- Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főnök halála után Irán újabb drón- és rakétatámadásokat indított a szomszédos, Öböl menti országok ellen.
- Kedd éjszaka és szerda hajnalban Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben is működésbe lépett a légvédelem.
- Izraelt is iráni támadások érték, Ramat Ganban meghalt egy 70 év körüli házaspár egy iráni rakéta becsapódása után.
- Az izraeli hadsereg ismét evakuálásra szólította fel a dél-libanoni civileket, mivel a Hezbollah fegyveres szervezet elleni csapásaik várhatóan fokozódni fognak.
- Izrael szerda hajnalban halálos légicsapást mért Bejrút központjára. Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtotta végre a támadást.
- Lövedék csapódott be Irán egyetlen működő atomerőművének közelében, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a reaktor nem sérült meg.
- Törökország bejelentette, hogy az iráni rakétaveszély miatt a NATO újabb Patriot rakétavédelmi rendszert telepít az ország déli tartományába.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac szerdán azt közölte, hogy egy éjszakai támadás során megölték Irán hírszerzési miniszterét, Eszmail Hatibot. Irán egyelőre nem kommentálta az izraeli bejelentést.
Jiszráel Kac azt mondta, hogy ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felhatalmazta a hadsereget, hogy további jóváhagyás nélkül megölhessenek bármely más, célpontként kijelölt magas rangú iráni tisztviselőt.
Hatib 1961-ben született az Irán keleti részén fekvő Dél-Horászán tartományban. A jelentések szerint 1980-ban, röviddel az 1979-es iszlám forradalom után csatlakozott az Iszlám Forradalmi Gárda soraihoz. A BBC beszámolója szerint iszlám jogtudományt tanult több magas rangú vallási vezetőnél, köztük Irán néhai legfőbb vezetőjénél, Ali Hamenei ajatollahnál.
Az elmúlt években több vezetői tisztséget is betöltött a hírszerzési minisztériumban és a legfőbb vezető hivatalánál. 2021-ben nevezték ki a hírszerzési minisztérium vezetőjévé. Egy évvel később az amerikai Pénzügyminisztérium szankciókat vetett ki rá, mert állításuk szerint részt vett az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló kibertevékenységekben.
Az elmúlt napokban több tankerhajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson, azon a fontos tengeri útvonalon, amit az iráni hadsereg lényegében lezárt, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az országot. A hajóforgalmat figyelő cégek szerint a hét elején kétszeresére nőtt az áthaladó hajók száma a szorosban, de ez még mindig nagyon kevés hajót jelent. Emiatt nem valószínű, hogy ez teljesen megoldja a nemzetközi kőolajpiacon kialakult feszültséget, de azt jelzi, hogy egyes országok különalkukat köthetnek Iránnal, hogy a hajóik sértetlenül áthaladhassanak a szoroson. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint „nem az ő hibájuk”, hogy csapásokat mértek a szomszédos arab országokra, szerinte az Egyesült Államok tehet erről. Az iráni külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy az USA kivonta a csapatait az Öböl menti katonai támaszpontokról, és a megtámadott városokban lévő szállodákba költöztették az amerikai katonákat.
„Nem korlátoztuk magunkat az ellenség hivatalos támaszpontjaira. Bárhol is gyűltek össze az amerikai erők, bárhol is voltak a létesítményeik, azokat vettük célba” – nyilatkozta Aragcsi az al-Dzsazíra csatornának egy szerdán sugárzott interjúban. „Ezek közül néhány hely városi területek közelében lehet, de ez nem a mi hibánk, hanem Amerika hibája” – mondta.
„Kivonták a csapataikat a katonai bázisokról, és a városok szállodáiba költöztették őket. Általánosságban véve az Egyesült Államok viselkedése juttatta a régiót ebbe a helyzetbe” – jelentette ki az iráni külügyminiszter. Irán ENSZ-nagykövete, Ali Bahreini korábban azt állította, hogy Irán „kizárólag katonai bázisokat vesz célba”, és nem lőnek a Perzsa-öböl arab országaiban található polgári célpontokra.
