Navanethem „Navi” Pillay dél-afrikai nemzetközi jogász kapta a Nobel-békedíjat

„A 2026-os Nobel-békedíjat Navanethem ”Navi„ Pillaynek ítéljük oda a béke és a nemzetközi jog előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiért” – jelentette be a díjat odaítélő norvég bizottság. Szerintük az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa felelősségre vont államokat és nemzeti vezetőket is, amivel reményt adott az erőszak és a konfliktusok áldozatainak. Navi Pillay korábban Nelson Mandelát és társait is védte.

A bizottság szerint Navi Pillay az egyik legnagyobb védelmezője a nemzetközi jognak. „Pályafutása emlékeztet bennünket arra, hogy támogatnunk, erősítenünk kell, illetve ki kell terjesztenünk a globális jogállamiságot” – írták. Navi Pillay igazságosság és emberi méltóság iránti elkötelezettsége szerintük reményt és inspirációt jelent mindazok számára, akik egy békésebb világ megteremtésén dolgoznak.

A bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes elmondta, hogy az idei díj odaítélésével a norvég Nobel-bizottság emlékeztetni kívánja a világot arra, hogy a jogállamiság – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – az alapja annak a rendszernek, amelyet a béke biztosítása és a konfliktusok erőszakmentes megoldása érdekében hoztunk létre. „A békéhez igazságosság szükséges.”

1967-ben Navi Pillay volt az első nő, aki saját ügyvédi irodát nyitott Dél-Afrikában, Natal tartományában. Navi Dél-Afrika Durban városának szegény indiai negyedéből származik, édesapja buszsofőr volt. Az apartheid (a faji elkülönítés és megkülönböztetés intézményesített rendszere) korszakában nőtt fel, és kezdte meg emberi jogi tevékenységét. A BBC azt írja, hogy ő volt az első nem fehér bőrű nő, aki saját ügyvédi irodát alapított, és az is, akit a dél-afrikai felsőbíróság bírájává neveztek ki.

Miután számos apartheidellenes személyt védett, Pillayt az ENSZ Közgyűlése a Ruandai Nemzetközi Büntetőbíróság bírájává választotta. Nyolc éven át dolgozott a bíróságon, ebből négy évet elnökként töltött. A 85 éves nemzetközi jogász nemrég még a Független Nemzetközi Vizsgálóbizottság megszállt palesztin területekkel foglalkozó bizottságának elnöke volt. Jelenleg pedig a Nemzetközi Bíróság bírájaként vesz részt abban az ügyben, amelyben Mianmart népirtással vádolták meg.

A bizottság szerint a történelem megmutatta, hogy a jogállamiság nélkül működő világ igazságtalan és embertelen. A bírák a rend és a káosz közötti vékony vonalat őrzik, ezért megérdemlik az elismerést. „De ma, amikor ugyanezeket a bírákat szankcionálják, intézményeiket támadják, bátor, jövőképpel és elszántsággal rendelkező emberekre van szükségünk, olyan tulajdonságokra, amelyeket a 2026-ban Navi Pillay bírói munkája bizonyít” – indokolt a bizottság.

Kiderült, hogy a friss Nobel-díjast a bizottság egyelőre nem tudta elérni, így ő is csak most értesülhetett a díjról.

„Ha egy norvég telefonszámról hívják, kérem, vegye fel. Szeretnék önnel minél hamarabb beszélni”

– üzente a bizottság elnöke Navi Pillaynek.

A Norvég Nobel Intézet összesen 287 jelöltet regisztrált az idei díjra, akik közül 208 magánszemély, 79 pedig valamilyen szervezet. A Time a díjazott bejelentése előtt összegyűjtött néhány jelöltet, illetve nagyobb nevet, akit az esélyesek közé soroltak. Az egyik a szudáni polgárháború alulról szerveződő humanitárius hálózata, szudáni Vészhelyzeti Reagáló Szobák, azaz az Emergency Response Rooms, de szintén a jelöltek között van Mark Carney kanadai miniszterelnök, a háború és az erőszak ellen globális szinten felszólaló XVIII. Leó pápa és Mikola Kuleba, a Mentsük meg Ukrajnát társalapítója, aki többek közt az ukrán gyerekek jogaiért küzd. Idén is az esélyek közé került Julija Navalnaja, a börtöntáborban meghalt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij özvegye.

