Fenyegetések, buszoztatások, magyar őrszemek: feszült légkörben zajlik a szerbiai választás

A vasárnapi szerbiai parlamenti választás tétje, hogy az államfői posztról szeptemberben lemondott Aleksandar Vučić pártlistája nyer-e, és ezzel átülhet-e az államfőiből a miniszterelnöki székbe, vagy az Egyetemisták Listája leváltja a másfél évtizede uralkodó elitet. A szavazás napján a Vajdaságban járva azt tapasztaltuk, van ugyan az emberekben vágy a változásra, sőt optimizmus is, azonban sok helyről számoltak be szabálytalanságokról, szavazók gyanús mozgatásáról, fenyegetésekről, sőt a hírekben szavazók megveréséről is.

A választás tétjéről, az esélyekről és az előzményekről több helyszíni riportban is beszámoltunk a napokban, és itt írtunk részletesen. A részvételi adatok is mutatják, hogy mekkora a tét. A választásra jogosultak 56,38 százaléka adta le voksát vasárnap 16 óráig, míg a legutóbbi, 2023-as választáson ugyaneddig az időpontig 42,36 százalékos volt a részvétel. Sok szavazókör előtt egész nap nagy sorok kígyóztak, a Telex is látott ilyeneket Szabadkán, néhol parkolni se lehetett a rengeteg szavazó kocsija miatt.

Sok szabálytalanság történt, az MTI szerint a CRTA választásfigyelő szervezet 16 óráig a szavazóhelyiségek 29 százalékában észlelt a választókra, a választási bizottságok tagjaira vagy a megfigyelőkre gyakorolt nyomással kapcsolatos szabálytalanságokat. Az Egyetemista Lista aktivistái igyekeztek minden szerbiai szavazókörnél jelen lenni, sőt a Vajdaságban a már Magyarországon április 12-én kipróbált DE! Akcióközösség tagjait is meginvitálták. A DE! volt az, ami őrszemeivel jelen volt rizikós szavazóköröknél, ahol gyanítható volt, hogy szavazatvásárlás és/vagy láncszavazás történhet. Magyarkanizsán (Kanjiža) mi is találkoztunk egy ötfős csapatukkal.

Őrszemek Magyarországról

Szloma Zalán és Ország Andrea megfigyelők a DE!-től az általuk tapasztaltakról beszéltek. Ország már a magyarországi választásokon is ott volt megfigyelőként Szerencsen. „Itt is azt látjuk, hogy jók az arányok, sokan jönnek el szavazni, ez számunkra kecsegtető” – utalt rá, hogy az Egyetemista Lista mellett áll. Szloma szavazatszámláló volt április 12-én, szerinte a választást befolyásoló emberek „itt kicsit erőszakosabbak, nem egy kocsit azonosítottunk már, akik viszik az embereket, járkálnak ki-be, ugyanazok a taktikák, de kicsit rafináltabbak”.

A DE! Akcióközösséget a szerbek kérték fel, mert jó volt a rendszer Magyarországon. „Próbálkoztunk a szerbekkel összehozni ezt, hogy legyen tolmácsunk, szállásunk” – mondta Ország. Szloma szerint mobil egységekben vannak, „ahol baj van, oda megyünk”. Nem félnek tőle, hogy durva atrocitás éri őket, „az nagyot csattanna a kormánypárton, ha magyar állampolgárokat vernének vagy szurkálnának”. Az eltántorítás a szerepük. „Magyarországon is ez volt: ha meglátták, hogy ott állunk aktivistaként, a busz hirtelen továbbment. Itt is tapasztaltuk már ezt”.

Szloma szerint a dolguk, hogy megfigyeljék a rendellenességeket, rögzítik, de nem konfrontálódnak, bizonyítékot gyűjtenek, és rendőrt hívnak, ha kell. Ország azt mondta: „Itt van egy úriember, aki folyamatosan nagyon gyanúsan szeretné idehozni az embereket, és egy jegyzőkönyvet már megírattunk a délelőtt folyamán, mert egyértelműen csalásra utaló jelek voltak.” Egy nőt is mutattak nekünk, aki a választási bizottság tagja volt, és addig nem volt hajlandó fölvenni a jegyzőkönyvet egy választói buszoztatásról, amíg nem mondták neki, hogy akkor rendőrt hívnak.