Aragcsi arról is beszélt, hogy Irán nem tűzszünetet keres az Egyesült Államokkal és Izraellel, hanem a háború teljes, „minden fronton történő” befejezésére törekednek. A Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban azt mondta, a háború után új protokollt kell kidolgozni a vízi út használatára vonatkozóan. „Új szabályokat kell kidolgoznunk a Hormuzi-szorosra vonatkozóan, valamint arra, hogy a hajók a háború után hogyan haladhatnak át rajta, hogy a vízi út békés hajózása egyértelmű szabályozás mellett tartósan biztosítható legyen” – mondta.
(CNN)
A Bejrút központját ért izraeli támadások legalább 12 ember életét követelték – közölte szerdán a libanoni Egészségügyi Minisztérium. Hozzátették, hogy további 41 ember megsebesült a bejrúti Zuqaq al-Blat negyed elleni támadásban. Néhány órán belül ez volt a második izraeli támadás a sűrűn lakott libanoni fővárosban, miután korábban egy épületet ért csapás a Bashoura városrészben.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölték, hogy a Hezbollah kedd esti rakétatámadásaira válaszoltak a libanoni csapásokkal. Az IDF közlése szerint fegyverraktárakat és parancsnokságokat támadtak a tengerparti Tírusz városában, valamint egy operatív tagot Bejrútban. Az izraeli hadsereg szerint a Hezbollah tíruszi célpontjai „szándékosan a civil lakosság közé voltak beépítve”.
Az IDF szerint az izraeli légierő Bejrútban a Hezbollahhoz kötődő pénzügyi szervezet, az Al-Qard Al-Hasan egyesület létesítményeit támadta, amelyről ismert, hogy a terrorcsoport kvázibankjaként működik. Eközben az izraeli haditengerészet csapást mért egy kulcsfontosságúnak nevezett Hezbollah-tagra a libanoni fővárosban – közölte a hadsereg, de további részletet nem árultak el erről a műveletről.
Az IDF azt is közölte, hogy Dél-Libanonban csapást mértek az Imam Hossein hadosztály parancsnokságára, egy Irán által támogatott milíciára, amely a Hezbollah mellett működik.
A NATO újabb amerikai Patriot rakétavédelmi rendszert telepít a Törökország déli részén fekvő Adana tartományba, ahol az Egyesült Államokból és más országokból érkezett személyzet az Incirlik légitámaszponton állomásozik – közölte szerdán a török Védelmi Minisztérium. A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország a múlt héten közölte, hogy az iráni rakétaveszély miatt a szövetség egy Patriot rendszert telepített a délkeleti Malatya tartományba, egy NATO-radarbázis közelébe.
(AFP)
Iráni médiajelentések szerint szerdán kivégeztek egy izraeli kémnek tartott férfit Iránban. A Kuros Kejváni néven azonosított férfit a tavalyi 12 napos háború alatt tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy az ország „érzékeny helyszíneiről” készített képeket és információkat továbbított az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak – írta az Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség.
A jelentés szerint Kejvánit 2023-ban azonosította az izraeli biztonsági szolgálat Svédországban, ami után egy Moszad-tiszt beszervezte őt, és hat európai országban, valamint Tel-Avivban eltöltött két évnyi kiképzés után Iránba küldték, hogy ott hajtson végre műveleteket. A BBC megjegyezte, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni a Tasnim jelentésében szereplő állításokat és vádakat.
Az Iran International nevű, londoni székhelyű iráni ellenzéki hírportál az X-en azt közölte, a halálos ítéletet a síita állam legfelsőbb bírósága is jóváhagyta. Tavaly óta Iránban jelentősen megnőtt az Izrael javára folytatott kémkedés vádjával végrehajtott kivégzések száma.
