Még hatalmon sincs az Egyetemista Lista, máris látványos öntisztulással pucolják ki mindenfelé Vučić embereit

A szerbiai egyetemisták előtt tisztelegve SL3-nak nevezte el a kutatócsoportja által felfedezett egyik galaxist Darko Donevszki szerb asztrofizikus. Ez is mutatta, mekkora történelmi jelentőséget tulajdonítottak a szerbek az Egyetemista Lista pénteken már a választási bizottság részéről is hivatalossá vált győzelmének és Aleksandar Vučić bukásának az október 25-i parlamenti választáson. Az új kormány 30 napon belül meg kell alakuljon, és sok dolga lesz a kabinetnek.

De miközben még át sem vették a hatalmat a győztes lista képviselői, és továbbra sem tudni, ki lesz a miniszterelnök, máris érezhetők a változások a szerb közéletben.

Még le sem ülepedett a hatalmas népünnepély által felkavart por a belgrádi és az újvidéki utcákon, amikor már a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és több igazságügyi intézmény vezetőjének azonnali lemondását kezdte követelni a győztes mozgalom. Az Egyetemista Lista október 29-i sajtótájékoztatóján azonnali távozásra szólították fel a szerb Biztonsági-információs Ügynökség (BIA), vagyis a titkosszolgálat, a katonai biztonsági szolgálat (VBA), valamint a rendőrség vezetőit. Követelték az alkotmánybíróság elnökének és a belgrádi felső ügyészség vezetőinek lemondását is.

Az egyetemisták szerint a választási eredmény egyértelmű felhatalmazást ad nekik az állami intézmények működésének felülvizsgálatára, egyben szükségessé teszi, hogy a korábbi politikai vezetéshez kötődő tisztviselők távozzanak a pozícióikból. A mozgalom képviselői azt mondták, nem politikai leszámolást akarnak, hanem az állami intézmények elszámoltathatóságának biztosítását és a törvényesség helyreállítását.

Ilija Srdanović, a győztes választási lista vezetője, potenciális miniszterelnök-jelölt azt nyilatkozta egy újvidéki hírportálnak a választás másnapján, hogy az új kormány elsődleges feladata a 16 életet követelő újvidéki állomási tetőomlással kapcsolatos felelősség feltárása és az ügy lezárása lesz. Felemlegette az ügyészség és a rendőrség működési problémáit, az állami intézmények felszabadítását a pártpolitikai befolyás alól, és a közbizalom helyreállítását ezekben az intézményekben.

Úgy tűnik, a szerb intézményrendszer már az új kormány beiktatása előtt, magától dolgozni kezdett az átalakuláson. Megkezdődtek a vezetőcserék, leváltások, embereket vettek őrizetbe, de a dühét levezetni kívánó szerb nép is a kezébe vette az igazságszolgáltatást. Az eddigi legfontosabb változásokat szedtük össze tematikus bontásban.

Rendfenntartók rendberakása

Szerdán a szerb belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának felügyelői egy nagyszabású akcióban őrizetbe vettek öt fontos személyt. Egyikük Igor Žmirić, a szerb különleges terrorellenes egység (SAJ) parancsnoka, de rajta kívül a Személyek és Objektumok Biztosításával Megbízott Egység (JZO) négy jelenlegi és egykori tagját is letartóztatták. Ők 2025 nyarán behatoltak a belgrádi egyetem jogi karára, és több egyetemista is megsérült az intézkedéseik során.

A gyanú szerint az egység tagjai ezután egy állami épület garázsában bántalmazták a 22 éves egyetemistát, Nikolina Sinđelićet és több más tüntetőt. A nő szerint az akkor még szerb elnök Vučićhoz hű Marko Kričak fizikailag bántalmazta, és nemi erőszakkal fenyegette meg. A férfi ellen ennek ellenére eddig nem indult eljárás ezzel kapcsolatban, viszont néhány napja egy gyilkossági ügyben zajló nyomozás során őt is őrizetbe vették, hivatali visszaéléssel és hivatali kötelességmulasztással gyanúsítják. Žmirić letartóztatása után a belügyminisztérium közölte, összesen kilenc rendőrtisztet helyeztek előzetes letartóztatásba, bántalmazással és kínzással gyanúsítják őket.

Pénteken a belgrádi Első Alapfokú Bíróság legfeljebb 30 napos vizsgálati fogságot rendelt el a belügyminisztérium kilenc tagja ellen. A Szabad Magyar Szó szerint azzal gyanúsítják őket, hogy tavaly több embert bántalmaztak és kínoztak a szerb kormány Nemanja utcai épületének garázsában. A nyomozók szerint a tüntetők vallatása során alkalmazott erőszakos és fenyegető fellépésükkel tíz embernek okoztak súlyos testi és lelki szenvedést.