Láncszavazás, lefizetés, seftelés is volt megfogalmazásuk szerint. „Kapkodnak, idegesek” a kormánypártnak segítők Szloma szerint, mert látták a szavazati arány emelkedését. Fenyegetés beszélgetésünkig még nem érte őket kifejezetten, az ő csapatukhoz nem mentek oda, de ordították már nekik, hogy „ti vagytok a Magyar Péter megfigyelői!” Volt egy férfi, aki pedig odament fenyegetőzni más aktivistákhoz. „És még nagyon korán van, messze van a vége” – mondta Ország. A feszültség növekedését várják, „minél jobban szorul a hurok, annál jobban fog ez fokozódni” Szloma szerint.

Szintén Magyarkanizsán tudtunk beszélni a helyi Apró Dáviddal, aki szavazóköri ellenőr. „Én egy helyi szervezetnél, a Vajdasági Magyar Újrakezdésnél vagyok elnökségi tag, az egyetemistákat támogattuk”, de a mozgalomban nem vettek részt. „Szeretnénk az itteni, VMSZ kiépítette rendszert lebontani, ezért is támogattuk az egyetemistákat. Érezhető a VMSZ részéről repedés, mivel az egyik szövetségesét, a Fideszt elveszítette áprilisban, most a túlélésért küzdenek” – utalt az előző magyar és a mostani szerb kormánnyal szoros viszonyt ápoló Vajdasági Magyar Szövetségre. Ebbe a szavazókörbe is hoztak embereket szavaztatni szerinte, „de kiderült, hogy nem is itt kell szavazniuk, lapjuk se volt, ez gyorsan jegyzőkönyvbe lett véve, és sikerült a DE! Akciócsoportnak megakadályoznia”.

Durva szavazás Szerbia más részein

A Szerbia délkeleti részén lévő Niš közelében lévő Pukovac településen három szavazóhelyiségben is durva incidens történt. Rövid időn belül két szavazókörbe is berontott három férfi, akik agresszívan viselkedtek, és a tanúk szerint a voksolást próbálták akadályozni. Az egyik szavazóbizottság elnökének pofont is adtak. A harmadik helyszínre egyszerre harminc, álarcot viselő férfi rontott be, akik verbálisan és fizikailag is megfenyegették a szavazási bizottság tagjait, ami miatt egy ideig szüneteltetni kellett a szavazást. Dragana Milutinović helyi ügyvéd és aktivista szerint kihívták ugyan a rendőrséget, de a kiérkező járőrök nem akartak bemenni, mondván, csak akkor léphetnek közbe, ha maga a bizottság elnöke hívja őket be, ez viszont nem történt meg. Végül egy másik, közeli településről érkező rendőrök intézkedtek.

A déli Vranje közelében két újságírót támadtak meg helyiek. Mihajlo Stojković szerint akkor történt az incidens, amikor a kolléganőjével az egyik szavazókörnél fényképet próbáltak készíteni, miután arról kaptak tájékoztatást, hogy gyaníthatóan szavazatvásárlás zajlik a közelben. Néhány helyi lakos megpróbálta elvenni a telefonjaikat, kövekkel dobálták őket, majd körülbelül tízen üldözőbe vették őket. A nap végére a rendőrség két támadót őrizetbe vett.

Pancsován néhány, a szavazókörből távozó fiatal férfira támadt több, fekete ruházatot viselő álarcos férfi, és percekig rugdosták, verték őket. A rendőrség szerint „folyamatban van az incidens részleteinek kivizsgálása”. Arra is volt példa, hogy egy szavazókörben az ott szavazásra jogosult polgárok listájából egy teljes oldal hiányzott. Itt egy időre felfüggesztették a szavazást.

Kispiactól Szabadkáig

„Nézze, én 1989 óta minden választáson részt vettem, semmi különbséget nem látok technikai kivitelben, satöbbi” – mondta a Telexnek Kispiacon (Male Pijace) egy leszavazott férfi. Ő egy másik szavazóhelyen tagja volt a választási bizottságnak, és nem tapasztalt szabálytalanságot. Hogy mit vár eredmény szintjén, arra azt mondta: „Esély mindig van, mint a fodballmeccsen: amíg a bíró le nem fújja a meccset, esély mindig van.” „A szűkebb környezetemben nagy változást nem érzek, az emberek mint mindig, most is morgolódnak, de kormányváltó hangulatot nem érzékelek” – felelte, amikor a diákmozgalomról kérdeztük. A magyarországi politikai változások őt nem lepték meg, bár „ekkora arányban nem láttam, hogy átfordul a kerék.” Hogy Szerbiában miben kéne változtatni, arra így válaszolt: „Esetleg a gazdasági helyzet, az mindig aktuális, azt bármilyen párt, irányzat mindig javíthatja”.