(BBC, MTI)
Az izraeli Egészségügyi Minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 órában 192 embert szállítottak kórházba Izraelben az iráni légicsapások után. A beszámoló szerint a sebesültek közül négyen „közepes” állapotban vannak, míg 177-en könnyű sérüléseket szenvedtek. 11 ember állapotáról nincs információ. A minisztérium hozzátette, hogy az Irán elleni háború kezdete óta már 3727 embert vettek fel kórházi kezelésre a háborúval összefüggésben.
Kedd éjszaka egy iráni ballisztikus rakéta csapódott be Tel-Aviv Ramat Gan nevű elővárosában. A csapásban két ember meghalt, izraeli sajtóértesülések szerint a két áldozat egy 70 év körüli házaspár volt.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megismételte a dél-libanoni lakosságnak címzett evakuálási figyelmeztetését, és arra szólították fel az ott élő civileket, hogy a Zahrani folyó északi partjára meneküljenek. A figyelmeztetést először múlt hét csütörtökön adták ki, kedd este pedig megismételték ezt.
„A Hezbollah terrorcselekményei arra kényszerítik az IDF-et, hogy erőteljesen lépjen fel ellene ezen a területen, és nem áll szándékunkban bántani önöket” – nyilatkozta Avichay Adraee ezredes, az izraeli hadsereg szóvivője. „A légitámadások folytatódnak, mivel az IDF nagy erővel működik a térségben. Ezért az önök biztonsága érdekében ismét sürgetjük, hogy azonnal hagyják el otthonaikat, és azonnal vonuljanak a Zahrani folyó északi partjára. Bármilyen dél felé történő mozgás veszélybe sodorhatja az életüket” – mondta Adraee.
„Irán nukleáris fegyverek fejlesztésével kapcsolatos álláspontja nem fog jelentősen megváltozni” – nyilatkozta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az al-Dzsazíra televíziónak. Aragcsi hozzátette, hogy az új legfőbb vezető, Modzstaba Hamenei még nem nyilvánított véleményt nyilvánosan ebben a kérdésben.
A korábbi legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah – akit az Egyesült Államok és Izrael a mostani háború kezdetén megölt – a 2000-es évek elején kiadott fatvában, vagyis vallási rendeletben ellenezte a tömegpusztító fegyverek fejlesztését. A nyugati országok, köztük az Egyesült Államok és Izrael, évek óta azzal vádolják az iráni rezsimet, hogy nukleáris fegyverek fejlesztésére törekednek. Ezzel szemben az iráni hatóságok mindig is azt állították, hogy a nukleáris programjuk kizárólag polgári célokat szolgál.
Aragcsi az interjújában elmondta, hogy a fatvák az azokat kiadó iszlám jogtudóstól függenek, és hozzátette, hogy még nem áll módjában megítélni Modzstaba Hamenei jogtudományi vagy politikai nézeteit. Korábban Donald Trump amerikai elnök azt állította, semmi biztosat nem lehet tudni az új iráni legfelsőbb vezető egészségi állapotáról. Meg nem erősített hírek szerint Modzstaba Hamenei megsérült abban a légicsapásban, amely végzett az apjával, és jelenleg is kórházban ápolják. Az iráni külügyminiszter viszont azt állította róla, hogy „jó egészségnek örvend”, és „erősen irányítja az országot”, noha még egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt, mióta legfőbb vezetővé választották.
(Guardian)
Eltalálta egy lövedék az Irán déli részén található busehri atomerőmű területét kedd este. A csapás jelentősebb kárt és sérülést nem okozott a létesítményben – közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon. Az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi visszafogottságra szólította fel a feleket, hogy a konfliktus alatt elkerülhető legyen a nukleáris baleset kockázata. A busehri létesítmény az egyetlen működő atomerőmű Iránban, kapacitása ezer megawatt, amely az ország villamosenergia-szükségletének csupán töredékét fedezi.
