A szavazat ára: tízezer forintért és élelmiszercsomagért vehetett szavazatokat a Fidesz a szegénységben élőktől

„Ha három gyermek elkezd sírni, hogy éhes vagyok, apu, anyu, akkor szerintem bárki bármiért odaadja azt a szavazatot.”

Már a negyedik percében elhangzik ez a mondat a DE! Akcióközösség dokumentumfilmjében, és a további 48 percben sem találkozunk boldogabb történetekkel. A szavazat ára emberi sorsokon keresztül beszél arról, hogyan válhat a szavazat a túlélés eszközévé, a készítői nyers őszinteséggel mutatják be a választási visszaélések és a mélyszegénység összefonódó világát Magyarországon.

A filmben többnyire kelet- és északkelet-magyarországi helyszíneken beszélgettek emberekkel, körülbelül hatvan interjút készítettek az alkotók rendőrökkel, polgármesterekkel, civilekkel és szavazatvásárlási akciók résztvevőivel. A megszólalók többsége mélyszegénységben él, akik szerint mindennapi megélhetésük gyakran a helyi hatalmi szereplőktől függ. Beszámolóik alapján a közmunka, a segélyek, a tűzifa vagy akár az egészségügyi ellátás is feltételekhez kötődhet, ezáltal pedig a kiszolgáltatottság elkerülhetetlenné válik.

A megszólalók válaszai rámutatnak arra is, hogyan működnek a megfélemlítés mechanizmusai.

Többen is arról számoltak be, hogy attól tartanak, ha rossz helyre teszik azt a bizonyos x-et, akkor elveszíthetik munkájukat, a támogatásokat, de arra is volt példa, hogy a gyerekek, unokák gyámba adásával fenyegetőzött a polgármester.

A film részletesen foglalkozik a szavazatvásárlás feltételezett gyakorlatával is. Névtelenséget kérő egykori közreműködők szerint szervezetten szállítják a választókat a szavazóhelyiségekbe, és különböző eszközökkel igyekeznek befolyásolni döntésüket, például tyúkot, öt kiló krumplit vagy pénzt adnak a voksért cserébe.

A beszámolók szerint egyes helyeken előre meghatározott sorrendben viszik a szavazókat, és a legkiszolgáltatottabb csoportokkal kezdik. A filmben megszólal egy rendőr is, aki szerint a kábítószer-függőség szintén szerepet játszhat a befolyásolásban, és a dílerek a választások idején ellenőrizhetik, hogy a függők valóban elmennek-e szavazni.

Az alkotók a jelenség hitelességét a hosszú terepmunkával és az egymástól független történetek hasonlóságával igyekeznek alátámasztani. „Sok száz emberrel beszéltünk, ezek olyan emberek, akik korábban nem találkoztak, nem ismerik egymást, és ugyanazt a jelenséget írták le, úgy, mint hogyha egymás mondatait fejeznék be. Ez nagyon erősen azt sugallta nekünk, hogy nem elszigetelt jelenségekről, hanem egy rendszerszintű működésről van szó” – mondta Tímár Áron a dokumentumfilm bemutatóján, írja a Telex.

A Telex beszámolójában arra is felhívják a figyelmet, hogy több olyan állítás is van a filmben, amire nem mutatnak kézzel fogható bizonyítékot az alkotók, és csak a civilek beszélnek egy-egy jelenségről. Ilyen állítás például az is, hogy nemcsak a Fidesz vásárolt szavazatokat, hanem már a Gyurcsány-kormány alatt is volt erre példa egy-egy faluban, más arról beszélt, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogás is hasonló módszerekkel élt.

A szavazat ára filmet március 26-án tették közzé, itt megtekinthető: