Politico: EU-s diplomaták szerint Magyarországot kihagyják az érzékeny tárgyalásokból, mert attól tartanak, hogy információk szivároghatnak Oroszországhoz

Az európai uniós döntéshozók lényegében kizárják Magyarországot az érzékeny tárgyalásokból, mert attól félnek, hogy a magyar kormány információkat szivárogtat Oroszországnak – ezt állította több uniós diplomata is a Politicónak.

Szombaton a Washington Post arról írt, hogy az Orbán-kormány az orosz–ukrán háború kitörése óta is szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-s tárgyalások szüneteit arra használja fel, hogy tájékoztassa orosz kollégáját, Szergej Lavrovot a legújabb fejleményekről. Szijjártó reakcióként esztelen összeesküvés-elméletnek és álhírnek nevezte a cikket, és azt állította, hogy „ezek az ukrán propaganda részét képező hazugságok semmi másért nem születnek meg, csakis azért, hogy a Tisza Pártot támogassák a magyarországi választáson”.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap arról írt az X közösségi oldalán, hogy szerinte egyáltalán nem meglepő a hír, hogy a magyar kormány Oroszországnak szivárogtathat az uniós találkozókról. „Az a hír, hogy Orbán emberei minden részletben tájékoztatják Moszkvát az EU Tanács üléseiről, senkit sem érhet meglepetésként. Már régóta gyanítottuk ezt. Ez is az egyik oka annak, hogy csak akkor szólalok fel, ha feltétlenül szükséges, és csak annyit mondok, amennyi feltétlenül szükséges” – írta Tusk.

A Politicónak nyilatkozó európai kormánytisztviselők is osztják a lengyel kormányfő álláspontját. Egyikük – aki névtelenséget kért, hogy szabadon beszélhessen az érzékeny kérdésekről – azt mondta, hogy a 27 EU-tagállammal tartott találkozók helyett a hasonló gondolkodású vezetők inkább szűkebb körű találkozókon egyeztetnek az igazán fontos ügyekről, aminek a hátterében az az aggodalom áll, hogy Magyarország közvetlenül Moszkvának továbbít információkat.

„Összességében a kevésbé lojális tagállamok az okai annak, hogy a releváns európai diplomácia nagy része jelenleg kisebb formátumokban zajlik: E3, E4, E7, E8, Weimar, NB8, JEF stb.” – mondta a tisztviselő. A számok a csoportban szereplő európai országok számát jelölik. A weimari együttműködés például Franciaországot, Németországot és Lengyelországot foglalja magába. Az NB8 az északi és a balti országok közös csoportját jelenti. A JEF pedig az Egyesült Királyság által vezetett, 10 észak-európai ország közötti védelmi és biztonsági koalíció.

Egy másik, szintén névtelenséget kérő uniós diplomata szerint az új vádak fényében további információkat tarthatnak vissza Magyarországtól. „Az EU részéről indokolt lehet az információk és a dokumentumok titkosítása” – mondta. Bár a titkos minősítés alkalmazása nem „csodafegyver”, de elrettentő hatással bírhat a szivárogtatások és az érzékeny információk harmadik feleknek történő átadása ellen. „Emellett automatizáltabbá tenné a nyomozásokat is” – tette hozzá.

„Ez aláássa a bizalmat, az együttműködést és az Európai Unió integritását” – nyilatkozta egy másik diplomata a vádakkal kapcsolatban. „Ez egy sajnálatos helyzet. Ha Orbán a választások után is hatalmon marad, úgy gondolom, az EU-nak más megoldást kell találnia a helyzet kezelésére.” Egy másik diplomata arra figyelmeztetett, hogy bármit is tesznek az EU vezetői, Orbán azt a választási kampányában a saját javára fogja felhasználni. „Nem hiszem, hogy bárki is szívesen tenne olyat, ami április 12. előtt olajat öntene a tűzre” – mondták egybehangzóan a tisztviselők.

Gabrielius Landsbergis, Litvánia volt külügyminisztere, aki gyakran részt vett azokon a Tanács-üléseken, ahol Szijjártó is jelen volt, a Politicónak azt mondta, hogy már 2024-ben figyelmeztették arra, hogy a magyar fél információkat továbbíthat Oroszországnak, és hogy ő és a kollégái korlátozták a magyar külügyminiszter jelenlétében megosztott információkat. Landsbergis szerint még a 2023-as, vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt is lépéseket tettek a küldöttek, hogy kizárják a magyar delegációt az érzékeny tárgyalásokból. „Csak hivatalos keretek között beszéltünk, majd később, Magyarország nélkül, megbeszéltük a csúcstalálkozó elérhető eredményeit” – mondta.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Politicónak azt nyilatkozta, hogy a „hétvégi álhírek kétségbeesett reakcióként születtek, mert a Fidesz lendületet nyert a választási kampányban”. „De a magyar népet nem lehet megtéveszteni” – tette hozzá a miniszter.