Egy házaspár, Szilveszter és Henrietta azt mondták a Telexnek, nem jellemző, hogy az ismeretségi körükben megnőtt volna a választói aktivitás, sőt „vannak, akik nem mennek el szavazni, mert úgyis tudják, hogy megvan a nyertes”. Arra a kérdésre, bíznak-e a demokratikus folyamatokban, Szilveszter nemmel, Henrietta igennel felelt. Nem láttak rendellenességet a szavazás során, „hallani hallottunk már sok mindent, de tapasztalni közvetlenül nem tapasztaltunk.” Hogy kire szavaztak? „Nem az egyesre, maradjunk ennyiben” – utalt Vučićék listájára.

Szilveszter szerint ha nyer is az Egyetemista Lista, egy év alatt még nem fog látszani a változás. Hogy minek kéne változnia, arra a férfi ezt mondta: „Legfőképpen a Haladó Pártot kéne likvidálni”, hisz amíg hatalmon lesznek, lesz korrupció. „14-15 éve itt vannak már fönt, és nem sok változást látni, már tényleg változni kéne” – mondta még Szilveszter. „Például a munkához jutás során tapasztaltuk a korrupciót. Mindegy, hogy az embernek milyen diplomája, végzettsége, szakértelme, előélete van az adott téren, ha valakinek a valakije, tuti, hogy bekerül. És simán kiraknak olyanokat, akik tizenéves tapasztalattal végzik a munkát” – panaszkodott Henrietta, aki ismerősöktől hallott ilyen történeteket. „Magukkal a szerb emberekkel nincs gond, itt élünk köztük, és beszélgetünk velük, vásárokba járunk, minden vasárnap beszélünk velük, a szerb emberek barátságosak” – dicsérte a szomszédságot Szilveszter.

Petar Mitrić, a szavazási bizottság tagja Szabadka 57. szavazókörében azt mondta, „véleményem szerint teljesen egyértelmű, hogy az Egyetemista Lista nyerni fog, mert egy erős hullám söpör el mindent az útjáról. Most írják a történelmet, ilyen nem történt régóta”. Nagyon magas volt a részvételi arány, folyamatosan vannak csalások, beszélt egy férfiről, aki listával járkál. Ezekkel szerinte nem tudják a végkimenetelt befolyásolni.

„Ez nem állam, ez nem ország, ez a szervezett bűnözés” – mondta Mitrić, aki szerint az újvidéki előtetőomlás tragédiája csak az utolsó csepp volt. „A helyzet itt Szabadkán különleges, a magyar párt az uralkodó párthoz kötődik, és Orbánhoz” – itt még a Bethlen Alap pénzeit is megemlítette magától. Szerinte a mostani változást az ifjúság szítja, „ebben nincs nemzetiség”. „Ez az új generáció messze okosabb, […] itt szervezettebbek vagyunk, mint a szervezett bűnözés” – nevetett.

A délután folyamán Belgrád központjának a törvényhozás épülete körüli részét teljesen lezárták, és egyre több rendőr jelent meg a környéken. Késő délután érkezni kezdtek a tömegoszlatáskor hagyományosan bevetett különleges egységek képviselői is, akik páncélos járműveikkel a környező utcákban sorakoztak fel, ahol sötétedéskor nem kapcsolták fel az utcai világítást.

Egyértelműen feszült a helyzet Belgrádban. Már a nap elején látszott, hogy a részvétel könnyen rekordot dönthet, és ezt a később érkező számok meg is erősítették. Szerbiában legutóbb 2000-ben döntött rekordot a részvétel, amikor Slobodan Miloševićet mozdította el a hatalomból egy, szintén egyetemisták által indított mozgalom. Ezt nyilván Aleksandar Vučić is jól tudja, nem véletlen tehát, hogy – legalábbis a jelek szerint – arra készül, hogy bármi áron megvédi a hatalmát.