Az EP költségvetési főtárgyalója a Transtelexnek: A techóriásoknak is hozzá kellene járulniuk az EU bevételeihez

Felpörögnek a következő hetekben az EU 2028–2034-es költségvetéséről szóló tárgyalások: a kompromisszum nélkül zárult októberi EU-csúcs után a tagállami vezetők a november 26–27-i rendkívüli ülésükön folytatják a vitát, de a következő többéves pénzügyi keret már a november 13-i informális találkozójuk napirendjére is felkerülhet.

Az egyeztetések már több mint egy éve tartanak, de elhúzódásuk nem meglepetés, mert a hétéves költségvetés elfogadása egy többszereplős, hosszadalmas folyamat. Az Európai Bizottság javaslatának közzététele után a tagállamoknak politikai megállapodásra kell jutniuk a keretről, az erről szóló rendeletet pedig az EU Tanácsa csak egyhangúlag fogadhatja el, vagyis bármelyik ország vétója megakadályozhatja a döntést. A rendelet elfogadásához ugyanakkor az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükség van.

Az EU döntéshozóit azonban sürgeti az idő. A tagállamoknak lehetőleg az év végéig egyezségre kell jutniuk a következő pénzügyi keretről, hogy 2027-ben maradjon elegendő idő a kapcsolódó jogszabályok elfogadására és az új programok előkészítésére. A jelenlegi ciklus kezdetén például az új szabályozások elfogadásának késedelme miatt az új agrárpolitika voltaképpen csak 2023-ban indult el. De van egy másik oka is a sietségnek. Jövőre több nagy tagállamban, köztük Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban választásokat tartanak, ami az uniós költségvetési kompromisszumot is nehezítheti.

Ezt megerősítette a Transtelexnek a korábban Bukarestben kormányalakítással is megbízott Siegfried Mureşan, az EP költségvetési főtárgyalója is. A politikus szerint a tagállamok és az uniós intézmények között egyetértés van abban, hogy még az év vége előtt meg kell állapodni a következő költségvetésről, mert több ország sűrű választási naptára jövőre még nehezebbé tenné a kompromisszumot. „Az EP készen áll az együttműködésre annak érdekében, hogy az új javaslat figyelembe vegye a parlament álláspontját, és közelebb kerüljön egy olyan költségvetéshez, amely mögött konszenzus lehet az Európai Tanácsban” – közölte kérdésünkre a politikus.

Miben nem tudnak megegyezni?

A 2028-2034-es pénzügyi keretre vonatkozó csomagot tavaly júliusban terjesztette elő az Európai Bizottság: közel 2 billió eurós, az EU bruttó nemzeti jövedelmének átlagosan 1,26 százalékát kitevő költségvetést javasolt. Ezután indult a tagállamok közötti alkudozás. A soros dán elnökség 2025 decemberében készítette el az uniós szakzsargonban negotiating boxnak nevezett első tárgyalási keretdokumentumot, amely összegyűjtötte azokat a kérdéseket, amelyekben politikai döntésre lesz szükség.

A következő, ciprusi elnökség idén júniusban már konkrét számokat is tett a keretbe, és a bizottsági javaslathoz képest mintegy két százalékkal kisebb költségvetéssel próbálta közelíteni a tagállami álláspontokat. A júniusi EU-csúcson azonban ebből sem lett megállapodás: az állam- és kormányfők arra kérték a következő, ír elnökséget, hogy októberig vigye tovább a tárgyalásokat.

A tagállamok között eközben két nagyobb érdekcsoport rajzolódott ki. Az egyik oldalon a jellemzően nettó befizető országokból álló, úgynevezett „takarékos hatok” (Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország) vannak, amelyek a bizottsági javaslatnál jóval kisebb költségvetést és ezzel alacsonyabb tagállami hozzájárulásokat szeretnének. Ezzel szemben a 17 tagú Kohézió Barátai csoport – amelyhez Románia és Magyarország is tartozik – elsősorban a felzárkóztatási és mezőgazdasági forrásokat védené. Attól tartanak, hogy az új prioritások, mindenekelőtt a versenyképesség és a védelem finanszírozása a hagyományos kohéziós alapok és a közös agrárpolitika rovására történne.

Az Európai Bizottság a takarékos országok által elfogadhatónál jóval nagyobb kerettel számol, és a hagyományos politikák mellett jelentős forrásokat szánna az új uniós prioritásokra is. Az uniós testület több mint 400 milliárd eurós versenyképességi alapot hozna létre, miközben a költségvetés bevételi oldalát is átalakítaná: öt új saját forrást javasolt azért, hogy az uniós kiadások növelése ne kizárólag a tagállami befizetéseket terhelje.

A negyedik meghatározó szereplője ennek a vitának az Európai Parlament, amely még a Bizottságnál is nagyobb keretet szeretne. Siegfried Mureşan az áprilisi parlamenti álláspont elfogadása után „mérsékelt, 10 százalékos emelésről” beszélt, amely egyszerre biztosítana több pénzt az új prioritásokra – például a védelemre és a versenyképességre –, és védené meg a mezőgazdasági és kohéziós forrásokat. Szerinte nem lehet úgy új feladatokat adni az uniónak, hogy közben a költségvetés vásárlóereje csökkenjen, ezért az EP ellenzi a kohéziót, a mezőgazdaságot, a kutatást, a biztonságot vagy a versenyképességet érintő jelentős vágásokat.