Az orosz állami atomenergia-vállalat, a Roszatom elítélte a busehri atomerőmű területén történt támadást, és a létesítmény körüli feszültség enyhítésére szólítottak fel mindenkit. „Kategorikusan elítéljük a történteket, és felszólítjuk a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a busehri atomerőmű körüli helyzet enyhítése érdekében” – nyilatkozta Alekszandr Lihacsov, a Roszatom vezetője. A nyilatkozat szerint a támadás a működő reaktor közvetlen közelében található meteorológiai szolgálat épületénél történt.
(MTI, Reuters)
Irán Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főnök halála után újabb támadásokat indított a szomszédos, Öböl menti országok ellen. Szerda reggel az Egyesült Arab Emírségek katasztrófavédelmi hatósága az X-en közzétett nyilatkozatában azt írta: „A légvédelmi rendszerek jelenleg rakétás fenyegetésre reagálnak. Kérjük, maradjanak biztonságos helyen, és a figyelmeztetéseket és a friss információkat a hivatalos csatornákon keresztül kövessék.” A Reuters hírügynökség hangos robbanásokról számolt be Dubajból.
Szaúd-Arábia Védelmi Minisztériuma az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy lelőttek egy drónt, amely a rijádi nagykövetségi negyed felé tartott. Kuvait azt közölte, hogy éjfél körül rakétás és drónos támadásokat hárított el a légvédelmük. Ezzel egy időben Bahreinben is megszólaltak a szirénák, és figyelmeztették a lakosságot, hogy keressenek menedéket. Katar Védelmi Minisztériuma szintén azt közölte, hogy szerdán hajnalban elhárítottak egy, az ország területét célzó rakétatámadást.
(BBC)
Libanon szerint Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül hajtott végre légicsapásokat szerda hajnalban Bejrút központjában, amelyekben legalább hat ember meghalt. Az izraeli hadsereg arra figyelmeztetett, hogy a főváros egy harmadik kerületét is támadni fogja.
A libanoni Nemzeti Hírügynökség (NNA) szerint a szerda hajnali légicsapás a központi Zuqaq al-Blat városrész egyik lakását érte. Ez egy sűrűn lakott terület a kormányzati negyed és több nagykövetség közelében.
Az amerikai hadsereg szerint iráni rakétakitelepüléseket bombáztak a Hormuzi-szoros mentén. A Centcom az X-en azt írta: az amerikai erők mélyen penetráló lőszereket vetettek be a megerősített iráni létesítményeken.
„Az iráni hajóellenes robotrepülőgépek ezen telephelyeken kockázatot jelentettek a nemzetközi hajózásra” – áll az amerikai hadsereg közleményében.
Irán lényegében lezárta a vízi útvonalat, amelyen a világ olajszállításának körülbelül 20 százaléka haladna át, ami jelentősen megzavarta a tengeri forgalmat, és hozzájárult a globális olajárak emelkedéséhez.
A hatalmas bunkerromboló bombák nem a levegőben, a földön vagy a cél felszínén robbannak. Nehéz, megerősített acélburkolatban készülnek, és úgy tervezték őket, hogy mélyen behatoljanak a talajba, mielőtt felrobbannak.
(BBC)
Egy iráni lövedék eltalálta az ausztráliához tartozó Al Minhad légibázist az Egyesült Arab Emírségekben, és károsított egy szállót és egy egészségügyi létesítményt. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök megerősítette a támadást, és azt mondta: nem sérült meg ausztrál állampolgár.
Albanese nem tudta megerősíteni, hogy Irán közvetlenül az Al Minhad bázist célozta-e, de hangsúlyozta, hogy Ausztrália nem áll háborúban az országgal.
„Az iráni rezsim véletlenszerű támadásokat hajt végre a régióban” – mondta a miniszterelnök.
A szövetségi kormány múlt héten bejelentette, hogy felderítő repülőgépet és rakétakészleteket küld az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy megvédje az ausztrál állampolgárokat a Perzsa-öbölben.
Az Egészségügyi Világszervezet nukleáris katasztrófára készül, ha tovább eszkalálódik az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború, írja a Politico. Ezt a WHO kelet-mediterráni régiójának igazgatója, Hanan Balkhy mondta a Politicónak.