Hiába az iráni háború, Trump szerint idén is járt volna neki a díj

Tavaly az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet kapott a Nobel-békedíj, köszönhetően Donald Trumpnak. Az amerikai elnök hónapokon keresztül látványosan jelezte, hogy ő szeretné megkapni az elismerést, mondván, hogy hat háborúnak vetett véget. Trump idővel már hét, aztán tíz lezárt konfliktusról beszélt, de ezekben a szerepe megkérdőjelezhető volt. Az amerikai elnök nagyon vágyik a díjra, korábban többször megemlítette, hogy mennyire megérdemelné már.

Idén, az iráni háború elindítása után sincs ezzel másképp, szerdán arról beszélt a Fehér Házban, hogy járna neki az elismerés, mert „sokkal többet tett, mint bármely másik amerikai elnök”. Szerinte lehetséges, hogy megállította a „világ teljes megsemmisülését”, mert Iránnak soha nem lesz atomfegyvere. Hozzátette: teljes hiteltelenséget jelentene a díj kiosztóira nézve, ha nem őt jelentenék be.

Trump, ha nem is a hivatalos úton, de végül csak elérte, hogy legyen egy Nobel-békedíja. Tavaly María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta a békedíjat. A bizottság indoklásában azt mondta, hogy Machado fáradhatatlanul képviseli a demokratikus jogokat, és küzd az igazságos és békés átmenetért a diktatúrából a demokrácia felé. Idén januárban Machado jelezte, hogy szeretné megosztani Nobel-békedíját Donald Trumppal, miután az Egyesült Államok január 3-án nagyszabású akciót hajtott végre a dél-amerikai országban, az akcióban elfogták, és kivitték az országból Venezuela vezetőjét és feleségét. A drogkartell vezetésével vádolt Nicolás Maduro a feleségével együtt New Yorkban állt bíróság elé, ahol a volt elnök ártatlannak vallotta magát.

A Norvég Nobel Intézet tisztázta a helyzetet azzal, hogy közölte: a kihirdetés után a díjat nem lehet visszavonni, átruházni vagy megosztani. Azonban ez sem Trumpot, sem a venezuelai ellenzéki vezetőt nem zavarta. Egy fehér házi találkozón átadta díját Trumpnak, Machado arról beszélt, hogy ezzel akarta elismerni Trump egyedülálló elkötelezettségét a szabadságuk mellett. „Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ma találkozhattam María Corina Machadóval Venezuelából. Ő csodálatos nő, aki nagyon sok mindenen ment keresztül. María átadta nekem Nobel-békedíját az általam végzett munkáért. Ez csodálatos gesztus volt a kölcsönös tisztelet jeléül. Köszönöm, María!” – fogadta a díjat az amerikai elnök.

Így döntenek a díjról

A Nobel-békedíjra bárkit jelölhetnek, de a jelölők meghatározott körből kerülnek ki, a több ezres listán főképp kormánytagok, egyetemi oktatók és korábbi Nobel-békedíjasok találhatók. A döntőbizottságot elvileg nem kötelezik a jelölések, de az utóbbi évek győztesei közül szinte mindenkit norvég törvényhozók (is) jelöltek.

A többi Nobel-díjjal ellentétben a norvég parlament által választott ötfős bizottság választja ki a jelöltek közül a díjazottat. Az eltérésről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

2022-ben az említett belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij) és az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek megosztva kapták a Nobel-békedíjat. 2023-ban a bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista, Nargesz Mohammadi kapta az elismerést. Két éve pedig a Nihon Hidankjo, a nukleáris fegyverek ellen harcoló japán szervezet nyerte a Nobel-békedíjat.