Szenvedélyes kiabálás, személyeskedés, Donald Trump megidézése és a szavazók meggyőzéséhez bedobott ígéretcunami – nagyjából így nézett ki a brazil elnökválasztás első és második fordulója közötti, háromhetes kampány. Vasárnap közel 160 millió brazil szavazatáért harcol a második fordulóba jutott két jelölt: a jelenlegi elnök, a 80 éves Luiz Inácio Lula da Silva, aki megszakításokkal, de már negyedik elnöki ciklusáért indul; és az előző, elítélt elnök szintén gyanúsított fia, Flávio Bolsonaro szenátor, aki a felmérésekre rácáfolva az élen végzett az első fordulóban.
Október 4-én Bolsonaro 47,3, míg Lula 45,16 százalékot szerzett. A szélsőjobboldali és a baloldali jelölt között a verseny nagyon szoros, a dráma pedig egyre csak fokozódott a mindent eldöntő második fordulóhoz közeledve.
A két forduló között készült kutatásokat Bolsonaro egy kivételével mind vezeti, és egyértelműen ő az esélyesebb a győzelemre. Azonban a legfrissebb mérések szerint valamelyest zárult az olló a két jelölt között.
A Reuters által idézett Nexus/BTG és Atlasintel/Bloomberg felmérések közül az elsőben hétfőn 46,5-45,9 százalékra, a másodikban 49,8-47,6 százalékra mérték Bolsonarót és Lulát, de mindkét intézetnél csökkent a különbség a másfél-két héttel korábbi polljukhoz képest. Vasárnap eldől, hogy a brazilok újra egy Bolsonarót küldenek az elnöki palotába, aki egyik első intézkedésként kegyelmet adna a börtönbüntetését töltő apjának, vagy inkább kitartanak az egyik legrégebbi politikai motorosuk mellett, és Lula képes egy történelmi fordításra.
Elnökjelölti vita címén szappanoperát kaptak a brazilok
A két forduló közötti időszakot a két elnökjelölt múlt heti, első tévévitája foglalja össze a legjobban. Még a BBC Brasil által megkérdezett elemzőket is meglepte, hogy mennyire heves volt a közel kétórás vita, amin szakpolitikai kérdések alig kerültek elő.
Bár a két jelöltnek volt egy-egy saját pulpitusa a stúdióban, de emögött egyetlen percet sem töltöttek. Flávio Bolsonaro első két percében azonnal a kamera felé sétálva kezdett el magyarázni, majd így tett saját két percében Lula elnök is. Ezzel azt érték el, hogy míg az egyik magyarázott, addig a kihívó végig ott keringett a hátterében, hogy például a fejét rázva méltatlankodjon az elhangzottakon. Így aztán Lula és Bolsonaro vitája sokakat Trump és Hillary Clinton 2016-os tévés összecsapására emékeztette, ahol a két jelölt szintén összevissza mászkált, Trump pedig többször is Clinton mögé állt, miközben a demokrata jelölt a nézőkhöz beszélt.
Bolsonaro és Lula sokszor kiabálva vádolta egymást a különböző témákban, miközben egy tisztes távolságot megtartva kerülgették egymást a stúdióban. A kocsmai hangulatot erősítették a nézőtérről érkező bekiabálások, amit a két műsorvezető és néhány nyugodtabb néző próbált csitítani, láthatóan kevés sikerrel.
Amikor az egyre nagyobb problémát jelentő bűnözésről volt szó, akkor a Lula mögött settenkedő Bolsonaro azt is felhozta, hogy az elnök a választás első fordulójában a börtönből szavazók voksainak többségét simán bezsebelte. Lula nem kezdett el magyarázkodni, sőt: azzal vágott vissza, hogy
„akkor most a 100 százalékát akarom, és az apádét is”.
Ezzel Jair Bolsonaro előző elnökre utalt, akit azzal vádoltak, hogy 2022-ben, miután elvesztette az akkori elnökválasztást, puccsot szervezett azért, hogy hatalomban tudjon maradni. Az idősebb Bolsonaro tavaly meg is kezdte 27 éves büntetését, de egészségügyi állapota miatt sokszor házi őrizetben ül.
Előfordult az is, hogy egy hevesebb szóváltás után Flávio Bolsonaro arra kérte Lulát, hogy ha lehet, akkor inkább ne álljon mellé. Erre az elnök azzal vágott vissza, hogy jobb is távolságot tartani a Bolsonaro családtól és a milíciától – ezzel Bolsonaróék bűnszervezetekkel ápolt állítólagos kapcsolatára utalt. Bolsonaro elutasította a vádakat, majd azzal kontrázott, hogy „jobban belegondolva, jobb is távolságot tartani, hogy el ne lopják a pénztárcámat”.
