Sorra zárnak be a könyvtárak, de a könyvtárosok nem adják fel: szabad polcokkal, zenés-verses estekkel népszerűsítik az olvasást

Bár a román állam törvényhozás szintjén gondoskodott róla, hogy minden lakosnak legyen hozzáférése könyvtárhoz, az elmúlt harminc év alatt a létező intézmények fele bezárt, a romániaiak 94 százaléka pedig nem szokott rendszeresen olvasni.

A könyvtárak számának csökkenéséhez leginkább a községi és iskolai könyvtárak felszámolása járult hozzá Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója szerint. „Az elmúlt évtizedben két intézkedés csökkentette drasztikusan a romániai könyvtárak számát: az adminisztrációban lezajlott megszorítások, valamint az iskolákban a kisegítő személyzet leépítése” – véli a könyvtárigazgató, aki nemrég került a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének élére.

Az önkormányzatokat a 334/2002-es törvény kötelezi, hogy a közkönyvtárakban legalább egy (vagy a lakosság számával arányosan több) könyvtárost alkalmazzanak, a gyakorlatban azonban sok községben csak részmunkaidőben alkalmaznak könyvtárost, vagy csak „papíron”, és valójában más adminisztratív feladatokkal látják el, amint az a Recorder oknyomozó portál 2021 őszén készült riportjából is kiderül. „Az évek folyamán sok településen az önkormányzatok forráshiányra hivatkozva törvénytelenségeket követtek el” – erősítette meg a jelenség létezését Szőcs Endre. „Nagyon sok jól működő könyvtár van Székelyföldön, de azt is mondhatnám, hogy nagyon sok lelkes, elkötelezett kolléga dolgozik a háttérben. Negatív példa, hogy nagyon kevés iskolakönyvtáros maradt, akik szinte a lehetetlenből gazdálkodnak és sok esetben örvendhetnek, ha fél normában végezhetik a mesterségüket” – tette hozzá.

„Főként a községi könyvtárakat viselte meg a pandémia megszorításos időszaka, a helyzetüket sok helyen a bezárás, a könyvtáros más munkakörben történő foglalkoztatása, az állomány statikussága, a nem megfelelő, fűtetlen székhely jellemzi” – mondta a Transtelexnek Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. „Azok a könyvtárak vannak jobb helyzetben, ahol a könyvtárost a helyi önkormányzat keretében a kulturális szervezői feladatokkal is megbízzák, és ahol az önkormányzat biztosít támogatást a könyvállomány frissítésére” – emelte ki.

Igényt teremteni a könyvre „nem egyszerű”

Megkerestük az önkormányzat vezetőjét két olyan községben, ahol a könyvtár ideiglenesen zárva tart. A polgármesterek szerint egyéb problémák mellett egyszerűen elenyésző az igény erre az intézményre.

A Hargita megyei Zetelakán jelenleg gyereknevelési szabadságon van az egyébként részmunkaidőben foglalkoztatott könyvtáros. Ha valaki szeretne könyvet kölcsönözni a községi könyvtárból, akkor az önkormányzat másik munkatársa odaadja neki. Nagy Attila polgármester szerint azonban kevesen érdeklődnek a könyvtár iránt, a tanulók igényeit pedig kiszolgálja az iskolai könyvtár. Bár, mint mondta, a tapasztalat az, hogy egy 26 fős osztályból mindössze néhányan olvasnak rendszeresen.

„Igényt teremteni nem egyszerű” – jegyezte meg. A községben próbálkoztak köztéri szabadpolcok kialakításával is, a buszmegállókban helyezték el ezeket, de a kezdeményezés nem volt túl sikeres. Mint megtudtuk, a polcokra adományokból, illetve a könyvtár állományából leírt könyveket tették ki.

Ahogy más településeken is, Zetelakán is felmerült a községi és az iskolai könyvtár összevonása, ezt az iskola azonban nem támogatta. A polgármester szerint gond az önkormányzati posztok befagyasztása is, ezért van az, hogy a könyvtárosi feladatokra csak részmunkaidőben van lehetőség, és várhatóan a közeljövőben ez nem fog változni.

