Tényleg volt egy magyar kémhálózat Brüsszelben, ez derült ki egy vizsgálatból

Magyar kémhálózat működött az ország brüsszeli állandó képviseletén, és ennek a hálózatnak a tevékenysége 2015-ben felerősödött – erre a megállapításra jutott az a hivatalos vizsgálat, amelynek egyik dokumentumát látta a Politico.

Az idén áprilisi keltezésű dokumentum Piotr Serafin csalás elleni biztos vizsgálatának megállapításait foglalja össze. Serafint azzal bízták meg, hogy vizsgálja ki azokat a vádakat, amelyeket a Direkt36 tárt fel. A Direkt36 cikke szerint több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzői, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni. Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba. A cikk szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá. Várhelyi az ÁK-ból az Európai Bizottságba ült át biztosnak. A hírszerzésért felelős Információs Hivatalt az ominózus időszakban miniszterként Lázár János felügyelte.

Serafin vizsgálata gyakorlatilag megerősítette a Direkt36 főbb állításait. Eszerint a magyar kémszolgálatok 2013 és 2016 között több tisztviselőt is küldtek az állandó képviseletre. „Ezen hírszerző tisztek brüsszeli tevékenysége kezdetben diszkrét volt, de 2015-től kezdve fokozatosan sokkal nyíltabbá vált” – áll a dokumentumban.

A megnövekedett aktivitás következtében a kémhálózat létezése „ismertté vált az európai magyar tisztviselői körökben, ami láthatóan gátolta erőfeszítéseik hatékonyságát” – írják. „Legjobb tudomásunk szerint ezek a tevékenységek 2016-ban megszűntek.”

A lap megjegyezte, hogy 2015-ben Várhelyi Olivér lett az ország uniós nagykövetségének vezetője. Várhelyi jelenleg az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa, az állandó képviseleten pedig már 2011 óta dolgozott.

Amikor tavaly az első sajtóhírek megjelentek arról, hogy a nagykövetség állítólag egy kémhálózatnak adott otthont, Várhelyi azt mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy „nem volt tudomása” a feltételezett magyar akciókról.

Idén januárban, amikor az uniós képviselők az üggyel kapcsolatban faggatták, gyakorlatilag ugyanazt mondta el.

A Politico szerint Serafin vizsgálata nem tudott konkrét személyi felelősséget megállapítani. „A vizsgálat során összegyűjtött információk alapján, valamint a Bizottság rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel nem lehetséges egyéni felelősséget vagy érintettséget megállapítani magukon a hírszerzőtiszteken túl” – olvasható az EP-képviselőknek megküldött dokumentumban, amely szerint a Bizottságnak nincs tudomása „súlyos” biztonsági incidensről.

Ennek ellenére a jelentés részletezi a megállapításokat, és most először erősíti meg hivatalosan a kémhálózat létezését, valamint azt a tényt, hogy EU-s tisztviselőket vettek célba.

„A hírszerzőtisztek hivatalos pozíciójukat egy olyan konkrét küldetés teljesítésére használták fel, amely túlmutatni látszik az állandó képviselet diplomatáinak szokásos feladatain” – olvasható az anyagban. „Ez különösen abból állt, hogy magyar nemzetiségű bizottsági tisztviselőket kerestek meg, és próbáltak meg tőlük részletes információkat gyűjteni a Bizottságon belüli olyan munkákról, amelyek a magyar kormány számára különös érdeklődésre tartottak számot” – folytatódik a szöveg.

A magyar állandó képviselet nem reagált a Politico megkeresésére.