„Magyarország újra felfedezte az európai szívét” – hét év után újra német külügyminiszter járt Budapesten

„Magyarországot mi, németek – nyugaton és keleten – a reménnyel, Európával, a szabadsággal és az ellenállással kötöttük össze” – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter az Orbán Anitával közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külügyminisztériumban. A két külügyminiszter a közös kihívásokról, a kapcsolatok felélénkítéséről és gazdasági kérdésekről is egyeztetett.

Orbán Anita emlékeztetett, hogy júniusban találkoztak először hivatalosan Berlinben. „Nagy öröm, hogy ilyen gyorsan viszonozta ezt a látogatást” – mondta a külügyminiszter. Bejelentette, hogy november 9–10-én, a berlini fal leomlásának évfordulóján újabb látogatást tesznek Berlinbe. Magyar Péter találkozik majd Friedrich Merz német kancellárral, majd ő tartja a Konrad Adenauer Alapítvány éves konferenciáján az úgynevezett „Európa-beszédet”.

Orbán Anita bejelentette, hogy megtartják majd a német–magyar fórumot is. Ezt minden évben megrendezik, de rég nem fordult elő, hogy két külügyminiszter tartsa az eseményt. „Ez a két esemény is mutatja, hogy kapcsolatunk újraélesztéséről van szó” – fogalmazott Orbán Anita.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarországnak Németország a legfontosabb kereskedelmi partnere, ezért fontos a gazdasági együttműködés is. Beszélt arról is, hogy az autóiparon túl szeretnék kiterjeszteni az együttműködést az elektronika, a védelmi ipar területére is. Jelenleg 2200 német vállalat tevékenykedik Magyarországon, ezek összesen 230 ezer embert foglalkoztatnak.

Orbán azt mondta, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok is fontosak, ennek egyik bizonyítéka, hogy Magyarországon óvodától a PhD-ig megoldható a német nyelvű oktatás. Megegyeztek német kollégájával abban, hogy 2028-ban magyar–német közös kulturális évadot rendeznek. „Megmutatva azt, hogy milyen mértékűek a kulturális kapcsolataink” – mondta.

Szóba kerültek a közös kihívások is, ugyanis Orbán Anita szerint az ország Európába való visszatérése nem értelmezhető a két ország kapcsolatainak fejlesztése nélkül. Foglalkoztak az EU-bővítéssel, a Nyugat-Balkánnal és a Lipcsét ért támadással is.

A miniszter szerint a Lipcse elleni támadás is megmutatta, hogy közös európai fellépésre van szükség a hibrid támadásokkal, szabotázsokkal szemben.

Johann Wadephul azt mondta, hogy neki ez különleges nap, és nemcsak neki, hanem a német–magyar kapcsolatoknak is. Szerinte elképzelhetetlen, hogy két EU-s partnerország, két NATO-tag, két jó barát ilyen sokáig, azaz hét évig ne egyeztessen miniszteri szinten. Nem véletlen, hogy rengeteg dolgot kellett megbeszélniük. Azt mondta, igyekezett megállapítani, hogy mit tudnak most tenni, hogy Magyarország újra felfedezte az európai szívét.

A német miniszter felidézte azokat az időket, amikor a kettészakított Németország miatt családtagjai csak Magyarországon tudtak egymással találkozni. „Semelyik másik országban nem találkozhattak” – mondta Wadephul, aki szerint ez az oka annak, hogy Magyarországot a németek nyugaton és keleten is egyaránt a reménnyel, Európával, a szabadsággal és az ellenállással kötötték össze. A „remény szigetének” tartották akkoriban Magyarországot emiatt, és most különleges elégtételt jelent újra ezt érezni – mondta Johann Wadephul.

Johann Wadephul azt mondta, hogy konkrét területeket határoztak meg, ahol együtt tudnak dolgozni, illetve rendszeresen egyeztetni fognak majd a minisztériumok stratégiai kérdésekben is. A hivatalnokoknak és diplomatáknak csereprogramokat szerveznek. Johann Wadephul szerint itt az ideje, hogy a magyar–német gazdasági kapcsolatokból az eddigieknél többet hozzanak ki, ezért utazott vele egy gazdasági delegáció is, ami további tárgyalásokat folytat. A miniszter szerint elsősorban az autóiparban lehet még több potenciál a közös munkára, de az együttműködést további szektorokra, például a kommunikációra, az infrastruktúrára és a védelmi iparra is kiterjeszthetik.

A német külügyminiszter elmondása szerint a tárgyalásukon szóba került, hogy Európa energiaellátását ellenállóbbá kell tenni, és meg kell szüntetni a függőséget Oroszországtól. A diverzifikáció nem egyszerű folyamat, de kifizetődő – mondta Wadephul. Majd kitért arra is, hogy a közös biztonság kulcskérdés, és az ukrajnai háború vonatkozásában megjegyezte, Oroszország szerinte láthatóan kész a konfliktus eszkalálására. „A háborúval az európai békerend forog kockán, illetve annak alapvetése, hogy nem lehet Európában erőszakkal tologatni a határokat” – tette hozzá. Németország nagyra értékeli Magyarország szolidaritását a lipcsei drónincidenssel kapcsolatban, illetve hogy a közelmúltban kiutasított tíz orosz diplomatát – mondta.

A két miniszter beszéde után, kérdésre válaszolva Orbán Anita azt mondta, hogy a magyar kormány álláspontja változatlan az Európai Unió bővítésével kapcsolatban: az érdemalapú csatlakozást támogatja. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a héten folytatódik a szakértői tárgyalás arról a törvénycsomagról, ami a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak helyreállításáról szól, a következő lépés pedig az lesz, ha az ukrán parlament azt elfogadja. Közölte: Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban az EU hat klaszterből kettőt már megnyitott. Azt nem tette hozzá, hogy egy rövidebb ideig tartó magyar blokkolás után.

Kérdésre válaszolva Wadephul azt mondta, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat illetően szakmai és politikai szinten is halad a folyamat. A berlini kormány támogat mindent, ami Magyarországnak segíthet. A folyamat részleteit viszont nem szeretnék a nyilvánosság elé tárni.

Mindkét miniszter új korszakra számít

A találkozó előtt mindkét külügyminiszter nagy várakozásokkal tekintett a látogatásra.

„7 év után először látogat német külügyminiszter Magyarországra” – írta hétfő reggeli Facebook-posztjában Orbán Anita. A miniszter szerint Magyarország és Németország kapcsolatában új fejezet kezdődött.

Új fejezetről írt maga a német külügyminiszter is, aki hétfőn reggel hosszú közleményt adott ki. Wadephul szerint ez sokkal több, mint egy bemutatkozó látogatás, ugyanis az évek óta növekvő elidegenedés után a jelek ismét a közeledés felé mutatnak. „A magyarországi politikai rendszerváltás lehetőséget kínál arra, hogy gyorsan újjáépítsük kapcsolatainkat a kölcsönös bizalom alapján. Azzal a reménnyel jövök, hogy Magyarország újra felfedezi a nagy európai szívét, amit aztán majd egész Európa érezni fog.”

Johann Wadephul Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel és a magyarországi német vállalatok vezetőivel is egyeztet majd. A német külügyminiszter méltatta, hogy az új kormány rövid idő alatt „kulcsfontosságú reformokat” indított el. Szerinte a jogállamisághoz való visszatérés és az európai szabályozások végrehajtása jó hír Európának, de mindenekelőtt a magyar embereknek.

Wadephul arról is írt, hogy a német–magyar közös történelem miatt is fontos neki, hogy megragadja az alkalmat az újrakezdésre Magyarországgal. „Örökre kötődünk majd a magyar néphez, mert ők indították el 1989-ben azokat az eseményeket, amiknek hála végül lebomlott a vasfüggöny, és újraegyesülhetett Németország” – írta.

A német külügyminiszter a magyar államfővel, Baka Andrással is találkozott.

A Sándor-palota azt írta, hogy a találkozón a köztársasági elnök elmondta: Magyarországot és Németországot mélyen gyökerező történelmi barátság és stratégiai szövetség köti össze. „Örömmel tapasztaljuk, hogy mindkét fél fontosnak tartja sokrétű kétoldalú kapcsolataink megújítását, a bizalom visszaállítását és a közös értékek újra fókuszba helyezését, valamint az eddig elért eredmények elismerése mellett további együttműködési területek beazonosítását” – mondta a találkozó kezdetén Baka.

Orbánék leépítették, Magyarék visszacsinálnák

Orbán Anita és Johann Wadephul, ha nem is Budapesten, de már többször is találkoztak: az új kormány megalakulása után nem sokkal a helsingborgi NATO-külügyminiszteri találkozón, majd Berlinben. A Tisza-kormánynak egyébként célja a német–magyar kapcsolatok helyreállítása és erősítése. Magyar Péter negyedik miniszterelnöki útja még júniusban Németországba, Friedrich Merz kancellárhoz vezetett, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytattak.

Július végén pedig Magyarországon járt a bajor miniszterelnök, Markus Söder. Közös sajtótájékoztatójukon a magyar kormányfő azt mondta, hogy több mint egy évtizede nem járt bajor kormányfő Magyarországon, így különösen fontos, hogy a politikai kapcsolat is újraindult a felek között. Németország tartományai közül Bajorország a legerősebb, legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, 7,5 milliárd eurót tesznek ki a közvetlen befektetések, legalább 140 bajor vállalat 57 ezer főt foglalkoztat Magyarországon.

Német külügyminiszter, illetve kancellár az elmúlt években valóban nem járt Magyarországon kétoldalú találkozón. 2019-ben Heiko Maas, Angela Merkel kormányának külügyminisztere látogatott Budapestre, hogy Szijjártó Péterrel tárgyaljon. Ez a látogatás is egy hatéves kihagyás után jött csak létre.

Az Orbán-kormány az utóbbi években – különösen Angela Merkel távozása után – nem ápolt túl jól kapcsolatot a németekkel. Olaf Scholz Szociáldemokrata kancellár külügyminisztere, Annalena Baerbock többször is kritizálta az előző kormányt, sajtóértesülések szerint előfordult az is, hogy összeszólalkoztak Szijjártóval. A jelenlegi kancellárral, a konzervatív Friedrich Merzcel sem volt túl fényes a viszony, a volt magyar külügyminiszter a választási kampányban még azzal is megvádolta a német kollégáját, Johann Wadephult, hogy „durván megfenyegette”.