Donald Trumpot már az Irán ellen indított háború megkezdése előtt figyelmeztették a hadsereg vezetői, hogy a konfliktus veszélyesen csökkentheti az amerikai fegyverkészleteket, főleg a nagy hatótávolságú precíziós rakéták és a ballisztikus rakéták ellen használt elfogórakéták miatt aggódtak. Ez a probléma végigkísérte a több mint öt hónapja tartó iráni háborút, már áprilisban arról beszéltek szakértők, hogy évekbe telik feltölteni az elhasznált amerikai fegyverkészleteket, amit Kína elégedetten nyugtázhat.
Több amerikai lap információi szerint a helyzet augusztus elejére viszont annyira kritikussá vált, hogy az amerikai elnök részben emiatt állított le Irán ellen tervezett támadásokat. A készlethiány egy hétvégi kormányülésen is központi téma volt, és magas rangú tisztviselőkkel tartott válságtanácskozásokhoz vezetett.
Trump viszont pont a lőszerhiányról szóló hírek miatt dühöng, miután az elmúlt két hétben egymás után jelentek meg erről szóló, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozó cikkek. Az amerikai elnök és a Fehér Ház a szivárogtatók példás megbüntetését ígérte. Trump azt bizonygatta, hogy hadseregének még rengeteg lőszere van, és aki ezzel ellentéteset állít, az hazaáruló. Ugyanakkor a Trump-kormány több mint ötvenmilliárd dollárt (kb. 15 ezer milliárd forint) kér a kongresszustól lőszervásárlásra.
Trump múlt szombaton jelentette be, hogy egyelőre eltekint az Irán elleni újabb csapásoktól. Állítása szerint a döntést a tárgyalások miatt, valamint azért mondta le, mert Irán és más közel-keleti országok erre kérték. Ezt Irán aztán tagadta, ahogy azt a hétfői hírt is, hogy újraindulnának a tárgyalások. Az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint Trump hétvégi döntésében nagy szerepe volt az amerikai hadsereget sújtó lőszerhiánynak is.
Trump dühöng
A CNN értesülései szerint Dan Caine, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke már egy július 24-én, pénteken tartott megbeszélésen aggodalmának adott hangot a lőszerhiány miatt, és közölte az elnökkel, hogy bár végre tudják hajtani az Irán ellen tervezett támadásokat, azok veszélyesen csökkentenének kulcsfontosságú fegyverkészleteket. Ugyanerről számolt be a Wall Street Journal és a New York Times is névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik szerint a támadásról szóló megbeszéléseken az elfogórakéták gyorsan apadó készlete volt a középpontban. A CNN cikke szerint Caine mellett J. D. Vance alelnök volt az, aki a támadások ellen érvelt.
A tervezett támadások leállítása előtt Trump az amerikai elnökök vidéki pihenőhelyén, Camp Davidben tartott kormányülést, amelyen szintén a lőszerhiány volt az egyik fő téma. Az ott elhangzott információk olyan hatással voltak Trumpra, hogy dühösen hívta fel Stephen Feinberg helyettes védelmi minisztert, aki aznap estére gyorsan egy válságtanácskozást hívott össze az ügyben – írta az NBC News és a Wall Street Journal is. A tanácskozáson a két lap szerint arról beszéltek, hogyan lehetne minél gyorsabban megoldani a problémát.
A Wall Street Journal és a CNN értesülései szerint Trump magánbeszélgetésekben már napok óta fortyogott a lőszerhiányról szóló cikkek miatt, és dühe a Camp Davidben tartott kormányülésen a felszínre tört. A cikkek egy, a WSJ-nek nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő állítása szerint egyenesen „az őrületbe kergették”.
Trump Pete Hegseth védelmi minisztertől követelt válaszokat – írta a Washington Post a beszélgetést ismerő két emberre hivatkozva. A lap forrásai szerint az elnök közölte a miniszterrel, hogy azt hitte, az ügy már meg van oldva, és tudni akarta, hogy miért vezették őt félre az állapotokról. Hegseth a források szerint magát védte, és helyettesét hibáztatta a hiány miatt, és az is az ő hibájának állította be, hogy az elnök nem volt teljesen képben.
A CNN forrásai azonban azt állították, hogy Trump hónapok óta tisztában van a problémával, és nem érték meglepetésként a sajtóban megjelent hírek. Sokkal inkább azért lehetett dühös, mert azok pont egy olyan kényes pillanatban jelentek meg, amikor éppen erősnek akarja mutatni magát. Fehér házi tisztviselők a CNN-nek azt mondták, hogy az elnök dühe nem irányult közvetlenül Hegsethre. „Soha nem hibáztatta Pete-et, ez az egész a szivárogtatókról szól” – mondta egy tisztviselő.
