Az országos statisztikai intézettől (INS) származó adatok szerint a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – 1995 és 1996 kivételével, amikor 277 új könyvtárat alapítottak – minden évben könyvtárak százait számolták fel Romániában, ahol 1990-ben még 16 665 ilyen intézmény létezett. Az országban jelenleg már csak 8458 nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai, magán- vagy közkönyvtár működik, írta az MTI a Digi24.ro hírportál összeállítása alapján.
A 19 millió lakosú Romániában tavaly 2,1 millió ember kölcsönzött ki (elvitelre, vagy az olvasótermet igénybe véve) könyvet, vagy más kiadványt a könyvtáraktól. Az INS adatai szerint 1999-ben még 6,1 millió olvasó vette igénybe a könyvtárak szolgáltatásait. A romániai könyvtáraknak 2019-ben még 3,1 millió rendszeres látogatójuk volt, egymillió olvasót tehát a világjárvány idején veszítettek el. A bukaresti Carol I. Egyetemi Könyvtárnak például a világjárvány előtti 9035 olvasójából 3944 maradt.
A 200 alkalmazottal működő és 59 betöltetlen állással rendelkező Román Nemzeti Könyvtár nyilvántartásában tavaly 107 194 felhasználó szerepelt, az Akadémiai Könyvtárnak 2019-ben 1482 olvasója volt.
A Digi24.ro azt írta, hogy az általuk megkeresett megyei könyvtárak közül alig néhány válaszolt a lap adatszolgáltatási igénylésére. A Szatmár megyei közkönyvtárban, ahol a látogatók mindegy 60 százaléka diák, a járvány előtti 3064-ről tavaly 1599-re csökkent a legalább egy könyvet kikölcsönzők száma. Paula-Maria Horotan könyvtárigazgató – az egészségügyi zárlat mellett – a digitális forradalomnak és a gyors lakosságfogyásnak tulajdonítja a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődés drámai visszaesését.
Az egyik tanügyi szakszervezeti szövetség (FLSI) főtitkára a portál megkeresésére elmondta: bár minden iskolának rendelkeznie kellene könyvtárral és könyvtárossal, de 2000 óta nem mérték fel a könyvállományt és az iskolák nem kaptak pénzt könyvvásárlásra.
A Digi24.ro rámutatott: 1990 óta 27 tisztségviselő fordult meg a kulturális miniszteri poszton, megannyi elképzeléssel az ország kultúrpolitikájáról. Egyikük, a tárcát két ízben is (2015, 2017) irányító Ionut Vulpescu, aki a könyv áfáját 9-ről 5 százalékra csökkentette, úgy értékelte: „Románia kulturálatlan országgá vált, az emberek nem olvasnak, a könyvnek szentelt megannyi ünnep – a Könyvszeretők Napja, a Könyvvásárlók Napja, az Olvasás Napja – csak képmutatás”.
A bukaresti Kulturális Minisztérium tavalyi jelentése alig néhány találatot ad ki a „könyvtár” keresőszóra: két történelmi könyvtárépület felújítására irányoztak elő költségvetési forrásokat, illetve a „Románia Digitális Könyvtára” projektről is szó van benne, amely több mint félmillió kulturális forrásanyag digitalizációját irányozza elő – mutat rá a hírportál összeállítása.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!