Thai teherhajót találtak el a Hormuzi-szorosban, Irán bankok elleni támadással fenyeget

Spanyolország visszahívta nagykövetét Izraelből – írja a New York Times az ország hivatalos közlönyére hivatkozva. A közlésben nem indokolták a döntést. Mindenesetre Pedro Sánchez miniszterelnök nem ért egyet az Irán elleni háborúval, az Egyesült Államokkal is csörtébe keveredett emiatt. Sánchez Izraelt is sokat bírálta már a gázai háború okán is, Izrael pedig Palesztina államiságának 2024-es spanyol elismerése után a nagykövetét is visszahívta Madridból.

Románia engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy plusz csapatokat és katonai felszerelést telepítsen területére a közel-keleti műveletek támogatására. A bejelentést Nicușor Dan államfő tette, aki kiemelte, csak védekezési célokra alkalmazott erősítés érkezhet, többek között kommunikációs és üzemanyag-utántöltő eszközök. „Hangsúlyozom, hogy ezek voltaképp nincsenek fegyverekkel felszerelve” – mondta. A New York Times csak fekete-tengeri bázist emleget, valószínűleg ez a konstancai Mihail Kogălniceanu Légibázis.

Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter szerdán kijelentette, nincs időbeli határa az Irán elleni katonai akciónak – írja a Times of Israel. A biztonsági vezetőkkel közösen tartott ülés után azt mondta, addig támadnak, amíg nem érik el a céljaikat és a győzelmet. A lap megemlíti, Izraelben aggódnak azért, hogy Donald Trump elnök esetleg azelőtt kilépteti Amerikát a háborúból, hogy az izraeli célok teljesülnének.

Kác újra elmondta, Izrael egyik célja, hogy „lehetővé tegye az iráni népnek a fellázadást, cselekvést és a rezsim megdöntését”. Szerinte Izrael és az USA szisztematikusan támadja a rezsim embereit, a Forradalmi Gárdát és a belső lázongásokat rendre leverő Baszídzs milíciát is. A túlélő iráni felsővezetőket gyáváknak nevezte, akik „nőket, gyerekeket és időseket támadnak meg az utcákon, mészárlásokra és civilek gyilkolására specializálódtak”, és megfenyegették a tüntetni merészelő embereket.

Ejál Zamir vezérkari főnök szerint több ezer iráni katona és parancsnok halt már meg a műveletekben, és senki sincs védve tőlük. „Tudni fogjuk, hogy érjünk el bárkit, aki ártani akar Izrael állam polgárainak” – mondta Zamir. A hadsereg ezért folytatja „a terror tengelyének” gyengítését Bejrúttól Teheránig. A Hezbollah síita terrorszervezetre utalva azt mondta, meg fogja fizetni az árát, hogy Irán mellé állt, le fogják fegyverezni őket.

Az Egyesült Államok közölte kedden, hogy több iráni hajót is elsüllyesztett, köztük 16 aknatelepítő hajót a Hormuzi-szorosban – írja a CNBC.

Iránnak mintegy 5-6000 tengeri aknája lehet egy tavaly publikált amerikai kongresszusi jelentés szerint. A tavalyi 12 napos háború idején nyilvánosságra hozott jelentésben a CNN szerint arról is írtak, hogy milyen hatással lehetne az olaj- és gázpiacra ezek használata. Iránnak olyan tapadóaknái is vannak, amiket a hajótestekre tud illeszteni, de van sok klasszikus, a fenékhez rögzített, lebegő aknája, sőt a fenékre helyezhető robbanóeszköze is.

Kedden terjedt el a médiában az amerikai értesülés, miszerint Irán már elkezdte aknásítani az olajszállításokban kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. A CNN hírszerzési forrásai szerint még csak pár tucatot helyeztek el, de az aknásításra alkalmas hajóik 80-90 százalékát még nem vetették be. Donald Trump amerikai elnök közölte kedden, hogy ha Irán aknákat helyez a szorosba, azokat azonnal el is kell távolítania, különben soha nem látott következményekkel kell számolnia.

Hét ember meghalt és 23 megsérült, miután Izrael megtámadta a kelet-libanoni Beká-völgyet – írja a BBC a libanoni Nemzeti Hírügynökségre hivatkozva. A halálesetek és sebesülések zöme Temnine Et Tahta faluban történt, öten Ali el-Nahriban sérültek meg. A Times of Israel 17 halottról írt a reggeli csapások után Libanon-szerte. Az elmúlt órákban Izrael figyelmeztetést adott ki hat dél-libanoni falu lakosainak, hogy azonnal hagyják el otthonaikat, és húzódjanak a Litáni folyótól északra.

