Mindenki győzelemre készül: Vučić átmentené a hatalmát, az egyetemisták listája pedig megbuktatná a rendszerét

„Csak remélni tudom, hogy nem lesz zavargás, erőszak az utcákon. Ez az egyetlen aggodalmam.” A szerbiai Ürögön (Irig) mondta nekünk ezt egy férfi hét eleji helyszíni riportunk során, miközben erősen szimbolikusan épp odahozott a kislánya egy fiatal kölyökkutyát. A szimbolikát egész Szerbia érzi most, és leegyszerűsítve egyfajta kettősséget érezni a vasárnapi parlamenti választás előtt. Az egyik oldalon ott vannak a hatalom ellen lázadó, a jövőjüket féltő fiatalok, a másik oldalon az idősebb generációk azon szelete, akik megőriznék az Aleksandar Vučić fémjelezte status quót.

Pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) zsinórban négy választást nyert, ő maga Szerbia kormányfőjeként, majd államfőjeként összesen 12 éve van hatalmon, az elnökiből ismét a miniszterelnöki székbe készülő Vučić azonban két éve nem tudja visszaszorítani a rendszerét korrupcióval vádoló tüntetőket. Mostanra pedig az Egyetemista Lista (SL) pártszövetségként is valódi kihívóvá vált, és a vasárnapi előrehozott választáson arra készül, hogy megdöntse Vučić rendszerét.

Az orosz hátszéllel megtolt Vučić az ellenzéket vádolta csalással, miközben civilek pont a kormánypárt miatt aggódnak a választás tisztaságáért. Ezúttal pedig Vučićnak nemcsak egy látványos egységbe tömörült ellenzéki kihívóval kell számolnia, hanem a választási megfigyelők megerősített hálózatával is. A Vajdaságban megfigyelőként szerepet vállal a magyarországi parlamenti választáson civil aktivitásával már bizonyított DE! Akcióközösség is.

Az omlás, ami gellert adott Vučić rendszerének

A Szerb Haladó Párt egy pártlista részeként 2023-ban a szavazatok több mint 48 százalékát szerezte meg, a parlamenti többséghez szükséges 126-nál hárommal több mandátumuk lett. Egy évvel korábban tartottak elnökválasztást, amin Vučić hatalmas fölénnyel, 60 százalék felett teljesített. Akkor a fő kihívója, Zdravko Ponoš volt vezérkari főnök mindössze 19 százalék körüli eredményt ért el. Magyarán nem úgy tűnt az utóbbi években, hogy Vučić gondosan megkonstruált rendszerét bármi is fenyegetné.

A nacionalizmussal és a nagyívű, de a független elemzések szerint brutálisan túlárazott fejlesztésekkel operáló, Vučić alatti kormányok azonban pont ez utóbbi miatt kaptak léket 2024. november 1-én. A Magyarországon is hírhedtté vált, jó drága kínai hitelekből megvalósuló Budapest–Belgrád-vasútvonal mentén lévő újvidéki pályaudvar állomásépületét is felújították a projektben. Közel két éve azonban nem sokkal dél előtt az épület előtti tér irányába kinyúló előtető leszakadt, 16-an meghaltak, több mint 30-an megsérültek.

Szerbián napokon belül elementáris felháborodás söpört végig, az emberek nem értették, egy újonnan renovált épület egy része hogyan omolhat le. A hanyag építkezés rámutatott a rendszerszintű korrupcióra és a kormányzati felelősségre.

Mivel a kormány nem adott gyors válaszokat, az egyetemisták tüntetésekbe kezdtek, amire a Vučić vezette szerb hatalom keményen reagált: a rendőrség és a gyanúsan általa felbérelt verőemberek erőszakhullámával. Miután fiatalokat bántalmaztak, már 2024 decemberére eljutottunk az első egyetemfoglalásokig, amivel a diákok tiltakozni kezdtek az egész, korrupción, nepotizmuson, antimeritokrata hozzáálláson alapuló rendszer ellen.

