Trump megkezdte a Hormuzi-szoros blokádját

Az Egyesült Államok hétfőn megkezdte Hormuzi-szoros iráni részeinek a blokádját – jelentette be magyar idő szerint délután négy órakor a térségben lévő amerikai erők parancsnoksága, a Centcom. Donald Trump amerikai elnök órákkal később kijelentette, hogy Irán zsarolja a világot, ezt pedig nem fogja hagyni.

Az iráni rezsim nem sokkal az Irán ellen indított amerikai–izraeli légicsapások kezdete után zárta le a kőolaj- és földgázszállítás egyik fontos vízi útvonalának számító Hormuzi-szorost. Ez komoly gondokat okozott a világgazdaságban. A szoros megnyitása Trump egyik legfontosabb követelése volt a múlt héten életbe lépett tűzszünet előtt. Irán ebbe belement, de aztán a tűzszünet megsértésével vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, és ezért újra lezárta a szorost.

Az iráni olajat szállító tankereket az elmúlt másfél hónap és a tűzszünet életbe lépése után is átengedték, ami a háború során is fontos bevételhez juttatta a rezsimet. Ennek elvágásával akar Trump nyomást gyakorolni Iránra, miután eredménytelenül zárultak a szombaton Pakisztánban tartott amerikai–iráni béketárgyalások.

A Centcom vasárnapi közlése szerint a blokádot olyan hajókkal szemben tartják fenn, amelyek iráni kikötőkbe vagy az iráni partvidékére mennek, vagy onnan indulnak. Azt ígérték, hogy azokat a hajókat nem állítják meg, amelyek nem iráni kikötőket használva akarnak áthajózni a szoroson.

Hétfőn a Centcom jelezte a hajózási társaságoknak küldött előzetes tájékoztatásban, hogy a blokádot a szoros kijáratától keletre található Ománi-öbölben és Arab-tengeren fogják betartatni, és bármilyen zászló alatt hajózó járműre vonatkozni fog – írta a Reuters. Emellett a semleges, köztük a humanitárius segélyeket szállító hajókat is átnézhetik csempészáruk után kutatva.

Trump vasárnap azt is mondta, hogy hajókat küldenek a szorosban elhelyezett aknák eltüntetésére. Figyelmeztette Teheránt, hogy „a pokolba robbantunk minden iránit, aki ránk vagy békés hajókra lő rá”. Trump szerint a blokádban több másik ország is részt vesz, de részleteket nem mondott.

Hétfőn este a BBC szerint már arról beszélt, hogy jelenleg nincsenek harcok, a blokád alatt viszont Irán nem üzletelhet. Azt is kijelentette, hogy Irán nagyon meg akar egyezni, a „megfelelő emberek” hétfő reggel is felhívták. Az iráni rezsim részéről azonban egyelőre maximalistának bélyegezték Trump kormányának követeléseit. Szombaton Irán nem fogadta el az Egyesült Államok feltételeit, így például arra vonatkozóan sem vállalt kötelezettséget, hogy a jövőben nem gyárt nukleáris fegyvereket.

A Lloyds List hajózási lap főszerkesztője, Richard Meade szerint a hétvégén 30 hajó mehetett át a szoroson, míg Trump azt mondta, hogy 34 jutott át. Meade úgy jellemezte a magyar idő szerint hétfőn délután 4-től életbe lépett helyzetet, mint a 22-es csapdáját. „Lehet, hogy az Egyesült Államok átenged, de aztán Irán miatt megakadsz, vagy éppen fordítva” – mondta.

Irán magabiztosnak próbálja mutatni magát

A szorost lezáró és több tankert drónnal támadó iráni hadsereg szóvivője kalózkodásként jellemezte, és illegálisnak nevezte a nemzetközi vizeken közlekedő hajók amerikai korlátozását. Jelezte, hogy ha iráni kikötőket fenyegetnek, akkor a Perzsa-öbölben és az Ománi-öbölben lévő kikötők egyike sem lesz biztonságban.

Az új iráni legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei egyik magas rangú tanácsadója pedig arra figyelmeztetett, hogy Iránnak jelentős, eddig nem használt eszközei vannak a tengeri blokád ellen, és az országra nem lehet nyomást gyakorolni „posztokkal és képzeletbeli tervekkel”.

Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője szerint a blokád „inkább blöff, mint valóság”, és készen állnak a válaszra, ha a helyzet katonailag eszkalálódik. Azt állította, vannak kártyáik, amiket még nem játszottak ki. Emellett kijelentette, hogy a blokád csak tovább bonyolítja a helyzetet, és gondot okoz a piacoknak. Az iráni parlament házelnöke, aki egyike volt az Egyesült Államokkal Pakisztánban a békéről tárgyaló iráni delegációnak, szintén a blokád gazdasági következményeire figyelmeztette az amerikaiakat: „Élvezzétek a jelenlegi árakat a benzinkutakon, ezzel az úgynevezett blokáddal nemsokára nosztalgiával gondolnak majd a 4-5 dolláros benzinre.”

Nincs segítség

Bár Trump azt állította, hogy több ország is részt fog venni a blokád fenntartásában, hétfőn egy ország sem jelezte részvételét – Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont közölte, hogy Izrael támogatja Trump blokádját. Azt már több állam is közölte, hogy nem fog segítséget nyújtani a blokádban. Keir Starmer brit kormányfő a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni ebbe a háborúba”. A spanyol védelmi miniszter közölte, hogy Trump blokádjának „nincsen semmi értelme”.

Emmanuel Macron francia elnök a közösségi oldalán az amerikai blokádot nem említve közölte, hogy Nagy-Britanniával együtt azért küzdenek, hogy helyreállítsák a hajózás szabadságát a szorosban, míg a török külügyminiszter szerint a szorost diplomáciai módszerekkel kell teljesen újranyitni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a szoros lezárása óriási károkat okoz, és annak zavartalan használata kiemelten fontos az Európai Uniónak.

A kínai külügyi szóvivő a blokád tervére reagálva egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Peking „készen áll arra, hogy továbbra is pozitív és konstruktív szerepet játsszon”, és tűzszünetre, önmérsékletre szólította fel a feleket. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint a blokádnak biztosan negatív hatása lesz a világpiacra, de jelezte, hogy mivel sok részlet még tisztázatlan, nem nyilatkozna azzal kapcsolatban.

Nem lesz könnyű

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a blokádot pontosan hogyan, valamint milyen és mennyi hajóval igyekeznek majd betartatni – írta a Guardian. Feltehetően részt vesz benne a térségben tartózkodó USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és annak kísérőhajói. A térségben a háború kezdetén nyolc irányított rakéták indítására képes amerikai romboló is volt, ezek szintén részesei lehetnek az akciónak – írta a Wall Street Journal. A lap a blokád megkezdésekor azt írta egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva, hogy abban 15 amerikai hadihajó vesz részt.

A Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint valószerűtlen, hogy rakétákkal vagy más fegyverekkel lőnének a blokádot megszegő tankerekre, és

inkább fenyegetésekkel próbálják majd irányváltoztatásra kényszeríteni a hajókat, vagy katonákkal elfoglalják azokat. Ez utóbbit megtehetik a szorostól távolabb, nemzetközi vizeken is – írta a Journal.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az amerikai fegyveres erőknek megvan a kapacitásuk egy blokád kialakítására, de a szoros ellenőrzése nem lesz egyszerű feladat, amit az újraindított iráni támadások még tovább bonyolíthatnak. „Ha Irán elkezdi lőni őket […], akkor nyilvánvalóan bonyolultabbá válik”, mert meg kell védeni a hajókat – mondta a Journalnek Bryan Clark, a Hudson Intézet vezető kutatója, egykori haditengerészeti tiszt. „Trump gyors megoldást akar. A valóság az, hogy ezt a küldetést nehéz egyedül végrehajtani, és valószínűleg közép- és hosszú távon nem fenntartható” – mondta a Guardiannek Dana Stroul, az amerikai védelmi minisztérium egykori magas rangú tisztviselője.

Az amerikai hajókat az Irán által elhelyezett aknák, drónok és a támadóhajók is veszélyeztetnék. Bár az iráni haditengerészetet Washington közlése szerint teljesen megsemmisítették, az Iráni Forradalmi Gárda gyors motorcsónakjainak hatvan százaléka megmaradt, és azok továbbra is veszélyt jelentenek – mondta a Journalnek Farzin Nadimi, a Washington Institute Iránnal foglalkozó kutatója. Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy, a Foundation for Defense of Democracies intézet kutatója szerint katonailag menedzselhető akcióról van szó, amihez elég csak néhány hajót megállítani, hogy elijesszék a többit, de szerinte ezt nem tudják egyedül végrehajtani.