Az ír javaslat sem hozott áttörést

Néhány nappal az október 15-16-i EU-csúcs előtt az ír elnökség már jóval nagyobb engedményt tett a kisebb költségvetést követelő országok felé: 1,62 billió eurós keretet javasolt, ami 141 milliárd euróval, mintegy nyolc százalékkal maradt el a Bizottság tervétől. A tervezet a kohéziós és agrárforrásokat viszonylag jobban kímélte, más területeken – például a versenyképességi kiadásoknál és a válságokra félretett tartalékoknál – nagyobb vágásokat irányzott elő.

Ez azonban nem oldotta fel az alapvető ellentéteket: az EU-csúcson a takarékos országok egy része még ezt a keretet is túl nagynak tartotta, miközben a Kohézió Barátai és az Európai Parlament – eltérő okokból – túl nagynak ítélték a csökkentéseket. Kompromisszumok hiányában a tagállami vezetők az Európai Tanács elnökét bízták meg a tárgyalások továbbvitelével.

António Costa néhány nappal később, október 21-én az Európai Parlamentben azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások „döntő szakaszba” léptek, és továbbra is az év végi megállapodás a cél. Kijelentette, hogy az októberi csúcson történt némi előrelépés, de olyan költségvetést kell találni, amely egyszerre elég ambiciózus az EU feladatainak finanszírozásához, és elfogadható szinten tartja a tagállami hozzájárulásokat.

Mureşan: a saját források a kompromisszum kulcsa

Az Európai Parlament álláspontját képviselő Siegfried Mureşan szerint a kompromisszum kulcsa az lehet, ha a tagállamok meg tudnak állapodni az uniós költségvetés új saját bevételi forrásairól. Segítségükkel úgy lehetne megfelelően finanszírozni az uniós prioritásokat, hogy közben mérséklődjön a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomás is. Így részben feloldható lenne a nagyobb pénzügyi keretet sürgető és a tagállami hozzájárulások visszafogását szorgalmazó országok közötti ellentét.

Az EP költségvetési főtárgyalója a Transtelexnek kifejtette: az ír elnökség javaslatának egyik hibája éppen az volt, hogy csak az Európai Bizottság által felvetett új bevételi forrásokkal számolt, amelyekről már korábban kiderült, hogy nincs mögöttük egyetértés a tagállamok között, miközben figyelmen kívül hagyta az Európai Parlament javaslatait. Az EP ezek között egy digitális hozzájárulást is szorgalmaz: Mureşan szerint a globális technológiai óriásoknak méltányos összeget kellene fizetniük azért, hogy hozzáférnek az uniós egységes piachoz.

„Nem látom, hogyan magyarázhatnánk meg az európai polgároknak, hogy csökkentjük a mezőgazdaság, a kohézió, a biztonság és a kutatás finanszírozását, miközben Elon Musk és Mark Zuckerberg ingyen fér hozzá az európai egységes piachoz” – nyilatkozta Mureşan.

Az EP álláspontja egybeesik Románia érdekeivel

A román EP-képviselő kérdésünkre közölte, hogy az Európai Parlament álláspontja védi a leginkább Románia érdekeit a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon, mert ez az egyetlen olyan javaslat, amely növelné a mezőgazdaságra és a kohézióra fordított összegeket. Emlékeztetett arra, hogy ezek azok a politikák, amelyekből Románia vissza nem térítendő uniós támogatásainak jelentős része származik. Mureşan számítása szerint Románia tíz százalékkal nagyobb összeghez, 60 milliárd helyett 66 milliárd euróhoz juthatna hozzá az uniós költségvetésből, ha a tagállamok elfogadnák az EP által szorgalmazott nagyobb keretet.

Ugyanakkor Mureşan szerint a kohéziós politikára nem kellene úgy tekinteni, mint egy segélyprogramra, amellyel a gazdagabb tagállamok támogatják a szegényebbeket. A felzárkóztatási pénzek az egész európai gazdaság javát szolgálják: csökkentik a fejlettségbeli különbségeket, növelik az EU gazdasági teljesítményét, és új piacokat teremtenek a nyugat-európai vállalatok számára Kelet-Európában – magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy a költségvetési vita során milyen területeken tehet engedményeket Románia, és melyek azok a pontok, amelyekben nem szabadna meghátrálnia, az EP-képviselő kijelentette: Bukarest a következő tárgyalási szakaszban lehet rugalmas abban, hogy miként használják fel az uniós pénzeket, a kohéziós források csökkentését azonban nem szabad elfogadnia. Mureşan azzal is érvelt, hogy ezek a beruházások nemcsak a felzárkózást, hanem Európa biztonságát is erősítik, különösen Romániában, amelynek Ukrajnával közös határa egyben az EU külső határa.

Miben léphet fel együtt Budapest és Bukarest?

Az októberi EU-csúcson Romániához hasonlóan Magyarország is azt az álláspontot képviselte, hogy a következő költségvetésben nem csökkenhetnek a kohéziós és mezőgazdasági támogatások. Magyar Péter miniszterelnök az ír javaslatot jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezte. Álláspontja szerint ez viszonylag megkímélné ugyan a két, Budapest számára fontos kiadási területet, de szerinte túl nagy befizetést várna el Magyarországtól. A magyar kormány nagyobb nemzeti keretet és rugalmasabb felhasználási szabályokat is szeretne.

Mureşan szerint Budapest és Bukarest érdekei több fontos ponton egybeesnek. Úgy vélekedett, hogy mindkét országnak érdeke „egy erős európai költségvetés”, a mezőgazdaság és a kohézió megfelelő finanszírozása, a régiók fejlesztése, valamint az EU külső határainak védelmére szánt források növelése, ezért ezekben a kérdésekben együtt is felléphetnek. Arra a kérdésünkre viszont már nem válaszolt, hogy milyen területeken válhatnak szét Románia és Magyarország érdekei. „Most elsősorban arról kell beszélnünk, ami összeköt bennünket” – jelentette ki.