A diákok blokádjai a középiskolákra is átterjedtek, olykor százezres méretű megmozdulásokat szerveztek a nagyobb városokba, amiket sokszor nagy gyalogmenetekkel kötöttek össze. Miközben messze eltolták maguktól a szemükben már lejáratódott régi ellenzéki pártokat (magyarországi zsargonban az óellenzéket) és a politikát magát is egy ideig, Vučić rendszeresen külföldről pénzelt lázítóknak állította be őket. Az újabb és újabb erőszakos fellépésre válaszul a társadalom egyre újabb rétegei álltak a lázongó ifjúság mellé, még a konzervatív gazdák is mozgósítottak, és a gyalogmeneteket a mai napig traktorjaikkal védik.

Vučić egy ponton elkezdett engedményeket is tenni, például tavaly márciusban kedvezményes lakásvásárlási lehetőséget jelentett be a fiataloknak, és lassan beindult az előtetőomlás miatti felelősségre vonás is, embereket vettek őrizetbe. Nagy vezéráldozat volt, hogy január 28-án lemondott Miloš Vučević kormányfő, akit a papíron független Đuro Macut követett a székben.

Lényegi fejlemény azonban a mai napig nincs az ügyben. Csak egy-két kihallgatás történt, minden vádlott szabadlábon védekezik, a bíróságok egymásnak passzolgatják és visszadobják az ügyeket. Egyetlen tárgyalásnak még a kezdési dátuma sincs kitűzve röviddel az előtetőomlás második évfordulója előtt – és ezt az országban rengetegen tartják számon. Ezzel a tiltakozást – amely során többeket őrizetbe vettek – Vučićnak nem sikerült leszerelnie, tavaly 2-300 ezres tüntetések is voltak ellene. Az egyéves évfordulón szervezett megemlékezésekről és tüntetésekről itt olvashatják helyszíni riportunkat.

Megpróbálja átmenteni a hatalmát

Vučić végül egy trükkös vezércselhez folyamodott, miután második elnöki ciklusának végéhez érve nem indulhatna újra államfőnek. Az elejtett infómorzsáknak megfelelően szeptember 27-én bejelentette lemondását az államfői posztról, miután előrehozott parlamenti választást írt ki október 25-re. A terve az, hogy az SNS-szel, pontosabban az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia nevű listával megnyeri a választást, és miniszterelnökként folytatja.

Ilyen váltást nem először hajt végre, csak azt a másik irányból tette: 2014-től 2017-ig kormányfőként vezette az országot, onnan lett elnök. Akkor sikeresen vitte magával a hatalmi központot is, amit most megint a miniszterelnöki pozícióhoz kapcsolna. Vučićot átmeneti államfőként a korábbi miniszterelnök és házelnök Ana Brnabić váltotta. December 25-én választ majd új köztársasági elnököt Szerbia.

Az előrehozott választásra a diákok is reagáltak. Korábban már több felmérés azt mutatta, hogy ha listát állítanának a választásokra, megszorongathatnák az újramatricázott SNS-t. Végül Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek (SL) néven össze is raktak egy listát, amin a fiatalok mellett velük szimpatizáló, szakmájukban elismert személyiségek álltak a rajthoz. Sokuk a politikán kívülről érkezett, ami Magyarországon ismerős lehet a Tisza Párt példájából. Mint írtuk, az SL soraiban vannak EU-párti és EU-ellenes, Oroszországot hagyományosan szövetségesnek tekintő és vele szemben kritikus erők is.

„Az SL-nek a bizonytalanok meggyőzése és mozgósítása lehet a fő feladata a választások előtti hetekben. Sokan azért apolitikusak, mert elvesztették a hitüket a változásban. Csalódtak a Slobodan Milošević utáni demokratikus változásban és arra jutottak, hogy végső soron minden politikus egyforma. Ebből kell kimozdítania az SL-nek a társadalom egy részét a listájával. Ez a diákok egyetértésével, de nem diákokból, hanem sokféle szakemberből, értelmiségiből, egyetemi oktatóból is áll és a Szerbiában megszokottól eltérően nem egyetlen ember köré szerveződik” – mondta a Telexnek még október elején Katarina Baletić, a Balkan Insight újságírója.

Óriási a tét

A kampánynak voltak szürreális pillanatai is, például amikor Vučić egy káposztasavanyító kővel és egy fényképpel vitázott az apja kertjében. De inkább az maradt meg róla, hogy egyes szerb cikkek szerint nem volt kiegyensúlyozott. A médiatestület (REM) törvényi kötelezettsége ellenére még nem hozta nyilvánosságra az országos tévék monitorozásának eredményét a Danas szerint.

