Uniós jogot sértett a melegeket a pedofilokkal összemosó magyarországi törvény

A magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel az Európai Unió Bíróságának keddi ítélete szerint. A magyar jogszabályok többek között az EU – jogilag kötelező – Alapjogi Chartájába és az alapszerződések uniós értékeket kimondó részébe ütköznek.

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást a törvény ellen, amelyről szakértők is kimondták, a gyerekeket nem védi, a gyakorlatban nem tartható be, az EU-t pedig az ország ellen hangolja LMBTQ-ellenes retorikájával.

Ahogy azt az Európai Unió Bírósága is kimondta ítéletében: a módosító törvény címe összekapcsolja az LMBTQ közösség tagjait a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben.

2022 decemberében indította el ezt a pert az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az EB azt kérte, állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket. A testület szerint ez három szinten is megvalósult: a szolgáltatások belső piacára vonatkozó elsődleges és másodlagos jognál, az általános adatvédelmi rendeletnél, az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt több alapjognál, valamint az EU kvázialkotmányába, az alapszerződésekbe foglalt cikknél, ami az uniós alapértékeket mondja ki.

Most pedig a bíróság kimondta, a kereset valamennyi jogalapnál megalapozott.

A tagállami hatóságoknak van mérlegelési mozgásterük, hogy milyen – különösen audiovizuális – tartalmak károsíthatják a kiskorúak fejlődését, de a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben kell tartani. Itt „nem ez a helyzet áll fenn”, a megbélyegzés „összeegyeztethetetlen a pluralizmuson alapuló társadalomban a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó követelményekkel”, a kiskorúakat ilyen megkülönböztetés nélkül is megfelelően lehet védeni a bíróság szerint.

Az elfogadott módosítások „különösen súlyos beavatkozást jelentenek” számos, az alapjogi chartával védett jogba, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásába. Megbélyegzi és a társadalom szélére taszítja a nem heteroszexuális embereket, „kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.

A közlemény szerint az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy egy csoportot „kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat.”