Németországot nem választották be az ENSZ Biztonsági Tanácsába, politikai össztűz zúdult Friedrich Merzre

Nagy pofonként érte Németországot, hogy lobbierejük ellenére nem választották be az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT). A világszervezet legjelentősebb, jogi kötőerővel is bíró határozatokat hozó szervezetének öt állandó tagja van – az USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország –, több tagot pedig fix időszakokra választanak meg, ezek cserélődnek kétévente. Szerdán Németország térségéből Ausztriát és Portugáliát szavazták be, más régiókból Trinidad és Tobago és Zimbabwe került be a testületbe.

Miután Friedrich Merz kereszténydemokrata vezetésű kormánya szinte megalakulása óta Európa egyik vezető hatalmaként igyekszik fellépni, elég nagy arculcsapás volt ez számára a Guardian szerint. Jellemző a kudarc mértékére, hogy 127 szavazatot kellett volna legalább összegyűjtenie a tagországok közül, de csak 104-et sikerült. A lap szerint Ausztria semlegessége, Portugália Afrikával és Latin-Amerikával fennálló közeli viszonya miatt számíthatott sok voksra.

Johann Wadephul német külügyminiszter a „keserű vereséget” azzal magyarázta, hogy Németország aktívan támogatja Ukrajnát és Izraelt is. „Mi mindig egyértelműen fogalmaztuk meg az álláspontunkat bizonyos ügyekben, és ezek olyan álláspontok, amiket nem minden tagország oszt” – magyarázta. Szerinte Oroszország direkt hergelt Németország ellen a szavazás előtt. Wadephul szerint mivel Berlin nyíltan, katonai eszközökkel is támogatja Ukrajnát, Moszkva nem akarta, hogy egy ilyen ország BT-tag legyen. Az is a tagságba kerülhetett, hogy hagyományosan támogatják Izraelt – még ha a múltban kritizálták is a gázai háború a ciszjordániai telepesek erőszakja vagy a libanoni offenzíva miatt.

Maga Merz gratulált a megválasztott országoknak, és jelezte, országa „a multilateralizmus megbízható oszlopa” marad, és „határozottsággal és felelősségérzettel ügyködik”. Merz népszerűsége ugyanakkor egyre lejjebb csúszik, és már az is felmerült, hogy esetleg Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália tartományi miniszterelnöke válthatná a kancellári poszton.

Az ENSZ-fiaskót az ellenzék mindenesetre kihasználta. A Zöldek kínos vereségként keretezték a szavazást, mivel a kormány nem képes valódi ötletekkel elöl járni a klímaváltozás, a nemzetközi szabályokra épülő rend és a fejlesztési segélyek terén. Alice Weidel, a felmérésekben vezető szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) vezetője Merzet kritizálta, mondván a kancellár azt ígérte, az országot visszavezeti a nemzetközi színtérre, ehelyett ENSZ BT-szék nélkül maradtak.

Még a nagykoalíciós partner szociáldemokraták is beleálltak a kormányukba, voltaképp azzal, hogy tudni kellene a saját szövetségeseket, így Izraelt és Amerikát is kritizálni. „Bárki, aki azt állítja, hogy a szabályokra épülő nemzetközi rend őre, nem alkalmazhat kettős szabványokat, amikor a nemzetközi jogról van szó” – fogalmazott külügyi szóvivőjük, Adis Ahmetović. Merz valóban nem nagyon kritizálta Washington katonai beavatkozásait Venezuelában és Iránban, bár utóbbi esetén megjegyezte egyszer, Irán megalázta az Egyesült Államokat. Donald Trump elnök dühödten reagált, ötezer amerikai katona kivonását jelentette be.

A Guardian megjegyzi, Németország militarista múltja miatt az ország mindenkori vezetése a diplomácián keresztül próbált súlyt teremteni magának, ezért is blamázs az ENSZ BT-leszavazásuk. A testületben eddig hatszor vettek részt, legutóbb 2019–20 között.