Múlt pénteken látványos színpadi műsorral, lelátókkal és szervezetten érkező támogatói csoportokkal tartott választási nagygyűlést Vučić pártja színeiben Újvidék főterén. Buszokkal vittek résztvevőket a helyszínre, az érkezők megbénították a forgalmat, két újságírót is incidens ért.

Az egyes elemeiben a fideszes Békemenetet idéző rendezvényen Vučić az EU-csúcsról odaérkező Robert Fico szlovák kormányfővel megtámogatva az október 25-i parlamenti választás előtt a 2024 novemberében történt újvidéki pályaudvari tragédia után kibontakozó tiltakozásokról, politikai ellenfeleiről és vajdasági fejlesztési tervekről is beszélt. Azzal vádolta ellenfeleit, hogy politikai célokra használják az újvidéki pályaudvar előtetejének leomlását, az utána kezdődött tüntetéseket pedig állítása szerint külföldről finanszírozták. Itt olvashatják a Szegeder Telexen megjelent helyszíni riportját.

A diákok október 22-én, csütörtökön tartották Belgrádban a saját kampányzárójukat, amire az ország több irányából gyalogmenetek indultak – a Telex tudósítói az Újvidékről induló menettel lesétáltak 10 kilométert. Miközben Vučić felé lejt a pálya, az újvidéki állomásnál történt tragédiából kinőtt mozgalom hatalmas gyalogmenetekkel jelzi az erejét, és egyre többen szimpatizáltak velük. Derűsnek és optimistának tűntek, bár sok szempontból nem lehetnek nyugodtak, például a regnáló rendszert védő oroszok botjai is Vučićékat segítették. „Nincs miről beszélni, nyerni fogunk” – mondta megkapó lelkesedéssel egy fiatal. „Azt kell mondanom, 100 százalék, hogy nyerünk, mert ha nem, el kell mennünk máshova.”

„Magam is nap mint nap láttam a jogtiprást, ebben a korábbi elnök járt élen” – mondta Ilija Srdanović újvidéki kardiológus a Telexnek Újvidéken adott interjújában. Az ellenzéki párt listavezetőjeként ő Vučić kihívója a vasárnapi választáson, és ha győznek, ő lehet az ország következő miniszterelnöke. Beszélgettünk vele arról, miért vállalta a felkérést, és mik lennének az első teendőik, ha kormányt alakítanának.

Érdekes lehet majd, hova szavaznak a vajdasági magyarok, akiknek fő képviselőjük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt eddig. A VMSZ hű volt mind Vučićhoz, mind az Orbán-rendszerhez, tehát most könnyen légüres térbe kerülhet. Mozgolódás is van már párt szinten – megjelent a színen a Vajdasági Magyar Újrakezdés és a Vajdasági Magyar Plénum is –, illetve október 21-én helyi magyar közéleti személyiségek álltak ki az Egyetemista Lista mellett, többek közt a Magyarországon sztárstátuszban futó Berta Csongor, aka. Bongor is – adott róla hírt nemrég a Szabad Magyar Szó.

Az biztos, hogy minden korábbinál nehezebb választás vár a hatalma átmentésén dolgozó Vučićra. De kérdés, hogy a pártok hogyan állnak, amit nehéz pontosan felmérni a szerbiai viszonyok között. Az N1-nek a kampány elején készített felmérése 44–41-re az SL-t hozta ki Vučić pártszövetsége előtt, miközben a Faktor Plus szeptemberben publikált adatai alapján az SNS 47,2 százalékot szerzett volna, az SL pedig csupán 31,5 százalékot. Utóbbi közvélemény-kutató céget azonban kormányközeli szervezetnek tekintik, amelyre rendszeresen hivatkozik Vučić, ez kétségessé teszi a felmérés szakmaiságát.

Az Ipsos október 20-22. között 3624 ember megkérdezésével, a külföldön élők szavazatait nem vizsgálva készült felmérésében Vučićék 47,4 százalékon álltak, az Egyetemista Lista 40 százalékon, és a bejutási küszöböt átlépné még Ivica Dačić belügyminiszter pártszövetsége is 3,2 százalékkal. Ez szintén Vučićnak kedvezne.

