Orbán Viktor többé nem lehet miniszterelnök – módosították az Alaptörvényt Magyarországon

Orbán Viktor többé nem lehet Magyarország miniszterelnöke a hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítás szerint, amely kimondja, hogy ugyanaz a személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a kormányfői tisztséget. A Telex összefoglalója szerint a módosítást 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett fogadta el a budapesti parlament. A Fidesz és a KDNP képviselői nem támogatták az előterjesztést, a Mi Hazánk tartózkodott, a Tisza Párt pedig az egyik legfontosabb kampányígéretének teljesítéseként beszélt róla.

A javaslatot májusban nem a kormány, hanem két tiszás képviselő, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István nyújtotta be egyéni képviselői indítványként, ami már önmagában is vitát váltott ki, mert Magyarországon az elmúlt években sok bírálat érte az ilyen gyorsított, érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés nélküli törvényhozási gyakorlatot.

A módosítás legfontosabb pontja az, hogy ugyanaz a személy legfeljebb két cikluson keresztül lehet Magyarország miniszterelnöke. Orbán Viktor 1998 és 2002 között, majd 2010 és 2026 között vezette a magyar kormányt, ezért az új szabály alapján többé nem töltheti be ezt a tisztséget. A korlátozás természetesen nem csak rá vonatkozik: Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig lehet kormányfő, vagyis ha két teljes ciklust kitöltene, 2034 után neki is távoznia kellene a miniszterelnöki posztról.

A Tisza Párt szerint a módosítás célja az, hogy Magyarországon világos időbeli korlátja legyen a miniszterelnöki hatalomnak, és egyetlen politikai vezető se építhessen tartósan saját személyére szabott államszerkezetet. A Fidesz ezzel szemben személyre szabott jogalkotásról beszél, és azt állítja, hogy az új szabály valójában Orbán Viktor politikai visszatérésének lehetőségét akarja lezárni.

Orbán Viktor az Indexnek adott interjúban úgy reagált, hogy a döntés róla szól, de őt nem érinti. A volt miniszterelnök azt mondta, nevetségesnek tartja, ha a parlamenti többség kizár valakit abból, hogy a választók később ismét kormányfővé tegyék, mert szerinte erről a választóknak kell dönteniük. A Tisza-kormányt azzal is bírálta, hogy alig egy hónapja van hatalmon, ezért szerinte korai nyolcéves távlatokban gondolkodnia.

A visszamenőleges hatály kérdésében a Telexnek nyilatkozó alkotmányjogász azt mondta, a módosítás jogi értelemben nem úgy működik, ahogyan azt a Fidesz állítja. Értelmezése szerint a szabály nem fosztja meg Orbán Viktort a korábbi miniszterelnöki címétől, jogaitól vagy juttatásaitól, hanem azt határozza meg, hogy a jövőben ki töltheti be újra a kormányfői tisztséget, vagyis a módosítás a hatálybalépése utáni helyzetre vonatkozik és a korábbi miniszterelnöki időszakokat beszámítja a nyolcéves korlátba.

Orbán Viktor az interjúban a Fidesz választási vereségéről és a párt jövőjéről is beszélt. A hétvégén kihívó nélkül újraválasztották a Fidesz elnökévé, ő pedig azt mondta, egy évre vállalta a feladatot, mert rendbe akarja rakni a pártot. Beszélt arról is, hogy szerinte szükség van fiatalításra, ugyanakkor nem zárta ki, hogy jövőre ismét őt választják meg pártelnöknek.

A vereség okairól szólva Orbán elismerte, hogy a Tisza hatékonyabban használta a digitális mozgósítást, a Fidesz pedig nem tudta tartani ezt a tempót. Azt is mondta, tévesen gondolták, hogy a fiataloknak nyújtott anyagi támogatások és kedvezmények automatikusan politikai támogatást hoznak majd a kormánypártoknak. Szerinte ezen a területen a Fidesznek még meg kell találnia, milyen válaszokat tud adni a fiatalabb választói rétegek elvárásaira.

Az Alaptörvény-módosításnak vannak további elemei is, a megszavazott csomag alkotmányos alapot teremt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis többek között egyetemeket és jelentős állami vagyont kezelő alapítványi szerkezetek átalakításához, valamint megnyitja az utat a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése előtt is.