Bolsonaro ezen a ponton korrupcióval vádolta a Lula által vezetett Munkáspártot, ezt szemléltetve a tenyerére felírta a „corrupto”, azaz „korrupt” szót is. „Vegyél egy darab papírt és egy tollat, és írd csak le” – mondta Lulának. Külön bekeretezte a „pt”-t, ami a brazil munkáspárt kezdőbetűit jelképezi. A látványos húzás utólag nem bizonyult túl átgondoltnak: az elnökjelölt ötlete kiváló mém-alapanyag lett a brazil közösségi médiában, emellett
adtak ajándékba egy olyan fotót a Lula-kampánynak, amin Flávio Bolsonaro „korrupt” felirattal a tenyerén mosolyog a kamerába.
A szakértők szerint az egészen biztos, hogy ez a vita a bizonytalan és a kiábrándult szavazókat inkább elriasztotta, mintsem meggyőzte. A BBC Brasilnak Lucas Aragão, az Arko Advice politikai elemző cég munkatársa azt mondta, hogy Bolsonaro nyugodtabbnak tűnt a vita alatt, és úgy nézett ki, hogy sikerült kizökkentenie Lulát. Rafael Cortez, a da Tendências Consultoria tanácsadó cég munkatársa szerint viszont Lula is szerzett néhány gólt. Példának hozta, amikor az elnök azt mondta, hogy áll egy olyan vizsgálat elébe, ahol a saját és családja gazdagodását nézik meg. Az elnök azt kérte kihívójától, hogy tegyen ő is így a vasárnapi második forduló előtt.
Bolsonaro dörzsölheti a tenyerét
Azt még a szakértők szerint is nehéz megmondani, hogy a tévévitával nyert-e egyáltalán bármelyik jelölt, azonban a felméréseket hajszállal vezető Bolsonaro egy kimondottan fontos sikert elkönyvelhetett az elmúlt hetekben.
Az elnökválasztás első fordulójában a maradék 7,5 százalékon a második fordulóból kieső jelöltek osztozkodtak. A szoros eredmény miatt rajtuk sok múlhat vasárnap, különösen, hogy ez a néhány százalékpont Brazíliában 12 millió szavazót jelent.
A kieső jelölteknek inkább Flávio Bolsonaro örülhet: a harmadik helyen végzett, magát középre pozicionáló Augusto Cury őt támogatja, illetve az utána végző két másik jelölt is.
Több eddig semleges párt is Bolsonaro mögé sorakozott fel, köztük olyanok is, amelyek korábban a Lula által támogatott kormányban kaptak helyet. A napról napra formálódó támogatói bázis azért is jó hír Bolsonarónak, mert ha megnyeri az elnökválasztást, akkor a brazil parlamentben is könnyebb lesz a dolga. Az már eldőlt, hogy az első fordulóval egy időben a szavazók egy erősen jobboldali kongresszust választottak. Ez akkor is nagyon megnehezítené egy baloldali elnök, azaz a Munkáspártot vezető Lula kormányzását, ha mégis behúzza a második fordulót.
Az ifjabb Bolsonaro tervei közé tartozik a nyilvánosság előtt sem titkolt bosszú a bíróságokkal és a legfelsőbb bírósággal szemben, amiért elítélték apját. Ehhez is jól jönne neki, ha a brazil törvényhozás mindkét szintjén többségbe kerülnek az őt támogató jobbközép és jobboldali pártok. Így van esélye, hogy új bírákat jelöljön, illetve arra is, hogy néhányat lecseréljen, miközben Jair Bolsonarónak és a puccskísérlet ügyében érintetteknek amnesztiát adna.
Lula fordulatban bízik
Az első forduló után a jelenlegi elnök is elismerte, hogy nem erre az eredményre számított. A közvélemény-kutatások korábban Lula néhány százalékos előnyét mutatták.
Bár 1988, azaz mióta Brazíliában ismét demokratikus úton választják az elnököket, még nem fordult elő, hogy valaki meg tudta volna fordítani az első forduló eredményét, Lula bizakodó, szerinte a „hosszabbításban” fog majd nyerni.
Ennek ellenére a második fordulóra Lula és kampánycsapata módosított a kommunikációján. A Reuters szerint azt a több millió szavazót próbálják meggyőzni, akik az első fordulóban valamiért nem vettek részt. Ezt olyan utolsó pillanatos intézkedésekkel is igyekeztek megtolni, mint például a munkahét 40 órásra csökkentése. A szombati munkanap betiltását végül a brazil szenátus is jóváhagyta, az intézkedés közel 30 millió embert érinthet az országban.
A kampányt közelről ismerő források szerint az elnök a „félelem stratégiát” szorgalmazta, azaz, hogy emlékeztessék a szavazókat azokra a kockázatokra, amelyeket Bolsonaro elnöksége jelentene a szociális juttatásokra nézve. Az első forduló utáni héten már olyan hirdetések futottak Lula pártjának nevében, amelyek arra figyelmeztettek a szociális juttatásokkal kapcsolatban, hogy „egyes veszteségeket nem lehet pótolni”.
Az ország függetlenségére vonatkozó kampányelemeket Lula nem adta fel. Az elmúlt hetekben többször is megismételte az ENSZ-közgyűlésben először mondott gondolatát, miszerint „Brazília nem való senki hátsó kertjébe”. Ezzel a büntetővámok alkalmazásával Bolsonaróékat segítő Trumpra, illetve az Egyesült Államokra utalt. Az elnök szerint Flávio Bolsonaro hatalomra kerülve kiárusítaná az országukat Trumpnak.