Az Irán-barát Hezbollah és Izrael frontvonalán eddig 570 ember halt meg a libanoni egészségügyi minisztérium szerint. Közülük 45-en nők, 86-an gyerekek, 14-en egészségügyi dolgozók voltak, arról nem közöltek információt, hányan voltak milicisták. A BBC riporterének Bejrútban Husszein Fakih, a polgári védelem vezetője elmondta, napi 30-40 riasztásuk van. Tüzet oltanak, embereket mentenek ki a romok alól.

Hatalmas tömeg jelent meg azokon a nyilvános búcsúztatásokon, ahol a háborúban meghalt iráni katonai vezetőktől vettek búcsút. Az állami média szerint Teheránban gyászolók gyűltek össze, miközben a himnuszt énekelték. Videófelvételek is készültek a Times of Israel szerint:

Húsz matrózt mentettek ki egy thai zászló alatt közlekedő teherhajóról, miután azt találat érte a Hormuzi-szorosban – közölte Thaiföld közlekedési minisztériuma a Times of Israel szerint. A legénység mentőcsónakon hagyta el a hajót, és az ománi haditengerészet mentette ki őket. A jelentések szerint robbanás történt a hajótatban, ez tüzet eredményezett a motortérben, ahol hárman dolgoztak. Az eset során három matróz eltűnt.

Irán sport- és ifjúsági minisztere, Ahmad Donyamali közölte, kizárt, hogy az iráni labdarúgó-válogatott ott legyen a nyári foci-vb-n – írta a DPA német hírügynökség, és a Tabnak iráni hírügynökség. A miniszter egy televíziós interjúban a világbajnokságnak otthont adó Egyesült Államokra utalva közölte, hogy „miután ez a korrupt kormány megölte a vezetőnket, nincsen meg a feltétele a világbajnokságon való részvételnek”.

A miniszter jelezte, hogy az Irán ellen az elmúlt nyolc hónapban indított két háború miatt biztosan nincsen esélye annak, hogy az iráni válogatott részt vesz az eseményen. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a döntés végleges-e – írta a DPA.

Gianni Infantino , a FIFA elnöke szerint Donald Trump amerikai elnök biztosította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget, hogy az iráni válogatott részt vehet a nyári világbajnokságon

„Egy ilyen rezsimért egyetlen könnyet sem kell ejteni” – jelentette ki szerdán Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Szerinte az irániak megérdemlik a szabadságot, de az EU elkötelezett a béke és a nemzetközi jog iránt. A gáz- és olajár megugrása szerinte már a háború tíz napja alatt három milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 1100 milliárd forintnyi) többletköltséget jelentett az európai adófizetőknek a tüzelőanyagok behozatalánál. Szerinte egyesek azt állítják, vissza kéne térni az orosz fosszilis energiahordozók behozatalához, ami „függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenne minket”. Hogy miket mondott még az EB-elnök, arról itt olvashat.

Úgy tűnik a BBC közvetítése alapján, Irán újabb támadóhullámot indított a Perzsa-öböl országai ellen. Az Egyesült Arab Emírségek szerint folyamatosan dolgozik a légvédelmük, országszerte hallani emiatt a robbanásokat. Omán közölte, egy drónt kilőttek, egy másik a tengerbe csapódott, kár nem keletkezett emberéletben és tárgyakban sem. Katar rakétatámadást hárított el, a fővárosban, Dohában ezért lehetett robbanásokat hallani.

A háború kezdete óta „a legintenzívebb és legsúlyosabb műveletet” hajtották végre – közölte az Iráni Forradalmi Gárda Hadtest, a hadsereggel párhuzamosan létező katonai szervezet szerda hajnalban. Azt állították, hogy rakétákat is kilőttek, többek közt Horrámsáhr ballisztikus rakétákat izraeli és amerikai célpontokra a régióban. Hogy melyekre, azt nem konkretizálták a CNN beszámolója szerint.

A Gárda közölte még: „Céltudatosan és erővel folytatjuk kitartó támadásainkat, és e háború folytatásában csak az ellenség teljes megadására gondolunk.” A konfliktus csak akkor érhet véget szerintük, ha „a háború árnyéka” elkerül az ország fölül.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kedden közölte, az USA sem enged, nem tágít, amíg „az ellenséget teljesen és döntően le nem győztük”.

