Repkedő baszdmegek, rituális kutyakajaevés, buddhista iskola: dokumentumfilm készült a Bëlga zenekar történetéről

2022. augusztus 20. – 08:21

frissítve

Repkedő baszdmegek, rituális kutyakajaevés, buddhista iskola: dokumentumfilm készült a Bëlga zenekar történetéről
Fotó: Partizán

Másolás

Vágólapra másolva

Vannak kultuszzenekarok vagy outsiderek, a Bëlga valami ilyesmi. Nem lehet nagyon semmi mellé tenni, (...) valami teljesen saját kultusz”

– ezzel a mondattal nyit a Bëlga zenekarról készült kisfilm, ami egy és negyedórán keresztül mutatja be, honnan indult a Bëlga, milyen hatások érték a tagjait, hogyan lett az underground együttesből egy, a mai formájában populáris zenekar. A dokumentumfilmet a Partizán szerkesztője, Laki Gergely, illetve Klopfstein-László Bálint készítette.

A filmben felbukkannak a zenekar jelenlegi és régebbi tagjai, beszél benne Mégötlövés, Bauxit, Lord Cursor, Paizs Miklós, Tokyo, Bicskei Titusz. A tagok kifejtik egyrészről azt, hogy mit is jelent nekik maga a Bëlga:

"Inkább vásári mutatványosok vagyunk, a zene csak egy eszköz nekünk"

– fogalmaznak, hozzátéve: "nem gondoljuk, hogy a nagy igazságokat van értelme megzenésíteni, meg hogy igazak lesznek azok holnapután is".

A film másrészt – jelentősen nagyobb részt – pedig a zenekar történetére fókuszál. Megismerhetjük a lakótelepet, ahol a zenekar tagjai sokáig laktak. Azt is, hogyan találkoztak a hiphoppal, az ősmagyar történelemmel, hogyan lett a villamosmérnökségből zenekar, miért volt fontos, hogy Bauxit iskolatársa megmutatta a tagoknak az AE Bizottság lemezeit.

Mint ismert, a csapat alapító tagjai mind a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítványai voltak, így nem meglepő, hogy a kisfilm közel negyedét a buddhizmus teszi ki. Szó esik itt például arról, hogy

  • hogyan hallottak Laár Andráson keresztül a buddhizmusról;
  • mit tanultak eredetileg és hogy lett abból buddhista főiskola;
  • vallásbölcsészetről, sámán becenevekről, devianciákról;
  • Paizs Mikiről és az általa lerakott vécékeféről, aminek tíz évvel később is a csodájára jártak a diákok.

Illetve a filmet végigkíséri az iskola egyik vezető oktatója, Takács László is, aki mellesleg a filmben úgy fogalmaz, hogy a tanáruk volt a fiúknak, de mellette "a barátjuk is, voltak közös bulizások, közös ivások".

A buddhista főiskolát követően a kisfilm a Bëlga következő fontos állomását, a Tilos Rádiót, illetve a tagok által készített Hitparádé című műsort is bemutatja. Megismerjük a régi Tilos miliőjét, megtudjuk azt is, hogyan jött egy választási rapből és az akkor futó gengszterrapekből az, hogy a zenekar “a káromkodást a lehető legkreatívabban” dolgozza fel.

“Anyám mondta, hogy röpködtek a baszdmegek az utcában, szóltak a szomszédok, hogy azért hallották hajnal 3-kor is.”

– mesélte Bauxit az egyik első próbájukról. Bicskei Titusz az első zenélésekről pedig úgy fogalmazott:

“Ezeket azért vettem fel, hogy mutogassam a haverjaimnak. Nem gondoltam, hogy ezt valaki ki fogja adni, mert annyira brutál és trágár volt. De hát nem lehetett megállítani.”

A Partizán filmje itt látható:

A kisfilmből emellett kiderül az is, honnan jött a zenekar neve: nem, nyilván nem Belgiumból, hanem egy oldalára fordított unicumos üvegből. Állítólag egy belga ember találta ki, hogy az üvegből elfordítva kijön még egy korty Unicum, így lett a technika, majd később a zenekar neve is belga.

A kisfilm, illetve a zenekar életének harmadik fontos szakaszát, a Pepsi Sztárcsináló című tehetségkutatót is körbejárja a kisfilm. Itt a zenekar a döntőig jutott a Külföldi számukkal, még úgy is, hogy Sickratman végig egy hangfalnak lefestett hűtőben rejtőzködött a koncert alatt.

A zenekar tagjai beszélnek emellett a Magyar Nemzeti Hip-Hop eredetéről, a hozzá kapcsolódó városi legendáról, amit Lord Cursor mesél el a kisfilmben:

“Telefonált egy barátom, hogy most hallotta a Pannon Rádióban a Magyar Nemzeti Hip Hopot. Úgy vezették be, hogy végre egy igazi magyar nemzeti érzelmű hiphop zene.”

Végül pedig a tagok kitérnek arra is, hogyan lett az undergroundból populáris-mainstream a zenéjük, a teltházas bulikról, arról, hogy ezek hogyan befolyásolták az új lemezeket. Meg arról, hogyan hozott a hírnév új konfliktusokat. Megismerjük a két 2003-ban kivált tag, Paizs Miki és Lord Cursor történetét mindkét oldalról. Paizs esetében például megtudhatjuk, hogyan lett szakítás abból, hogy “Szűz Mária sosem fosott”. Lord Cursornál pedig azt, hogy

“Vásároltunk egy nagy doboz kutyakaját, felbontottuk, mindnyájan ettünk belőle, hiszen mindnyájan kutyák voltunk. És ezzel kiszálltam a zenekarból.”

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!