Orbán Anita szakítana a konfliktuskereső diplomáciával és visszavezetné Magyarországot a nyugati fősodorba

Orbán Anita magyar külügyminiszter első nagyinterjújában, amelyet a Válasz Online-nak adott a magyar diplomácia átalakításáról, az Ukrajnával és Szlovákiával való kapcsolatok rendezéséről, az orosz kapcsolatok újragondolásáról, valamint saját pályafutásáról beszélt. Üzenete szerint Magyarország vissza kíván térni az európai és transzatlanti szövetségi rendszer fősodrába, miközben a nemzeti érdekek következetes képviseletét sem adja fel.

Orbán Anita felidézte, hogy már 2014-ben komoly fenntartásai voltak a paksi bővítés előkészítésével kapcsolatban, és szerinte ekkor vált egyértelművé számára, hogy az ország egyre erősebben függ az orosz energiától. Emiatt 2015-ben távozott a külügyi szolgálatból, és később a magánszférában dolgozott.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia működését szakmai alapokra kívánja helyezni. Mint fogalmazott: „Nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban.” Hozzátette, nem politikai tisztogatásra készül, hanem professzionális diplomáciai csapatot akar építeni, amelynek tagjait elsősorban szakmai teljesítményük alapján ítélik meg: „nincs olyan szabály, hogy ki az összes futsalossal!” – mondta. Példának hozta, hogy múlt héten meghívta az összes Budapestre akkreditált diplomáciai képviselet vezetőjét és állománygyűlést is tartott. Ezekre 12 éve nem volt példa a Külügyminisztériumban.

A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a miniszteri dolgozószobát már átnézték a minisztériumban, és nem találtak semmit. „Haladunk szobáról szobára, ám a fizikai vizsgálat csak egy része az átvilágításnak: az apparátus és az IT rendszer is sorra kerül.”

Az Ukrajnával való kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy Budapest nyitott a viszony rendezésére, ugyanakkor a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítását alapvető feltételnek tekinti. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyar közösségnek döntő szava lesz” a tárgyalások során. Szerinte addig nem lehet továbblépni olyan kérdésekben, mint Ukrajna uniós csatlakozása, amíg nem születnek kézzelfogható eredmények a kisebbségi jogok ügyében.

Az orosz kapcsolatok kapcsán elmondta, hogy hivatalba lépése után bekérette az orosz nagykövetet, és világossá tette: Magyarország elfogadhatatlannak tartja az Ukrajna elleni agressziót. A kormány ugyanakkor továbbra is fenntartaná a diplomáciai kommunikációs csatornákat, mert ezekre válsághelyzetekben szükség lehet.

Szlovákiával kapcsolatban Orbán Anita a Beneš-dekrétumok örökségét és a magyarokat érintő földelkobzások ügyét nevezte a legfontosabb nyitott kérdéseknek. A cél szerinte a kétoldalú kapcsolatok rendezése, de ehhez konkrét előrelépésekre van szükség.

A miniszter szerint Magyarország külpolitikai célja, hogy ismét kiszámítható és konstruktív partnerként jelenjen meg az Európai Unióban és a NATO-ban.

Ennek szellemében fogalmazta meg az interjú talán legfontosabb üzenetét: „A partnereink érezzék úgy, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe.”

Saját pályájáról szólva azt is hangsúlyozta, hogy mindig igyekezett megőrizni szakmai függetlenségét. A NATO egyik vezető pozíciójára benyújtott korábbi pályázatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Nem vállaltam volna olyan pozíciót, amelyben politikai szereplőket kellett volna védenem.”