Néhány nappal a választás előtt be is robbant egy olyan ügy, amit Luláék minden erejükkel arra próbálnak felhasználni, hogy bizonyítsák: az USA beavatkozik a brazil választásba. A többek közt az Instagramot és a Facebookot és tulajdonoló amerikai Metát vádolták meg azzal, hogy az elnök tartalmainak elérhetőségét 24 órán keresztül korlátozták, több bejegyzését eltávolították, miközben Bolsonaro oldalai ugyanúgy pöröghettek. Mindezt néhány nappal azután, hogy egy brazil bíróság már utasította a nagyvállalatot, hogy egyenlően kezeljék a két jelöltet. A Meta alaptalannak és hamisnak tartja Luláék vádjait, szerintük egy technikai probléma állt a háttérben.
Probléma van bőven
Lula kisebb irányváltását mutatja az is, hogy módosított korábbi álláspontján, most már ő is támogatja, hogy a büntethetőségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentsék a súlyosabb bűncselekmények esetében. Az elnök utolsó pillanatban bedobott új irányvonalát sok szakértő egy kétségbeesett lépésnek tartja annak fényében, hogy Bolsonaro a kampányban végig erről beszélt.
A bűnszervezetek elszaporodása miatt az országban egyre több az erőszakos bűncselekmény és romlik a közbiztonság is. Erre Bolsonarónak ott van a „Brazília félelem nélkül” programja, ami például a drámai körülményeiről híres óriási salvadori börtönkomplexumhoz hasonló öt létesítményt is létrehozna. Brazil elemzők szerint a választók támogatják is a szigorúbb büntetéseket. Lula korábban már kénytelen volt lépni: új intézkedéseket jelentett be az országban és a határokon túl működő bűnszervezetek ellen. Azonban helyzetét rontja, hogy a romló állapotok az ő elnöksége alatt alakultak ki, ráadásul nincs is valódi válasza a probléma megoldására.
Fontos és központi kérdés az ország nehézségekkel küzdő gazdasága is. Ennek gatyába rázására, illetve a költségvetés kiigazítására mind Lula, mind Bolsonaro politikailag kevésbé kockázatos ígéreteket tett. A jelenlegi elnöknek kellemetlen, hogy négyéves ciklusa alatt a GDP-arányos államadósság elérte a 82 százalékot. Azt mindkét fél érzi, hogy ez a folyamat nincs rendben. Flávio Bolsonaro másfél éven belül 1,5 százalékpontos kiigazítást ígér, Luláék viszont csak visszafogottabb konszolidációt mernek bevállalni. Elemzők szerint a gazdaság strukturális problémáival senki nem mert foglalkozni a kampányban, a politikai kockázat nélkül bevállalható ígéretek felé mentek.
A világ szempontjai
A 213 milliós Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, így világpolitikai szempontból sem jelentéktelen, hogy döntenek a választók vasárnap. A két jelölt két nagyon különböző jövőképet kínált fel az országnak, az egyik legnagyobb eltérés a brazil–amerikai kapcsolatoknál van. Lula Jair Bolsonaro bebörtönzése, illetve a Trump által válaszul kivetett vámok óta nincs túl jóban Washingtonnal. A jelenlegi elnök inkább India, Kína, Dél-Afrika és Oroszország felé nyit, velük szeretne szorosabb kapcsolatot kialakítani.
Trump nem is titkolja, hogy nekik Flávio Bolsonaro győzelme tetszene. Egy korábbi brazil diplomata szerint Bolsonaro külpolitikája nagyjából ki is merül annyiban, hogy jó kapcsolatokat kell ápolni az USA-val. Ha elnökké választják, akkor Brazília minden korábbinál közelebb kerülhet az Egyesült Államokhoz. Az egyik közös pont a szervezett bűnözés elleni harc lehet, miközben elemzők szerint Trump mindent meg fog tenni azért, hogy hozzáférjenek Brazília természeti erőforrásaihoz, így a ritkaföldfémekhez is.
A brazil választásnak az egész világ szempontjából nézve is óriási tétje van: nagyrészt az ország területén van a több millió négyzetkilométeres amazonasi esőerdő, ami befolyásolja a Föld éghajlatát is. A zöld szervezetek attól tartanak, hogy amennyiben Flávio Bolsonaro nyer, akkor visszatérhet az apja elnöksége alatt általánossá vált erdőirtás. A DW azt írta, hogy
Jair Bolsonaro négyéves elnöksége alatt az Amazonas 45 586 négyzetkilométerét pusztították el. Ez egy Dániánál is nagyobb terület. Az erdő ráadásul már nem is olyan ellenálló, mint néhány évtizede volt.
Az egészen biztos, hogy vasárnap nagy küzdelem várható Brazíliában. Ha pedig valóban nagyon szoros lesz a vége, akkor a felfokozott hangulat mellett az sem kizárható, hogy a vesztes fél megtámadja majd az eredményt, többen pedig attól is tartanak, hogy esetleg zavargások kezdődhetnek.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom