Meghalt a srebrenicai népirtás egyik fő felelőse, Ratko Mladić

84 éves korában, egy hágai börtönkórházban meghalt Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori tábornoka, elítélt háborús bűnös – írja a boszniai Oslobodjenje. A tábornokot a délszláv háború bűneit vizsgáló, hágai központú törvényszék korábban bűnösnek találta a srebrenicai népirtásban.

Srebrenica véres keze

Ratko Mladić 1943-ban született Kalinovik község Božanovići falujában, majd katonai intézményekben tanult tovább. 1965-ben lett katonatiszt, a Skopjében szolgált eleinte, idővel a Jugoszláv Néphadsereg 3. katonai körzetének kiképzőfőnökévé nevezték ki. Az N1 cikke szerint a környezetében szolgálók szerint sokkal jobban érezte magát a terepen, a katonák közt, mint a parancsnokságon. A jugoszláv haderő szétesése után előbb Kninbe, majd Szarajevóba került, 1992-re ő lett a boszniai szerb erők parancsnoka.

1995-ben, már a háború vége felé a boszniai szerb erők 8000 muszlim bosnyákot gyilkoltak le a biztonságos területté nyilvánított városban annak ellenére, hogy ott nemzetközi békefenntartó erők állomásoztak. Emellett elítélték még a szarajevói ostromban a civilek ellen elkövetett atrocitások miatt, itt 11 500 ember vesztette életét. Ezen a videón csapataival bevonul Srebrenicába:

1995 májusára a szerbek ostromzárat vontak a város köré, majd július 6-án támadásba lendültek, támadásukat a NATO légicsapásai sem tudták lassítani – írtuk évfordulós cikkünkben tavaly. A polgári népesség biztonságát garantálni hivatott holland békefenntartók nem fejtettek ki érdemi ellenállást, Thom Karremans holland ezredes öt nap után átadta a települést Ratko Mladić szerb tábornoknak. A várost elfoglaló Mladić először azt mondta a bosnyákoknak, hogy nincs mitől félniük, szabadon elvonulhatnak, de a város átadása után 10 napos mészárlás kezdődött. „A szerb nemzetnek adjuk a várost. Itt az ideje, hogy a török elnyomás után bosszút álljunk ebben a térségben” – jelentette ki Mladić.

Srebrenica ma már a Bosznia-Hercegovinát alkotó egyik entitás, a Szerb Köztársaság határain belül fekszik. A boszniai Szerb Köztársaságot a háborút 1995 novemberében lezáró daytoni békeszerződés hozta létre. Az entitás volt elnöke, Milorad Dodik kategorikusan tagadja, hogy a mészárlás lezajlott volna. Szerbia 2007-ben bocsánatot kért a bűncselekményekért, de továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy népirtásról volt szó.

Mladić ellen még 1995-ben vádat emeltek, több mint 16 évig bujkált. 1996 novemberéig, vagyis a háború után egy évig ő maradt a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének parancsnoka, nyugdíját egészen 2005-ig folyósították. Mladić a vádemelés ellenére Milošević 2001-es elfogásáig zavartalanul élt Belgrádban, de látták felbukkanni Moszkvában, Athénban, Szalonikiben. Egy belgrádi válogatott futballmérkőzést nyolc felfegyverzett testőr kíséretében szurkolt végig a VIP-páholyból. 2001-ben befagyasztották a vagyonát, majd bujkálni kényszerült, ebben évekig a szerb katonai és titkosszolgálati erők is a segítségére voltak.

Az elfogás és a per

A tábornok egy vajdasági faluban rejtőzött Milorad Komodić álnéven nagybátyja, Branislav Mladić házában. Elfogása előtt két héttel már megfigyelték, majd különleges erők őrizetbe vették. „Gratulálok, megtalálta, akit keresett” – mondta Ratko Mladić a rendőrnek, aki elsőnek belépett a házba. A boszniai szerbek politikai vezetőjét, Radovan Karadzićot előtte három évvel fogták el. Szerbia akkoriban nagy nyomás alatt állt, hogy fogja el és adja ki a népirtás felelőseit.

2011-es szerbiai elfogása után kiadták Hágának. 2012-ben kezdődött a pere, tárgyalásának első napján közölte, ő „mindig csak a saját népét és a saját országát védte”. 2017-ben hirdettek első fokon ítéletet, és bűnösnek találták. A bíróság szerint kulcsfontosságú parancsnoki szerepet játszott a bűncselekmény megtervezésében és végrehajtásában.

Mladićot végül másodfokon is, jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 2022-ben.

Bűnösnek találták üldöztetésben, kiirtásban, gyilkosságban, deportálásban, erőszakos áttelepítésben, terrorizmusban, civilek elleni illegális támadásokban és túszejtésben is. A 2012. május 16-án kezdődött és 530 napig tartó per során 592 tanút hallgattak meg, és körülbelül 10 ezer bizonyítékot mutattak be. Mindezek ellenére Mladićot Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a mai napig sokan hősként tisztelik.

Dodik: Hágában egyértelműen gyilkosság történt

A háborús bűnös halálhírére Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke úgy reagált, hogy Mladić az országrész „hadseregének parancsnoka volt, aki a szerb nép szabadságáért harcolt”. Szerinte „Hágában egyértelműen gyilkosság történt, hiszen az áldozat egészségügyi állapota nyilvánvalóan nagyon rossz volt, a szervezett hozzáállás pedig azt a célt szolgálta, hogy a kimenetel halálos legyen”.

Ćamil Duraković, a boszniai Szerb Köztársaság alelnöke, aki a srebrenicai népirtást tizenhat évesen élte túl, ezzel szemben azt mondta: „A hír hallatán az első gondolatom az volt, hogy sajnálom, hogy ilyen szép kort ért meg, mert több ezer társamnak és tőlem fiatalabbaknak ugyanez nem adatott meg.” Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bosznia-Hercegovinában jelenleg fennálló érzékeny politikai helyzetben Mladić halálát egyesek a háborús bűnösök magasztalására és a megosztás elmélyítésére, valamint politikai kampányra használhatják – idézte az N1.