A Kovászna megyei Árkoson egy könyvtáros látta el a községi és az iskolai könyvtárat, de ő augusztusban felmondott, a versenyvizsga kiírására pedig most kértek engedélyt, mondta el Máthé Árpád polgármester. Mint megtudtuk, itt is részmunkaidős állásról van szó. „Teljes munkaidőben nem is találunk könyvtárost, és nem is lenne akkora igény rá. Érdeklődés híján luxus lenne teljes munkaidőben alkalmazni valakit. A törvény úgy kérné, igen, de egy kétezer lelket sem számláló településen az túl nagy kalap lenne” – magyarázta Máthé Árpád. „Vidéki környezetben nem jellemző, hogy annyira frekventálnák a könyvtárat” – jegyezte meg, de azt is hozzátette, hogy mindenképp fontosnak és hasznosnak tartják a létezését. Az árkosi községi könyvtárat egyébként korábban a Biblionet program keretében sikerült korszerűsíteni.

Megújuló vidéki könyvtárra is van példa

Mást tapasztalt az olvasási igényekkel kapcsolatban Gelence polgármestere: Ilyés Botond-János szerint a községből sok gyerek, fiatal és felnőtt jár be a kézdivásárhelyi könyvtárba, ezért fontosnak tartották a helyi intézmény megújítását.

A 4600 lelket számláló községben már csak a könyvek polcra helyezése és újraleltározása van hátra, a tervek szerint legkésőbb novemberben megnyílik a könyvtár a művelődési ház felújított épületében. Hosszú idő után lesz újra igazi könyvtára a gelenceieknek, a bútorzat felújítása ugyanis már 2016-ban elkezdődött, azóta „elég mostoha” körülmények között lehetett hozzáférni a könyvekhez, az utóbbi két években pedig legfeljebb a raktárból lehetett kikérni őket.

A felújítás költségeit a Kovászna Megyei Tanács vidéki kulturális intézmények korszerűsítését célzó pályázatán nyert támogatásból egészítették ki, mondta el a polgármester. Korábban a könyvtáros egyben az önkormányzat kultúráért felelős munkatársa is volt, az iskola könyvtárosa pedig egyben laboráns is, Ilyés Botond-János így jónak látná a két könyvtár egyesítését, ami lehetővé tenné egy teljes munkaidős könyvtáros alkalmazását.

Kovászna megyében egyébként könyvtárost alkalmaztak, és újranyitottak Szentkatolnán és Szitabodzán, Gelencén kívül pedig felújították a könyvtár épületét például Nagyajtán és Kézdivásárhelyen is, tudtuk meg Szonda Szabolcstól.

Ahol a járvány alatt megnőtt az olvasók száma

Gyergyóditró községi könyvtára ellentmond a szomorú statisztikának. Köllő Enikő könyvtáros 1990-ben egy havonta legfeljebb néhány alkalommal kinyitott, elhanyagolt könyvtárat vett át, és az elmúlt három évtizedben fontos közösségi térré alakította.

A közel ötezer lakossal rendelkező községből és a szomszédos településekről legalább 200-an járnak rendszeresen a könyvtárba. A 14 ezres könyvállományt eleinte főleg a testvértelepülésektől és a megyei könyvtártól kapott adományokból gyarapították, de már húsz éve vásárolnak is könyveket, évente mintegy kétszázat, önkormányzati költségvetésből. „Sokkal jobban szeretem ezt a verziót, mint amíg kaptuk a könyveket, mert így az olvasói igények szerint tudom a könyveket összeválogatni” – vallotta be a könyvtáros. Néhány éve szokássá vált a községben az is, hogy a megvásárolt és elolvasott könyveket a könyvtárnak adományozzák, de Köllő Enikő beszámolt olyan Ditróból elszármazott fiatalról is, aki beszerzett a helyi gyűjtemény számára egy egész listányi kiadványt.