Csütörtökön arról írt a Radar oknyomozó lap, hogy újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt a Biztonsági és Információs Ügynökség a leköszönő kormány idején. A Radar által bemutatott dokumentumok szerint a BIA június 12-től bírósági engedéllyel figyelte meg kémkedés gyanújával a hetilap munkatársait. Az engedélyt július 15-én és szeptember 9-én meghosszabbították. A megfigyeléseket október 22-én, három nappal a parlamenti választás előtt szüntették meg, miután Vladimir Orlić, a BIA igazgatója maga kezdeményezte az intézkedések visszavonását arra hivatkozva, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot. Szerb újságíró-szervezetek elítélték a megfigyeléseket, Orlić azonnali leváltását és vizsgálatot követeltek. A BIA hivatalos közleményében visszautasította a lehallgatással kapcsolatos állításokat.

A Radar arról is beszámolt, hogy a titkosszolgálat a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizte. A megfigyelések áprilistól októberig tartottak, hivatalosan kémkedés gyanújára hivatkozva.

Fontos fejlemény volt a napokban, hogy Zagorka Dolovac főügyész október 28-án arra utasította beosztottjait, ne semmisítsenek meg iratokat, sőt akadályozzák meg, ha ilyet látnak – írt róla a BBC szerb kiadása. A lap arról cikkezett, hogy az új kormány határozottan fellépne a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, de nem tud mit tenni, amíg nem vette át a hatalmat. Az ügyészek azonban elkezdték aktiválni magukat, és leporolni az ügyeket, maga Dolovac pedig a fenti utasítást intézte ügyésztársaihoz és munkatársaihoz.

Szerinte erre azért volt szükség, mert tudomása szerint „iratokat semmisítenek meg állami intézményekben, bankokban, a Biztonsági és Információs Ügynökségben, a Katonai Hírszerző Ügynökségben és más, Szerbia gazdasági, pénzügyi és jogi biztonsága szempontjából fontos intézményekben”. Dolovac utasította a szerbiai ügyészségeket, tegyék lehetővé, hogy a legfőbb ügyészség bizottságai betekintést nyerhessenek az irataikba. Mind a 87 szerbiai ügyészséget ellenőrizni fogják, a bizottság ezt elsőként már tegnap megkezdte a belgrádi Felső Ügyészségen, amelynek élén Nenad Stefanović, a Szerb Haladó Párt (SNS) által vezetett, hatalomhoz közeli ügyész áll.

Stefanović alatt ugyanis nem nagyon haladtak előre olyan ügyek, mint az újvidéki tetőomlás vagy az egyik belgrádi tüntetésen bevetett állítólagos hangágyú ügyei.

A főügyész felszólalt a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap Igazgatóságának épületében állítólag megsemmisített hivatalos dokumentumok ügyében is, ami azért fontos, mert az intézmény igazgatója ellen eljárások folynak. A vizsgálatokra az igazságügyi minisztérium is reagált, mondván, az ilyen ellenőrzések gyakoriak, és időszakosan végrehajtják őket. Felszólították Dolovacot, hogy hozza majd nyilvánosságra a jelentését az ügyészség működéséről.

Szorulnak Vučić körei

A politikai színtéren is beindult az igazságszolgáltatás. A választás másnapján a szerb korrupcióellenes ügyészség közölte, hogy Aleksandar Vučić pártja, az SNS 26 településen is megsértette a kampány szabályait – írta a Nova. Úgy terjesztettek ugyanis az aktivisták szórólapokat, hogy nem tüntették fel rajtuk a törvényben előírt információkat a készítőkről. Az SNS még a panasz napokkal korábbi benyújtásakor azzal védekezett, hogy a szóróanyag dobozán rajta volt minden adat.

A BBC arról írt október végén, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség eljárást indított Szerbia Szlovákiába és Egyesült Államokba akkreditált nagykövetei ellen. Aleksandar Nikić és Dragan Sutanovac ellen az a gyanú, hogy megsértették a választójogot. Az ügyben összesen 13 ember, köztük Marko Đurić külügyminiszter ellen is eljárás indult. Gyaníthatóan az lehet a háttérben, hogy a szerb állam a szerb diaszpórát voltaképp akadályozta a külföldön szavazásban. A Telex is számos képet kapott külképviseletek előtt kígyózó sorokról, mivel több országban elégtelen számú szavazókört nyitottak meg, ráadásul egy időben a szerbiai választással, ami a más kontinensen élőknek akár éjjeli szavazást is jelenthetett.

