Trump szarfészeknek nevezte Norvégiát a félidős választás előtti kampánybeszédében

Donald Trump tovább fokozta a Norvégiával szembeni sértegetéseit egy vasárnapi kampányrendezvényen: az amerikai elnök szó szerint „szarfészek országnak” nevezte Norvégiát, és kijelentette, hogy a norvég bevándorlókat nem látják szívesen az Egyesült Államokban, mivel az Oslóban működő Nobel-bizottság idén sem neki adta a Nobel-békedíjat – írta a Reuters.

Trump a Michigan állambeli Port Huronban tartott politikai gyűlést a jövő heti félidő választás előtt. A Newsweek beszámolója szerint az elnök a nemzetközi konfliktusok rendezésében elért „sikereit” méltatva hozta szóba a Nobel-díjat. „Nyolc háborút rendeztem el, és még kettő van kilátásban” – mondta Trump az iráni és az orosz–ukrán háborúra utalva. Ezután felidézte, hogy milyen várakozásai voltak az idei díj kihirdetése előtt: „Azt mondtam a first ladynek, hogy két hét múlva megkapom a Nobel-díjat, és ez megtiszteltetés lesz számomra. A díjat azonban egy olyan nő kapta meg, akiről még senki sem hallott”. Utalt ezzel Navanethem Pillay dél-afrikai nemzetközi jogászra.

„Azt mondtam, hogy ezek után nem rajongok Norvégiáért. Őszintén szólva, Norvégia pocsék. Norvégia tulajdonképpen egy szarfészek országgá vált”

– mondta Trump a közönségnek. Az amerikai elnök korábban olyan országokra használta ezt a jelzőt, mint Haiti, Líbia, Szomália és Jemen.

A bevándorlásról szólva Trump azt mondta, hogy a Dániából érkezőket szívesen látná az Egyesült Államokban, de a Nobel-békedíjas sérelme miatt „senkit sem akar Norvégiából látni”. A Reuters megjegyezte, hogy Norvégia a legmagasabb jövedelmű országok közé tartozik az egy főre jutó GDP alapján. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Norvégia szuverén vagyonalapja rekordnyereséget, 184,3 milliárd dollárt könyvelt el 2026 első felében.

Trump évek óta nyilvánosan beszél arról, hogy szeretné elnyerni a Nobel-békedíjat, és gyakran állítja szembe saját diplomáciai tevékenységét Barack Obama volt amerikai elnökével, aki 2009-ben megkapta ezt az elismerést. Trump 2025 szeptemberében, az ENSZ Közgyűlésén azt állította, hogy második elnöki ciklusának első hónapjaiban „hét olyan háborút fejezett be, amelyeket lehetetlennek tartottak lezárni”. Az amerikai kormányzat többek között a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Szerbia és Koszovó, az India és Pakisztán közötti konfliktusok rendezését sorolja ide, valamint Trump érdemének tartják az Ábrahám-megállapodásokat is.

A Nobel-békedíjat a Norvég Nobel-bizottság ítéli oda. Ez egy független, öttagú testület, amelynek tagjait a norvég parlament nevezi ki. Vagyis a díjazott személyéről nem a norvég kormány dönt, ennek ellenére Trump mégis ezt gondolja. Januárban levelet írt Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnöknek, amelyben sérelmezte, hogy nem ő kapta meg a 2025-ös Nobel-békedíjat. A levélben azt is írta, „már nem érzi kötelességének, hogy kizárólag a béke szempontjait tartsa szem előtt” a döntéseinél. Støre nyilvánosan reagált a levélre, és hangsúlyozta, hogy nem a norvég kormány választja ki a Nobel-békedíjasokat.