A kormány két újabb mentesítő járatot indít csütörtökön Ománból és Szaúd-Arábiából, amikkel olyan magyarokat szállítanak haza, akik a Közel-Keleten rekedtek a háború miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. „Eddig összesen tizenegy mentesítő járattal hoztuk haza az ott rekedt magyar állampolgárokat. És ezen a tizenegy mentesítő járaton összesen 1160 embert hoztunk el, közöttük 1049 magyarnak segítettük a hazatérését, emellett pedig tucatnyi más ország állampolgárait hoztuk el” – közölte az MTI szerint.

„Tehát a tegnapi nappal immár ezer fölé emelkedett a hazahozott magyar állampolgárok száma a közel-keleti térségből” – folytatta. „És bár a légtérzárakat részlegesen feloldották, és most már Dubaj és Budapest között is van napi két menetrend szerinti járat, még a mai napon két újabb mentesítő járatot indítunk, amelyek a holnapi napon Maszkatból, Omán fővárosából és Rijádból, Szaúd-Arábiából hozzák haza a Kuvaitban, Katarban, Szaúd-Arábiában, Ománban és Dubajban rekedt magyarokat, mindazokat, akik vállalják, hogy általunk szervezett vagy általunk segített módon autóbusszal, vagy más szárazföldi közlekedéssel eljutnak ebbe a két városba” – tette hozzá.

Szijjártó szerint a két mentesítő járat kapacitása összesen 180 fő, és jelenleg 120 jelentkezőnél tartanak. „Tehát arra szeretnék biztatni mindenkit, aki a mentesítő járatainkat szeretné még igénybe venni, hogy jelentkezzenek. A mentesítő járatok holnap reggel, délelőtt indulnak majd helyi idő szerint vissza Budapestre” – zárta mondandóját a miniszter.

Az Egyesült Államok és Izrael pénzügyi érdekeltségeit is támadni fogja Irán a Közel-Keleten, miután állítólag találat ért egy iráni bankot – közölte az iráni közös parancsnokság szerdán a Sky News szerint. „Ezzel az illegitim és nem konvencionális háborús cselekedettel az ellenség zöld lámpát adott rá, hogy az USA-hoz és a cionista rezsimhez tartozó gazdasági központokat célba vegyük a régióban” – közölték, a „cionista rezsim” alatt Izraelt értve. Hozzátették, az amerikaiak fájdalmas akciókra számíthatnak. A térségben élő civileket figyelmeztették, maradjanak a bankfiókok egy kilométeres rádiuszán kívül. A Sky megjegyzi, percekkel korábban közölte Maszúd Peszeskján iráni elnök, hogy a régióban csak Izrael és Amerika bázisait támadják.

Az iráni–izraeli konfliktus súlyosan érinti a közel-keleti országok turizmusát, naponta mintegy 600 millió dolláros (közel 200 milliárd forintos) kiesést okoz a régiónak. A helyzetet tovább súlyosbítják a légtérzárak és a tömeges járattörlések, amik miatt múlt héten több millió utas rekedt a térségben. A Financial Times szerint a régió a közel-keleti konfliktust megelőzően körülbelül 207 milliárd dolláros rekordbevételre számított 2026-ban.

Az utazók bizalma leginkább Bahreinben, Ománban és Katarban rendült meg, ahol a biztonsági mutatók hatalmasat zuhantak, de az Egyesült Arab Emírségek is jelentős visszaesést könyvelt el. A szakértők szerint bár a stratégiai fekvés miatt az üzleti utazók valószínűleg hamar visszatérnek, a szabadidős turisták rugalmasabbak, és jelenleg tömegesen váltanak biztonságosabb európai vagy ázsiai úti célokra. A turisztikai szektor jövője szerintük most azon múlik, milyen gyorsan sikerül a biztonság érzetét helyreállítani a látogatókban.

Gianni Infantino szerint Donald Trump amerikai elnök biztosította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA), hogy az iráni válogatott részt vehet a nyári világbajnokságon. „A megbeszélések során Trump elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az iráni csapatot természetesen meghívják az Egyesült Államokban sorra kerülő tornára” – mondta a FIFA elnöke. „Mindannyiunknak szükségünk van egy olyan eseményre, mint a FIFA-világbajnokság, amely jobban összehozza az embereket, mint valaha” – tette hozzá Infantino az MTI szerint.