A gyerekek körében Berg Judit könyvei, az Egy ropi naplója és a Geronimo Stilton sorozat, valamint a lovas könyvek népszerűek (sokan járnak a szomszéd településre lovagolni), a tinik körében Colleen Hoover és Anna Todd amerikai szerzők, a felnőttek olvasnak olyan kortárs magyar szerzőket, mint Dragomán György, Grecsó Krisztián vagy Fábián Janka, de népszerűek az észak-európai írók is, mint a norvég Karl Ove Knausgård, az izlandi Jón Kalman Stefánsson vagy a svéd Camilla Läckberg, sorolta Köllő Enikő.

A látogatók között sok a szülővel érkező óvodás, iskolás, de van 80 éves olvasó is. Az utóbbi öt évben megugrott az olvasók száma, és Köllő Enikő szerint a járvány sem riasztotta el őket. „Két hónapig nem volt nyitva a könyvtár, azalatt állományrendezéssel, takarítással foglalkoztam, és amikor közösségi oldalon meghirdettem, hogy a könyvtár kinyit, rengetegen virágot hoztak, volt, aki teát, volt, aki süteményt” – mesélte a könyvtáros. Beszélgetésünk alapján úgy tűnt, hogy ő a közösségi rituálék katalizátora: az olvasók például rendszeresen virágot visznek a könyvtárba, a könyvtáros pedig a csokrokról készült fotót vers vagy idézet kíséretében posztolja a közösségi oldalán, de szervezett már adventi játékot is a községben, minden este más család díszítette ki az ablakát, és a könyvtáros posztjaiban elrejtett utalások alapján találhatták ki a helyiek, hogy az aznapi látványosságot merre kell keresni.

Bár munkaköri leírásában tételesen nem szerepel, Köllő Enikő hozzájárul a helyi kulturális élethez azzal is, hogy író-olvasó találkozókat, zenés versdélutánokat, vetítéseket, koncerteket, színházi előadásokat, sőt kézműves tevékenységet is szervez a könyvtárban vagy a kultúrházban, és ebben az önkormányzat rendszeresen támogatja.

A siker elsősorban a helyi „kultúrakedvelő közösségnek”, az új könyveknek, és a rendszeres eseményeknek köszönhető, foglalta össze Köllő Enikő. Mint mesélte, a könyvek híre szájról szájra terjed. „Szinte hetente jön valaki, hogy a komaasszony vagy a barátnő olvasott valamit, amit a könyvtárból vett ki, és olyan jó volt, hogy ő is be szeretne iratkozni” – mondta. Ditróban egyébként az olvasók 80 százaléka nő, a férfi olvasók jellemzően az idősebb korosztályból kerülnek ki.

Ki és mit olvas a városi könyvtárakban?

A Digi24.ro összeállítása arra is felhívta a figyelmet, hogy 1999-től 2021-ig 6,1 millióról 2,1 millióra csökkent a könyvtárak aktív olvasóinak száma. A csökkenés a statisztikai adatok szerint folyamatos, de a világjárvány további drasztikus visszaesést eredményezett, 2019-től 2021-ig egymillió olvasó „tűnt el”. A járványt megérezték azok a székelyföldi városi könyvtárak is, amelyeket a Transtelex megkeresett, de vezetőik szerint lassan visszatérnek az olvasók.

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár aktív olvasóinak száma 2019-ben 5182 volt, 2020-ban 3146-ra esett vissza, majd 2021-ben 4362-re nőtt. Az újonnan beiratkozott olvasók száma 2021-ben (751) a 2019-es új beiratkozók számának (1694) felét közelítette meg. Nem meglepő, hogy leginkább az olvasóterem használata esett vissza: míg 2019-ben 7560 alkalommal keresték fel az olvasótermet, 2020-ban csak 1129, 2021-ben pedig 1321 alkalommal.

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár aktív olvasóinak száma 2017-től 2019-ig évente 70-80 fővel emelkedett, 4709-re, 2020-ban azonban több mint ezer fővel megcsappant, 3619-re esett vissza, 2021-ben pedig enyhén, 3678-ra emelkedett. A csökkenés oka Gyulai Arthur igazgató szerint a koronavírus-járvány, de bíztató adat, hogy 2022-ben már augusztus 31-ig több mint 3500 olvasó kereste fel a könyvtárat összesen 21212 alkalommal, miközben 2021-ben egész év alatt volt 27 772 a látogatások száma.