Csütörtökön Újvidéken folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés gyanújával letartóztatták Predrag Vuletićet, a szociálpolitikai, demográfiai és nemi egyenjogúsági tartományi titkárság vezetőjét – írta meg a Szabad Magyar Szó. Hozzátették, a bűnügyi rendőrség (UKP) munkatársai már előző nap ellenőrzést tartottak a titkárságon, és elfogták D. M.-et, a támogatási kérelmek elbírálásával foglalkozó bizottság elnökét. A gyanú szerint a páros 130,9 millió dináros (kb. 405 millió forintos) kárt okozott a tartományi költségvetésnek, miután a harmadik vagy negyedik gyereket váró családoknak járó pénzügyi támogatást többször olyanoknak ítélték oda, akik nem feleltek meg a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek.

Botrány lett abból is, hogy szeptember 27-én, mielőtt lemondott az elnökségről, Vučić kegyelemben részesített 49 embert. A döntés jogszerűségét számos elismert jogász megkérdőjelezte már azelőtt, hogy kiderült volna, kikről van szó. Erre is a választás utánig kellett várni. A BBC szerint a legfelsőbb bíróság november 2-án bejelentette 23 kegyelemben részesült ember nevét, majd a niši bíróság is bejelentett 18-at, végül az igazságügyi minisztérium publikálta mind a 49-et. Vannak köztük SNS-pártaktivisták, tüntető diákok és ellenük agresszívan fellépő személyek is. Vida Petrović-Škero, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke azt mondta, ha Vučić nem tartotta be az eljárásrendet, akkor megkérdőjelezhető a kegyelmi döntések jogszerűsége. A kegyelmet egyébként az alkotmánybíróságon is meg lehet támadni.

Szeptemberben kegyelmet kapott többek között az a Marko Pavlović, aki autójával belehajtott egy belgrádi diákblokádba, súlyosan megsebesítve egy lányt. A döntést hevesen bírálták a diákmozgalmak, a megsérült lány apja „az igazságszolgáltatás leköpésének” nevezte a kegyelmet. A legismertebb, kegyelemben részesített figura Dijana Hrkalović, a belügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselője lett, akit azzal vádoltak, hogy bűnszervezetekkel tartott kapcsolatot, és befolyással való üzérkedésért állítottak bíróság elé. Az SNS-gyűléseken is megfordult nőt 2025 elején első fokon 16 hónap börtönre ítélték.

Ahogy az Orbán-kormány alatt Magyarországon, úgy Szerbiában is terveztek CPAC-konferenciát tartani. A jobboldal balkáni seregszemléjét Belgrádban rendezték volna Vučić részvételével, de végül lemondták a november 18-ra tervezett rendezvényt. Matt Schlapp, a CPAC elnöke azt mondta, túl optimisták voltak azzal kapcsolatban, hogy novemberben már meg lehet tartani a konferenciát.

A gazdasági életet is érinti a kormányváltás utáni hangulat. A szerb jegybank október legvégén visszavonta az Alta Bank működési engedélyét, aminek tulajdonosát a helyi sajtóban Vučić pártjához közeli üzletemberként emlegetik. A jegybank közleménye szerint a lépésre azért volt szükség, mert jelentősen romlott a bank pénzügyi helyzete, és ez veszélyeztette a betétesek érdekeit. A jegybank hangsúlyozta, hogy azért léptek közbe, hogy védjék az ügyfelek befektetéseit és fenntartsák a pénzügyi rendszer stabilitását.

Az Alta Bank az SNS-hez közel állónak tekintett üzletember, Davor Macura irányítása alatt álló Alta Group tulajdonában van. A 2020-ban alapított, robbanásszerűen terjeszkedő cég több szektorban is jelen van, és a szerb sajtóban rendszeresen a távozó kormánnyal folytatott jó kapcsolataihoz kötötték a vállalat terjeszkedését, ami számos állami szerződést is kapott. Macurát november 2-án őrizetbe is vették, a rendőrség több mint 30 órán át tartott házkutatást a bank irodáiban. Megindult a bank felszámolására irányuló eljárás is.

