Trump haragszik a NATO-ra, Nicușor Dan szerint nem kell aggódni az amerikaiak fekete-tengeri jelenléte miatt

Románia számára nagyon fontos, hogy a NATO-csúcs közös állásfoglalásának tervezete említi az egységet, a NATO alapító szerződésének 5. cikkét, azaz a kollektív védelem elvét és a transzatlanti kapcsolatot, nyilatkozta Nicușor Dan román államfő az ankarai NATO-csúcs második napjának reggelén.

Az államfő emlékeztetett, hogy egy év telt el azóta, hogy a hágai csúcson megállapodtak a védelmi költségek növelésében, és azóta ez valóban megtörtént, Romániában is, és további NATO-n belüli egyezmények várhatóak a hadifelszerelés gyártását fellendítő tervekről.

Dan fontosnak nevezte azt is, hogy a közös nyilatkozat kitér az orosz fenyegetésre, így a NATO keleti szárnyára is. „Mi hangsúlyozni fogjuk a Fekete-tenger kiemelt szerepét, ahogy minden alkalommal tettük” – mondta. Románia konkrét tervei között említette az államfő

• a Fekete-tenger aknamentesítését, amit Törökországgal és Bulgáriával közösen bonyolít le az ország
• a Kanada koordinálásával, Albániával, Belgiummal, Görögországgal, Lettországgal, Luxemburggal, Törökországgal és Ukrajnával közösen működtetett Védelmi, Biztonsági és Reziliencia Bank (DSRB) megalapítását, amely védelmi beruházásokat támogat majd és Romániában lesz az egyik székhelye.

Emellett Dan beszámolt arról is, hogy amerikai szenátorok egy csoportjával tárgyalt az amerikai katonák jövőbeli jelenlétéről Románia területén, a Kogălniceanu katonai bázis bővítéséről és a román-amerikai gazdasági kapcsolatokról.

Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, szerinte a NATO-tagállamok jó úton haladnak afelé, hogy kiegyenlítsék a védelmi hozzájárulást az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei között, és jelen pillanatban szerinte nem áll fenn annak veszélye, hogy a keleti szárnyról amerikai csapatokat vonnának ki.

A román államfő ugyanakkor láthatóan elbizonytalanodott, amikor arról az üzemanyag-vezetékről kérdezték, amelyről korábban a lengyel államfő azt mondta, igyekszik meggyőződni róla, hogy azt a NATO keleti szárnyára is kiterjesztik. Dan előbb visszakérdezett, hogy az üzemanyagellátást szolgálnák-e az említett vezetékek, majd annyit mondott, hogy „tudomásom szerint a mi infrastruktúránk az egyik legjobb a régióban”, írta a G4Media. Magasrangú NATO-tisztségviselők sürgetik a szövetség hidegháború idejéről származó katonai üzemanyag-vezetékének kiterjesztését Lengyelország, a balti államok, Finnország és Románia irányába, írta a Bloomberg. A Reuters szerint a jelenleg 12 országot átszelő, de Németország nyugati részén véget érő vezeték bővítése becslések szerint 21 milliárd euróba kerülne és kivitelezése 20-25 évet is tarthat.

A csúcstalálkozón Magyar Péter magyar miniszterelnök is részt vesz, aki kijelentette, hogy „Ukrajna az áldozat, Oroszország a brutális agresszor”, ugyanakkor közölte, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának továbbra is, katonait nem, így fegyverszállítmányokat sem. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának minden joga megvan arra, hogy megvédje területi integritását és bejelentette, hogy hamarosan kétoldalú találkozót tartanak.

Az Egyesült Államok és Európa között érezhető a feszültség

A NATO-csúcs első napján ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök ismét jelezte az Egyesült Államok igényét Grönlandra. „Grönlandot az Egyesült Államoknak, nem pedig Dániának kellene irányítania” – mondta, hozzátéve, hogy az hogy Dánia nem adta át a sziget feletti kontrollt, rombolta a viszonyát a NATO-val.

„Készen állunk a NATO minden centiméterét megvédeni, beleértve a saját területünket is… Természetesen meg fogjuk védeni a Dán Királyságot” – reagált Trump szavaira Mette Frederiksen dán miniszterelnök, jelezve, hogy nem áll szándékukban lemondani Grönlandról.

Szerda reggeli, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatója alatt Trump megismételte a szövetséget érintő kritikáit, azt mondta, haragszik a NATO-ra Grönland miatt és amiatt, hogy a tagállamok nem segítették az Egyesült Államok iráni háborúját, bár a mellette ülő Mark Ruttét „kiváló főtitkárnak” nevezte. Azt is bejelentette, hogy országa megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Spanyolországgal, mert „szörnyű” partner, számolt be a Reuters alapján a Hotnews.

A csúcstalálkozó alatt ugyanakkor újraindult az Egyesült Államok és Irán közötti háború. Kedd késő este légicsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege Iránban, miután hétfőn három olajszállító hajót támadás ért a Hormuzi-szorosban. A légicsapások előtt az Egyesült Államok visszavonta az Irán számára adott átmeneti olajszankció-mentességet is. Szerda reggel aztán Trump arról beszélt, hogy vége az iráni tűzszünetnek.

Mark Rutte, a NATO főtitkára „abszolút szükségesnek” ítélte meg az Egyesült Államok kedd éjjeli csapásait Irán ellen, számolt be a Telex. „Amikor tűzszünet van, Irán pedig megsérti a tűzszünetet, akkor szerintem létfontosságú, hogy az Egyesült Államok erőteljesen reagáljon” – mondta Rutte újságíróknak a NATO-vezetők ankarai csúcstalálkozója előtt. Irán egyébként nem vállalta a felelősséget a három tankerhajó elleni támadásokért. A hajók Katarból és Szaúd-Arábiából származtak, a két ország elítélte a szorosban történt támadást, és Iránt okolták.

Rutte arról is beszélt, hogy ahhoz nem fér kétség, hogy az Egyesült Államok teljesen elkötelezett a NATO iránt, amely szerinte az Egyesült Államok védelmét is szolgálja. „Ugyanakkor ott van az az elvárás is, hogy Európa és Kanada kiegyenlítse a kiadásait az Egyesült Államok védelmi költéseivel, ami szerintem teljesen igazságos” – mondta.