Az amerikai haditengerészetnek ugyanakkor megvan a lehetősége arra is, hogy az Irántól távolabbi nemzetközi vizeken, az Indiai-óceánon kezdje el megállítani a tankereket, ahol az amerikai hadihajók nincsenek olyan nagy veszélyben – mondta a DW-nek Sascha Bruchmann, a londoni központú International Institute for Strategic Studies védelmi kutatóintézet szakértője. Azonban nehézséget okozhat az érintett hajók azonosítása, mert azok különböző trükkökkel rejtik el magukat, mondjuk elhitetik, hogy szaúdi vagy iraki kikötőkben jártak – idézte a New York Times a Tanker Trackers nevű hajókövető céget.

Megrekedt tárgyalások

Az Axios értesülései szerint Trump már korábban beszélt nemzetbiztonsági csapatával a blokád lehetőségéről arra az esetre, ha a diplomáciai tárgyalások nem vezetnének eredményre. „Ki akarjuk húzni ezt az ütőkártyát az irániak kezéből” – mondta a lapnak egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő. Az iráni és amerikai delegációk a hétvégén folytattak tárgyalásokat a pakisztáni fővárosban, de nem sikerült megállapodást kötniük, és J. D. Vance alelnök és delegációjának tagjai 21 órás maratoni tárgyalás után elhagyták Iszlámábádot. A tárgyalások fő amerikai célja a Hormuzi-szoros teljes újranyitása lett volna.

Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a Politicónak azt mondta, hogy hat témában nem sikerült egyetértésre jutniuk a feleknek:

• az iráni urándúsítások leállítása;
• az ország most légicsapásokkal föld alá temetett uránkészletének átadása és az urándúsító létesítmények felszámolása;
• egy regionális szövetségeseket is magában foglaló békemechanizmus létrehozása;
• a Hamász, a Hezbollah és a húszik iráni finanszírozásának megszüntetése;
• valamint a szoros teljes megnyitása, áthaladási díjak nélkül.

Az iráni olajszállító tankerek áthaladásának megakadályozása az iráni kormányt az egyik legjelentősebb bevételi forrásától fosztaná meg, de negatív hatása lenne az olaj világpiaci árára is, habár ennek mértékét egyelőre nem lehet megjósolni – mondták szakértők a Guardiannek. Az is számít, hogy Irán hogyan reagál, mert az árak még jobban emelkedhetnek, ha válaszcsapásokat intéznek az Öböl menti országok alternatív útvonalai ellen – mondta a lapnak Kevin Book, a ClearView Energy Partners kutatócég egyik igazgatója.

Trump bejelentése után a kőolaj világpiaci ára emelkedésnek indult, a részvényindexek pedig esni kezdtek. A brent olaj hordónkénti ára hét százalékot emelkedve újra száz dollár fölé kúszott, míg az amerikai kőolaj hordónkénti ára nyolc százalékkal növekedett. Közben az ázsiai és európai tőzsdeindexek egy százalék körüli esést produkáltak.

A blokád ötletének támogatói abban bíznak, hogy azzal olyan gazdasági nyomás nehezedik majd Iránra, hogy végül kénytelen lesz mindenki előtt megnyitni a szorost. Ahmet Kasim Han, az ankarai TED Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora azonban a New York Timesnak kijelentette, Trump alábecsüli, hogy a blokád által okozott gazdasági nehézségek mennyire érhetik el, hogy Irán megváltoztassa az álláspontját. Teherán már bizonyította, hogy képesek elviselni a nehézségeket, mondta Han. „Az iráni rezsim nem olyan, ami törődik az állampolgárainak jólétével, és nincsen olyan civil társadalom, ami fel tudná emelni a hangját a rezsim ellen a gazdasági nehézségek miatt.”

A blokádot azonban Richard Haass egykori magas rangú republikánus nemzetbiztonsági tisztviselő, a Külügyi Tanács volt elnöke szerint arra is fel lehet használni, hogy az iráni olaj legnagyobb vásárlói, Kína, Törökország, Pakisztán és India, nyomást gyakoroljanak Teheránra. De az kérdéses, hogy ez mennyire fog működni.