Ismerős változások a médiában

Ahogy Magyarországon, úgy Vučić Szerbiájában is jellemző volt, hogy az állam rátelepedett a médiapiacra, illetve hogy a hozzá hűséges médiumok és megmondóemberek sokszor alaptalan vádakkal támadták a kormánykritikus személyeket és szervezeteket. A Vajdaságban sem volt ez másképp, és a választás hatása már másnap érződött. Október 26-án lemondott a Vajdasági Rádió és Televízió első televíziós csatornájának megbízott főszerkesztője. A Vajdasági RTV a szerbiai Vajdaság autonóm tartomány regionális közszolgálati médiuma. Nenad Ćaćić lemondását jó ideje követelte a szakszervezet.

A Vajdasági RTV a 17 órakor kezdődő híradójában nyilvánosan bocsánatot is kért a nézőktől. Elismerték, hogy hosszú időn át nem teljesítették közszolgálati feladatukat – írta a Szabad Magyar Szó. „Elhallgattunk dolgokat, szemet hunytunk bizonyos események felett, egyoldalúan tájékoztattunk, kritikátlanul számoltunk be a történésekről. Nem tettük fel a megfelelő kérdéseket, bizonyos kérdéseket pedig egyáltalán nem tettünk fel. Ezért bocsánatkéréssel tartozunk a nézőknek” – hangzott el a híradóban a tartományi közszolgálati médium egyes csatornáján.

Az Informer TV elleni népharag vadabb jeleneteket szült. Az adás is félbeszakadt, amikor október 26-án civilek vonultak be a stúdióba, tárgyakat dobáltak szét, és sértegették a Vučić-barát tévé munkatársait. Megfenyegették a főszerkesztőt, Dragan Vučićevićet is, akit némi dulakodás után pár munkatársával együtt kirángattak a szerkesztőségből. Bocsánatkérést követeltek tőlük. Végül a rendőrök is megjelentek, összefeszültek a tüntetőkkel, előkerültek pirotechnikai eszközök, és tömegoszlatásra volt szükség. Az Egyetemista Lista közölte, nem támogatja az önkényes behatolást, intézményes úton akarnak küzdeni.

Az eddigi kormánnyal kritikus személyeket rendszeresen lejárató, fél év alatt 1456-szor sajtóetikai szabályt szegő, most épp a sajtószabadságért aggódó Informer és a Prva televíziókat szerdán meg is büntette a szerb médiahatóság (REM), és előbbi egy hétig nem sugározhatja egy műsorát a Nova beszámolója szerint. Megsértették a médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat – közölte a hatóság.

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke erre azzal reagált, hogy szerinte megszűnt a tájékoztatás szabadsága, és megkezdődött az Egyetemista Lista diktatúrája. Vučić korábbi miniszterelnöke arról is beszélt, hogy az Informer a legnézettebb tévé, mert szabadon mer beszélni. Ugyanakkor jellemző volt az Informer színvonalára, hogy idén májusban még a szomszédos Montenegróban is fél évre felfüggesztették a műsorai sugárzását gyűlöletbeszéd, háborús bűnösök dicsőítése és a montenegrói identitás létének tagadása miatt.

Október 28-án lemondott Manja Grčić, a szerb közszolgálati rádió és televízió (RTS) vezérigazgatója, eleget téve ezzel az Egyetemista Lista és a szakszervezet követelésének. A közmédia munkatársainak egy része a teljes vezetőség és a hírműsorokért felelős szerkesztők távozását is sürgette, és felelősségre vonásukat követelte az intézményben kialakult helyzet, illetve a belé vetett közbizalom megrendülése miatt. Grčić lemondása után egy nappal végül nyolc szerkesztőt is leváltottak az RTS-nél.

Október 29-én – Magyarországról szintén ismerős módon – egy bocsánatkérést is felolvastak a köztévé központi hírműsorában, a Dnevnikben. „Munka vár ránk a műsor tartalmával kapcsolatban azért, hogy minden a közérdeket szolgálja. Vissza szeretnénk szerezni az önök bizalmát” – mondta a műsorvezető.

Az egyetemisták válaszul közölték, hogy nem fogadnak el bocsánatkérést, csak lemondásokat.

Egy nappal a bocsánatkérés előtt, először a tévé történetében behívták az Egyetemista Lista egy képviselőjét is adásba. A tízperces interjú során Nemanja Karović bírálta a televízió elmúlt két évének becsmérlő hangnemét mozgalmukkal szemben. Szerinte az RTS „szolgai magatartást tanúsított az SNS-rezsimmel szemben, nem együttműködő, hanem bűnrészes volt”. Karović szerint a diákmozgalom nem akarja magát ráerőltetni a tévére, csupán azt várják el, hogy az térjen vissza a törvényes működéshez.