Hozzátette, hogy az ENSZ figyeli az amerikai–izraeli támadások következményeit Irán atomerőműveinél, és figyelnek bármilyen nukleáris fenyegetésre.
„A legrosszabb forgatókönyv egy nukleáris esemény, és ez az, ami a leginkább aggaszt minket” – mondta Balkhy. „Bárhogyan is készülünk, nincs semmi, ami megakadályozhatná a régiós és a globális kárt, és a következményeket évtizedekig viselni fogjuk.”
Balkhy azt mondta, hogy a munkatársai felkészültek egy nukleáris eseményre annak „tágabb értelmében”, beleértve a nukleáris létesítmények elleni támadásokat vagy fegyvereket is. „Gondolkodunk rajta, és tényleg csak azt reméljük, hogy nem következik be.”
Donald Trump ígéretet tett arra, hogy felszámolja az iráni rezsim által jelentett közvetlen nukleáris fenyegetést, bár nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy az országban nukleáris fegyvert fejlesztettek volna.
Izraelnek és az Egyesült Arab Emírségeknek is vannak nukleáris létesítményeik, amik Irán rakétáinak hatótávolságán belül helyezkednek el, bár nem érkeztek jelentések arról, hogy ezeket célba vették volna. Izraelről egyébként széles körben úgy vélik, hogy jelentős nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik.
Eddig a régióban sehol sem jeleztek radioaktív szennyeződést.
A WHO most frissíti munkatársai felkészítését arra, hogyan kell reagálni egy nukleáris esemény esetén, ideértve a tisztviselők tájékoztatását a közegészségügyi kockázatokról és arról, milyen intézkedéseket tehetnek az emberek a saját védelmük érdekében.
(Politico)
Beszámolók szerint az éjszaka folyamán újabb támadások érték az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét. Az AFP és a Reuters helyi idő szerint szerda hajnalban történt robbanásokról számolt be.
A hírügynökségek biztonsági forrásokra hivatkoztak, az AFP helyszínen tartózkodó újságírói pedig robbanásokat hallottak a nagykövetség közelében.
Az amerikai létesítményt a háború kezdete óta több alkalommal is támadás érte.
(BBC)
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy a háború globális következményei mindenkit el fognak érni. Arra is utalt, hogy több nyugati politikusnak kellene fellépnie a konfliktus ellen.
„A globális következmények hulláma még csak most kezdődött, és mindenkit el fog érni – vagyontól, vallástól vagy faji hovatartozástól függetlenül” – írta az X-en. A bejegyzéséhez csatolta Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ igazgatójának lemondólevelét.
Aragcsi hozzátette: egyre több hang állítja, hogy az Irán elleni háború igazságtalan. „A nemzetközi közösség további tagjainak is követnie kellene ezt a példát” – írta.
- Izrael végzett Ali Laridzsánival, Irán nemzetbiztonsági tanácsának titkárával és Golamreza Szolejmanival, az önkéntesekből álló Baszídzs-milícia vezetőjével is, később ezt az iráni állami média is megerősítette.
- Lemondott az amerikai terrorizmus elleni központ vezetője, Joseph Kent, mert szerinte Irán nem jelentett közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra, ezért nem indokolt az amerikai részvétel a háborúban.
- Lengyelország nem küldene katonákat a Közel-Keletre, és az USA többi szövetségese sem lelkesedik a beavatkozásért.
- Donald Trump szerint hamarosan véget érhet a háború, Irán szerint viszont az USA nem képes elpusztítani a haderejét.
- Trump továbbra is kritikus a NATO-val, amiért nem támogatták a harcát.
- Az amerikai elnök szerint váratlanul érte, hogy a háború kezdete után Irán válaszcsapásokat indított az Öböl-országok ellen, sajtóértesülések szerint viszont erre tanácsadói előre figyelmeztették.
- Irán házelnöke szerint zárva tartják a Hormuzi-szorost, a háború vége után pedig szerinte minden megváltozik a Közel-Keleten.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás