnek Vargha Mihály, hozzátéve, hogy

a pályázati támogatás a múzeum teljes költségvetésének mintegy 30 százalékát teszi ki.

Marosvásárhelyen kiállítássá bővül a Bernády-emlékszoba

A Maros Megyei Múzeum a Bernády György. Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók munkacímű időszaki kiállítására kapott 25 millió forintos támogatást. „Mind tartalmi, mind múzeumtechnikai szempontból megérett a helyzet egy korszerű Bernády-kiállítás létrehozására, hiszen az elmúlt évtizedben minden eddiginél több új kutatási eredmény került felszínre a nagy polgármester korával és megvalósításaival kapcsolatban” – mondta el a Transtelexnek Orbán János művészettörténész, a kiállítás projektfelelőse.

A tárlat kapcsolati hálója mentén mutatná be közszereplőként, illetve magánemberként Bernádyt, „a városépítőt”, aki polgármesterként fontos szerepet játszott Marosvásárhely 20. század eleji fejlődésében, de parlamenti képviselőként részt vett az országos politikában nemcsak a Monarchia idején, hanem a két világháború közötti Romániában is.

„A kiállításban új kontextusba helyezzük a meglévő Bernády-emlékszoba anyagát, ugyanakkor a közösségi gyűjtésünk során beérkezett, valamint a Múzeum gyűjteményéből származó új tárgyakat is bevonunk” – magyarázta Orbán János.

A múzeum munkatársa szerint a pályázati támogatást a korszerű és vonzó, a 20. század elejének világát megidéző látványra, a digitális és audiovizuális eszközökre, a Bernády amerikai utazását megjelenítő animációra, az első világháború kitörése miatt kivitelezetlenül maradt középületek makettjeire, továbbá kiadványokra fordítják.

Kérdésünkre, hogy az összeg lefedi-e a kiállítási projekt költségeit, Orbán János azt mondta, ebben reménykednek, bár a nagyarányú infláció és az árfolyamveszteség eléggé kiszámíthatatlanná tette a költségvetési tervezést. „Pontos választ erre a kivitelezési folyamat fog majd adni. Mindenesetre igyekszünk beleférni az adott keretekbe” – mondta. „Az eredeti elképzelés szerint 2023 végén nyitnánk meg a kiállítást, s bár az időközben fellépett kifizetési nehézségek miatt az előkészítési munka eltolódott, igyekszünk ragaszkodni ehhez az ütemtervhez” – tette hozzá.

A Maros Megyei Múzeum a nagyernyei leletmentő ásatás eredményeinek feldolgozására is támogatást nyert.

Ezt a projektet Bereczki Sándor régész vezeti, akitől megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi kerülőút építése miatt 2015-ben elvégzett ásatás során 70 népvándorláskori sírt tártak fel, a kora gepida kor eddig ismert legnagyobb temetőjét az Erdélyi-medencében. „A gepida kori temetőkre jellemző sírbolygatás és kifosztás ellenére a temetőből előkerült leletanyag viszonylag gazdag és változatos, a sírok mellékletét üveg és borostyángyöngyök, ezüst és bronzcsatok, ruhatűk, karkötők, gyűrűk és fülbevalók, csontfésűk, fegyverek, használati tárgyak és edények alkották” – részletezte Bereczki Sándor.

A 8 millió forintos támogatásból a nagyernyei népvándorláskori temetőben talált leletek tudományos feldolgozását és közlését valósítják meg magyarországi és erdélyi kutatók közreműködésével, nemzetközi kollokviumot szerveznek a kora népvándorláskori Kárpát-medencéről és megnyitnak egy időszakos kiállítást is, amely a Maros-völgy népvándorláskorát mutatja be. A tervek szerint 2023. szeptember 29-én nyílik meg a kiállítás, aznap mutatják be a nagyernyei lelőhely monográfiáját és ekkorra időzítik a nemzetközi kollokviumot is.

A 400 éves Mikó-vár történetét bemutató kiállítás újul meg Csíkszeredában

A Csíki Székely Múzeum a Két évszázad, két székely géniusz – Mikó Ferenc és Zöld Péter társadalomtörténeti jelentőségének muzeológusi megfogalmazása munkacímű időszaki kiállítás megvalósítására kapott 25 millió forintos támogatást. Mint Karda-Markaly Aranka igazgatónőtől megtudtuk, az elnyert támogatást a Mikó-vár történetét bemutató kiállítás megújítására fordítják, az új kiállítást pedig 2024 tavaszán nyitnák meg.

A koncepció szerint a várat a 17. században építtető Mikó Ferenc csíkszéki főkapitány, illetve a 18. századi székelység vezéregyénisége, a madéfalvi események egyik főszereplője, Zöld Péter katolikus lelkész, történetíró életén és korán vezetik majd végig a látogatókat, ezzel a Mikó-vár két különböző időszakát mutatják be.

Kérdésünkre, hogy a 25 millió forint elég-e a projekt kivitelezésére, a Csíki Székely Múzeum igazgatónője annyit mondott, hogy a pályázati támogatás nem fedezi a teljes kiállítás felújítását, az új elemek legyártását.

A Magyar Géniusz Programban további 8 millió forintot nyert a csíkszeredai múzeum tudományos tevékenység megvalósítására. Erről annyit tudtunk meg, hogy hat különböző tudományos kutatásról van szó, amelyek nyomán kötetek születnek majd, illetve konferenciákat is szerveznek a témákhoz kapcsolódóan 2024 nyarának elején.