Jellemző a választás tétjére, hogy a világsajtó is kiemelt riportokban foglalkozott vele. Elemző cikkek és vélemények jelentek már meg a New York Timeson, a Guardianen, a Reutersen, a DW-n, a Balkan Insighton, a Libérationon, az El Paíson, a La Repubblicán, de még a Modern Ghanán is.

Próbálják kivédeni a csaláskísérleteket

A polgári és katonai nemzetbiztonsági szervek, illetve a rendőrség korábbi 146 tagja közös közleményben szólította fel a biztonsági szervezeteket, hogy az alkotmány oldalán álljanak majd, ne a hatalomén – írta az N1. „A választás napján kötelességük megakadályozni az erőszakot, a választók megfélemlítését és a választási visszaéléseket. A szavazókörök bezárása után kötelesek megvédeni a választási folyamat integritását, biztosítani az eredmények törvényes megállapítását, és reagálni minden illegális megváltoztatási kísérletre” – közölték többek közt.

Az Egyesült Államok több szenátora is figyelmeztette a belgrádi vezetést és a releváns intézményeket, hogy biztosítsák a békés, szabad és nyitott választást. A három demokrata és négy republikánus törvényhozó által aláírt közleményben felidézték a napokban kipattant botrányokat az ellenzékiek telefonjain talált kémprogramoktól a választási megfigyelők hiteltelenítéséig. Emlékeztettek arra is, hogy 2022-ben is sok szabálytalanságot állapítottak meg a megfigyelők a választáson.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala is közleményben emlékeztetett október 21-én, hogy az államnak nem szabad beavatkoznia a média működésébe és nyomást gyakorolnia a sajtómunkásokra. Külön kiemelték a Nova.rs újságíróinak helyzetét, akiknek az új tulajdonos 48 órás ultimátumot adott arra, nyilatkozzanak róla, akarnak-e neki dolgozni. Ugyanis egy olyan cég vette meg az N1, Nova, Danas és Radar lapokat tartalmazó portfóliót, ami Vučićhoz és – a nemrég Szerbiában nyaraló – Orbán Viktorhoz kötődik a tulajdonló portugál üzletember által.

Az Ipsos felméréséből kimaradt diaszpóra szavazását nem könnyíti meg a hatalom. Európa méretű országokban is alig jelöltek ki szavazóköröket. A Balkan Insight a világ második legnagyobb országát, Kanadát hozta fel példának, ahol csak az egymástól amúgy nem túl távoli Ottawában és Torontóban lehet szavazni. Aki Vancouverben szavazni akar, annak így 4000 kilométert kell utaznia. Ugyanez a helyzet Ausztráliától az Egyesült Államokon át Franciaországig, ezért civilek kitalálták a VoteBnB platformot, ahol emberek ajánlanak fel fuvart és szállást egymásnak a szavazás napjára. Tele van az Instagram is olyanok posztjaival, akik több ezer km-t repülnek csak azért, hogy szavazhassanak a legközelebbi helyen.

Az egyetemisták terveik szerint figyelni fognak a választási csalásokra. „Az ország 8 ezer választóhelyiségének mindegyikében lesz ellenzéktől delegált megfigyelő, erre korábban nem volt példa”

– mondta a Telexnek a szerbiai független intézet, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) munkatársa, Ivan Đurić. „Ha elég megfigyelő van, akkor a kormányzat is nehezebben próbálkozhat csalással. Ez nagy különbség az előző választásokhoz képest” – magyarázta. A Vajdaságban jelen lesz a magyarországi választáson rutint szerzett DE! Akcióközösség is, a civil szervezet több mint hatvan megfigyelőt delegál, emellett 25 akkreditált tolmáccsal, helyi segítőkkel, összesen csaknem száz fővel lesz jelen. A DE! csapata Magyarországon április 12-én őrszemeket telepített hátrányos helyzetű kistelepülésekre, hogy megakadályozzák a szavazatvásárlásokat és az illegális láncszavazást. A szerbiai választáson az EBESZ is jelen lesz mintegy 300 megfigyelővel.

Az urnákat Szerbiában 8-kor zárják, majd megindul a szavazatszámlálás. Eredmény nem várható egyből, a borúlátóbb forgatókönyvek szerint akár napokat kell majd várni, hogy megtudjuk, melyik párt hány százalékot szerzett, hogy leváltják-e Vučićot a hatalomból egy fülkeforradalommal, vagy újabb helycserével továbbra is ő irányítja tovább az országot.