Felfüggesztette Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát az Országgyűlés

Felfüggesztette Magyar Péter miniszterelnök, valamint Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogát hétfő délelőtt a magyar parlament, miután a Legfőbb Ügyészség a múlt héten három különböző büntetőügy miatt kérte ezt az Országgyűléstől. Mindhárom esetben 139 képviselő szavazott a mentelmi jog felfüggesztése mellett, ellenszavazat és tartózkodás nem volt. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a rendkívüli ülésen, a Tisza mellett a Mi Hazánk képviselői is támogatták a felfüggesztést, írja a Telex.

A parlament ezzel mindhárom politikus esetében elhárította azt a közjogi akadályt, amely eddig megakadályozta, hogy személyüket közvetlenül érintő nyomozati cselekményeket végezzenek. Amennyiben a nyomozás során ennek feltételei fennállnak, gyanúsítottként is kihallgathatják őket. A parlament Mentelmi Bizottsága néhány órával korábban egyik ügyben sem tudott többséget kialakítani a felfüggesztés mellett, ezért formálisan azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy tartsa fenn a három képviselő mentelmi jogát, a plenáris ülés azonban végül mindhárom esetben másként döntött.

Magyar Péter ellen egy 2024 júniusában történt budapesti incidens miatt lopás gyanújával folyhat tovább az eljárás. Az ügy szerint Magyar az európai parlamenti választás után két héttel, június 21-én hajnalban a budapesti Ötkert szórakozóhelyen keveredett szóváltásba egy férfival, aki a telefonjával videózta őt. Az ügyészség szerint Magyar kivette a férfi kezéből a készüléket, nem adta vissza, később pedig a Dunába dobta, és a telefont végül búvárok segítségével találták meg. A miniszterelnök arra kérte a saját frakcióját, hogy szavazza meg mentelmi jogának felfüggesztését, ugyanakkor azt állítja, hogy nem követett el bűncselekményt.

Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte ki az ügyészség a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzeinek felhasználásával kapcsolatban.

A Telex összefoglalója szerint a hatóságok azt gyanítják, hogy 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben nem a jogszabályokban meghatározott célokra költötték az NKA pénzét, ezzel összesen 17,3 milliárd forintos kárt okozva az államnak.

Az ügyészség szerint Hankó irányításával úgy osztották ki a támogatásokat, hogy a hivatalos döntések és a tényleges döntéshozatal nem estek egybe. A gyanú szerint a pénzek egy részét a 2026-os választási kampányhoz, illetve egyes pályázók személyes céljaihoz kapcsolódóan használták fel. Hankó tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a támogatások odaítélése szabályos volt, az eljárást pedig politikai indíttatásúnak tartja.

Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indulhat eljárás. Az egyik ügy a Volánbusz beszerzéseihez és szerződéseihez kapcsolódik: az ügyészség szerint Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt akkor vezető Szivek Norbert 2015 és 2018 között összesen több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyhöz juthatott a Volánbusszal üzleti kapcsolatban álló cégektől.

Egy másik ügyben a gyanú szerint egy építőipari cégcsoport vezetője azt ajánlotta Sesztáknak, hogy az elnyert állami beruházások vállalkozói díjának tíz százalékát visszajuttatja neki. Az ügyészség szerint ebből több mint egymilliárd forint kerülhetett a volt miniszterhez. Emellett további 270 millió forintot kaphatott egy olyan cégtől, amely a Nemzeti Sportközpontok uszoda- és tornaterem-beruházásain dolgozott. A Telex külön cikkben is részletesen bemutatta Seszták ügyét.

Seszták közölte, hogy nem követett el bűncselekményt, és alaptalannak tartja a gyanút, ügyvédjén keresztül jelezte, hogy kész megjelenni a hatóságok előtt és tisztázni magát.

A hatóságok csak a határozat kihirdetése után tudnak lépni. Az országgyűlési határozatok csak akkor lépnek hatályba, ha előbb aláírja Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke, majd Baka András köztársasági elnök, és kihirdetik azokat a Magyar Közlönyben.