A Post cikkének megjelenése után a Fehér Ház szóvivője száz százalékban fake newsnak nevezte a lap értesüléseit: ez „szó szerint soha nem történt meg”. A Pentagon szóvivője pedig kijelentette, hogy Hegseth „nem vezetett félre senkit a lőszerkészleteink állapotát illetően, és nem hárította a felelősséget Feinberg miniszterhelyettesre”. Azt állította, hogy a kiürült készletekről, a belső nézeteltérésekről és a miniszter Iránnal kapcsolatos álláspontjáról szóló állítások egytől egyig légből kapottak. Trump aztán a közösségi oldalán csütörtökön közzétett bejegyzésében közölte, hogy teljesen elégedett Hegseth munkájával.
Az elnök egyben megfenyegette a lapoknak szivárogtató, és jellemzése szerint hazaárulásnak számító kijelentéseket tevő embereket. Azt ígérte, hogy levadásszák őket, és hosszú börtönbüntetést fognak kapni. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő pedig jelezte, hogy szövetségi törvényeket sértenek azok, akik titkosított katonai információkat szivárogtatnak ki a sajtónak, és a törvény teljes erejével le kell sújtani rájuk.
Eltűnő lőszerkészletek
A CSIS (Center for Strategic and International Studies) washingtoni védelmi kutatóintézet előző héten közzétett jelentése szerint alaposan megcsappantak a készletek több fontos amerikai fegyverből, különösen elhárítórakétákból. Egyebek mellett több mint ezer, egyenként több mint 2,5 millió dollárba (kb. 784 millió forint) kerülő Tomahawk robotrepülőgépet használt el az Egyesült Államok, és a készleteket csak 2031-re tudják feltölteni.
A ballisztikus rakéták elfogására szolgáló Patriot rakétákból 1200 darabot használtak el a háború előtti 2330 darabos készletből, míg a THAAD rendszerhez használt 360 elfogórakétából 190-290 darabot. A Reuters forrásai szerint a CSIS számai megegyeznek a belső kormányzati adatokkal.
A héten a CNN-nek két, a legfrissebb leltári adatokat ismerő forrás azt mondta, hogy Patriotból a háború előtti készletek nagyjából felét, míg a THAAD közel nyolcvan százalékát használtak el.
Ráadásul ellőtték a precíziós rakéták jelentős részét
– írta meg először a Reuters az adatokat ismerő három emberre hivatkozva. Az ATACMS- (Army Tactical Missile Systems) és a PrSM- (Precision Strike Missiles) készletekből gyakorlatilag az összeset bevetették az iráni célpontok ellen a Reuters forrásai szerint. Ezt később több másik amerikai lap is megerősítette.
A Reuters értesülései szerint a leltári adatok körbejártak a kormányzatban az előző héten, miközben feszült megbeszélések zajlottak az Irán elleni támadásokról. A készletek annyira leapadtak, hogy az NBC News értesülései szerint az Egyesült Államok megváltoztatta a taktikáját, és már nem lőnek le minden iráni ballisztikus rakétát és drónt, és párat hagynak átjutni a védelmen, hogy spóroljanak az elfogórakétákkal. Ezt a Washington Postnak is megerősítette egy amerikai tisztviselő.
Trump a közösségi oldalán kijelentette, hogy „az Egyesült Államoknak hatalmas mennyiségű »lőszere« van, különösen bizonyos típusokból”. A Fehér Házban újságírók előtt nyilatkozva elismerte, hogy egyes lőszerekből szűkösen vannak, de kevésbé fejlett fegyverekből „gyakorlatilag kifogyhatatlan készletek” állnak rendelkezésükre. A Fehér Ház szóvivője pedig közölte, hogy „az Egyesült Államok rendelkezik a világtörténelem legerősebb hadseregével, több mint elegendő tűzerővel ahhoz, hogy az elnök által elrendelt bármilyen műveletet bármikor és bárhol végrehajtson”.
Azonban a készletek vészes fogyását bizonyítja, hogy a Trump-kormány példátlan, 1500 milliárd dolláros éves költségvetést kért a védelmi minisztériumnak a kongresszustól. Ebből 52,9 milliárd dollár menne csak lőszerekre. Emellett 67 milliárd dollárt irányoztak elő az iráni háborúra, amiből 21 milliárd dollárt a lőszerkészletek feltöltésére használnak fel. Ez azonban hosszú időbe telik, a legfejlettebb, egyenként több millió dollárba kerülő rakéták legyártása ugyanis több évig tart.
A Trump-kormány már tárgyal ugyan az amerikai hadiipari cégekkel a gyártás felpörgetéséről, de új üzemek létrehozása is hosszú időt vesz igénybe.
„Nem úgy működik, hogy egy benyomsz egy kapcsolót, és hirtelen a lőszer ott terem a katona kezében”
– mondta a Washington Postnak Brad Bowman, az iráni háborút támogató Foundation for Defense of Democracies kutatóintézet egyik vezetője. „Egy rakéta előállítása évekig tart. Ha ma pénzt fektetünk a rendszerbe, csak három-négy év múlva lesz belőle rakéta. Néha akár öt évbe is telik. Amiket [most] kézhez kapunk, azok olyan rakéták, amelyek finanszírozásáról még 2023-ban döntöttek” – mondta a BBC-nek Mark Cancian, a CSIS szakértője.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom