Nagyot nyert a volt légierős parancsnok a bolgár választásokon

Magyarország után Bulgáriában is egy szinte semmiből jött párt aratott hatalmas választási győzelmet vasárnap. Rumen Radev volt államfő Progresszív Bulgáriája a nem végleges, de magas feldolgozottságú eredmények szerint egyedül is többséget tudott szerezni a bolgár parlamentben. Hogy mennyire fontos lenne az országnak egy stabil kormány, jól mutatja, hogy ez volt 2021 óta a nyolcadik parlamenti választás a balkáni államban – írja a Balkan Insight.

Hétfő reggel 10-re már a szavazatok 91,68 százalékát összeszámolta a Központi Választási Bizottság a BTA bolgár hírügynökség szerint. Ez alapján a következő pártok jutottak be a parlamentbe – mögöttük a szavazatarányuk:

• Progresszív Bulgária (PB) – 44,691%;
• GERB-UDF – 12,398%;
• Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária – 13,21%;
• Mozgalom a Jogokért és Szabadságjogokért – 6,233%;
• Vazrazsdane (Megújulás) – 4,353%.

Az Insight szerint ha valóban a most látható arányban nyer a PB, az a rendszerváltás utáni Bulgária egyik legnagyobb győzelme lesz. Ez csak az Egyesült Demokratikus Erők 1997-es, 62,4 százalékos győzelméhez mérhető. A részvétel 10 százalékkal volt magasabb, mint legutóbb, 2024 őszén, bár így is csak 48,8 százalék volt. A PB minden demográfiai csoportban győzött, még a tavalyi korrupcióellenes tüntetések motorjának számító fiatalok közt is. Akkor a tervezett költségvetés miatt robbantak ki demonstrációk, mire lemondott Roszen Zseljazkov kormánya.

Radev útja a csúcsig

A 62 éves Rumen Radev 2016-ban lépett be a bolgár politikába, a légierő volt parancsnokát ekkor választották köztársasági elnöknek, majd 2021-ben újrázni tudott. Januárban mondott le, márciusban alapította meg a PB-t.

Radev így nyilatkozott a Balkan Insight szerint vasárnap este: „Ez győzelem az apátia fölött, de még mindig van egyfajta bizalmatlanság; ez még csak az első lépés, hogy helyreállítsuk az emberek bizalmát, a társadalmi szerződést.” Arra nem felelt, ő lesz-e a miniszterelnök. Jelezte viszont, hogy a korrupt bíróságok reformjában partnerségre léphet a liberálisokkal, amihez kétharmados többség kell.

Kampányát egyébként az inflációval és az oligarchákkal szembeni küzdelemre építette. Kritikusai szemére vetik relatív oroszbarátságát, hisz korábban olyanokat mondott, hogy pragmatikusan kell Moszkvához állni, és ellenezte Ukrajna megsegítését. Álláspontja szerint Ukrajnának tárgyalásos békét kéne elérnie, és jó lenne, ha folyna tovább az olcsó orosz olaj. Emellett nemet mondott az euró bevezetésére – ez attól még megtörtént január 1-jén –, és ellenezte a szomszédos Észak-Macedónia EU-csatlakozását is. Azonban támogatja Bulgária uniós és NATO-tagságát, mivel az EU legszegényebb országaként nem engedhet meg vad Brüsszel-ellenes tirádákat – ahogy Orbán Viktor magyar kormányfő tette – írja a Politico. Pár nappal a választás előtt Radev így védte álláspontját:

„Nem látom, milyen oroszpárti álláspontom lenne. Teljesen bolgárpárti az álláspontom, Európa-párti álláspontom van.”

A BBC szófiai elemzőkre hivatkozva azt írta, Radev várhatóan elvágja a közvetlen fegyverszállítást Ukrajna felé, de nem kizárható, hogy harmadik országokon keresztül folytatják a gyakorlatot. A bolgár fegyvergyártás nagy löketet kapott a háborúval, ezért Ukrajna egyik fontos ellátója lett. A BBC szerint jó példa a szopoti VMZ-üzem, ami robbanóanyagot és – NATO-kompatibilis – 155 milliméteres tüzérségi lőszert gyárt. A Magyarországon is ismert német haditechnikai cég, a Rheinmetall 1 milliárd eurós közös vállalkozást indított a VMZ-vel 100 ezer darab tüzérségi lőszer legyártására, és várhatóan 51 százalékos, többségi részesedést is szeret majd egy új lőporgyárban. Radev egyébként mindezt nem ellenezte, sőt Armin Papperger Rheinmetall-vezért is meghívta tavaly az országba.

Mindenesetre a fegyverexporthoz várhatóan úgy fog hozzáállni, mint Robert Fico szlovák miniszterelnök. Kritikus lesz az EU támogatásával szemben, de nem fogja megvétózni, hogy magáncégek fegyvert szállítsanak Ukrajnának.

A többi párt vesszőfutása

Bojko Boriszov GERB-je (a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért rövidítése), ami 2008 óta dominálja a bolgár politikát, nagyon visszaesett, története legrosszabb eredményét produkálta. A liberális Folytatjuk a Változást – Demokratikus Bulgária nem szerzett olyan sok voksot ahhoz képest, hogy a 2025 végi kormányellenes tüntetések egy részét ők szervezték. Bejutott még a szintén liberális, a török kisebbséget is képviselő, nemzetközileg szankcionált oligarcha, Dejan Pejevszkij vezette Mozgalom a Jogokért és Szabadságjogokért, illetve a szélsőjobbos Megújulás is. Bulgária demokratikus történelmében először nem lesz a parlamentben a Szocialista Párt.

A BTA megemlíti, a választási bizottságnak négy napon belül közölnie kell a végeredményt és a 240 mandátum eloszlását, legkésőbb egy héttel a választások után pedig a mandátumot szerzett képviselők névsorát.