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár aktív olvasóinak száma 2017 óta évente 3500 és 4000 között mozog, Szonda Szabolcs igazgató szerint „a járványos esztendőkben volt bizonyos visszaesés, 2800 körülire – azért nem nagyobb, mert a megszorítások közepette is, két hónap kivételével, biztosítottuk a szolgáltatásokat közönségünknek, változatos, a körülményekhez alkalmazkodó módokon, valamint a kulturális rendezvényeinket is, amelyek célja elsődlegesen, jellegükben is, az olvasásra biztatás, a könyvtárhasználat erősítése. Az eddigi idei kölcsönzési adatok biztatóak, ismét az évi 3500 körüli számot vetítik előre.”

Ami a három intézmény olvasóközönségének összetételét illeti, a rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint mindenhol jelentős rétegnek számítanak az iskolások, leginkább a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, ahol a látogatók mintegy 60 százalékát teszik ki. Általános jelenség mindhárom intézményben, hogy jóval több, legalább kétszer annyi nő iratkozik be, mint férfi. Érdekes adalék ehhez az az adat, amire Gyulai Arthur, a csíkszeredai megyei könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmünket: az 1990-es években az olvasóknak kb. 55 százaléka volt nő és 45 százaléka férfi, azóta csökkent folyamatosan a férfiak aránya, de kivételt képez a sajtórészleg, ahol mindig fordított volt az arány, a nyomtatott sajtót kétszer annyi férfi kéri, mint nő.

Ami az olvasói igényeket illeti, gyermekirodalmon és kötelező olvasmányokon kívül a szórakoztató irodalom a legkeresettebb, és elvárás, hogy a sajtóban vagy a sikerlistákon megjelenő újdonságok elérhetőek legyenek, derült ki a könyvtármenedzserek válaszaiból. Állományfrissítésre a Hargita megyei könyvtár 2021-ben 150 ezer lejt költhetett, a Kovászna megyei könyvtárnak évente 80-90 ezer lejes kerete van, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár pedig második éve 50 ezer lejt kap erre a helyi önkormányzat költségvetéséből.

Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója szerint „leginkább szépirodalmat keresnek, ezen belül is elég keresett a lektűr irodalom, de sokan olvasnak még kortárs irodalmat is. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet azon könyvek iránt, amelyekből film vagy sorozat készült. Az olvasók előszeretettel válogatnak ajánlás útján is, legyen az könyvtárosi, ismerős általi vagy a sajtóból, a közösségi médiában látottak alapján. Sokan követik a médiában az új megjelenéseket, és keresik fel a könyvtárat ezek miatt. Szakirodalmat jóval kevesebben olvasnak, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt, leginkább főiskolások, egyetemisták keresik, akiknek szükséges a tanulmányaikhoz.”

„Az olvasók általában az aktuális, friss kiadványokat keresik a könyvtárban, nagy igény mutatkozik az utóbbi években a kortárs szépirodalom iránt, egyaránt keresettek a magyar szerzők (magyarországiak és erdélyiek is) és világirodalmi művek, valamint a román szerzők sikerkönyvei. Az új könyvek beszerzésénél folyamatosan követjük a könyvtárhasználók igényeit, ezek ugyanis állandóan változnak. Olvasóink ma már az interneten követhetik a könyves toplistákat és gyakran kérik a sikerkönyveket a könyvtárban” – mondta el Gyulai Arthur, a Csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója.

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban gyakran keresik a szórakoztató irodalmat, az önsegítő könyveket, a történelmi regényeket, önéletrajzokat, pszichológiai és egészségügyi ismeretterjesztő műveket, pedagógiai munkákat, de a kortárs szépirodalmat is viszonylag gyakran kölcsönzik, osztotta meg tapasztalatait Szonda Szabolcs igazgató.