A bejelentés ellenére sem tekinthető biztosnak az iráni csapat vb-indulása, mivel saját döntése alapján is visszaléphet a tornától. Mehdi Taj, az Iráni Labdarúgó Szövetség (FFI) elnöke korábban már utalt erre. „Milyen értelmes ember küldené a nemzeti csapatát az Egyesült Államokba, ha a világbajnokság politikailag annyira terhelt, mint Ausztráliában?” – nyilatkozott az ISNA hírügynökségnek Taj, utalva a női Ázsia Kupán történtekre.

Az iráni női focicsapat ausztráliai szereplése ugyanis nagy port kavart, az első csoportmeccsen a játékosok nem énekelték a himnuszt, majd a következő találkozón tisztelegve hallgatták. Miután a csapat kiesett, öt játékos elfogadta az ausztrál kormány humanitárius vízumajánlatát. Közben a számuk hétre emelkedett, azonban egyikük a Times of Israel szerint elárulta az iráni hatóságoknak a titkos védett házuk címét. A csapat többi tagja jelenleg a maláj fővárosban, Kuala Lumpurban várja, hogy hazatérhessen.

Az iráni férfi válogatottnak június 15-én Új-Zéland, 21-én pedig Belgium ellen kellene pályára lépnie a kaliforniai Inglewoodban a világbajnokságon, majd a G csoport zárásaként június 26-án Seattle-ben az egyiptomiakkal csapna össze. Az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű vb-re június 11. és július 19. között kerül sor.

Egy tankhajót talált el egy iráni eszköz szerda reggel a Hormuzi-szorosban, ami csak a mai napon a harmadik megsérült hajó lett a Perzsa-öböl térségében. A britek tengerészeti monitoringszervezete, az UKMTO közlése szerint a tanker 50 tengeri mérföldre (92,6 kilométerre) északnyugatra Dubajtól tartózkodott, amikor egy „ismeretlen lövedék” belecsapódott. A CNN arról ír, hogy nem sérült meg senki, és környezeti kár sem keletkezett.

Korábban az Ománhoz tartozó Muszandam-félsziget közelében egy teherhajót ért támadás, károk keletkeztek benne. A háború kezdete óta 13 kereskedelmi hajót támadtak meg.

Még tavaly szeptemberben küldte haza a Perzsa-öbölben állomásozó utolsó négy aknakereső hajóját az amerikai haditengerészet – írja a CNN. Azóta nincs ilyen hajójuk a régióban, pont akkor, amikor egyes értesülések szerint Irán tengeri aknákat telepít a Hormuzi-szorosba. A forgalomból tavaly kivont aknakeresőket idén januárban emelték egy teherhajóra, ami az Egyesült Államok egy hajóbontójába szállította őket.

Az amerikai haditengerészet középső parancsnoksága szerint szeptember óta négy ún. parti harci hajó (LCS) látja el az aknamentesítő feladatokat. Azonban a több feladat ellátására alkalmas, összesen szolgáló 30 darab LCS nem a megbízhatóságáról híres. Jellemző, hogy a haditengerészeti belső zsargonban csak Little Crappy Shipként oldják fel a rövidítést, ami kvázi kis szar hajót jelent. Annyira rossz konstrukciók, hogy néhányat már nyugdíjaztak is, pedig a többség 2008–2010 óta szolgál.

Carl Schuster, egy volt haditengerészeti kapitány azt mondta a CNN-nek, hogy az LCS-ek alkalmazása a Hormuzi-szorosban – amit Irán blokád alá vont – csupán látványosság. „A haditengerészet bürokráciája azért alkalmazza őket, hogy hasznosnak tűnjön a tervezésük”, és igazolják a költségeiket.

Négy ember megsérült, mikor két drón lezuhant a dubaji repülőtér közelében – írja a BBC. A sérültek külföldiek: egy indiai, két ghánai és egy bangladesi, és egyikőjük sebesülése sem súlyos. A dubaji közlemény hozzátette, a reptér rendben üzemel. A BBC később arról is írt, a dróntámadás előtt arra kérték a reptéren tartózkodókat, álljanak távolabb az ablakoktól – ugyanis egy robbanás során betörhetnek, sérüléseket okozva.

Biztonságban van Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei – közölte Maszúd Peszeskján iráni elnök fia a Times of Israel szerint szerdán. Juszef Peszeskján arra reagált, hogy egyes jelentések szerint a vezető megsérült egy légitámadásban. Modzstaba Ali Hamenei korábbi legfelsőbb vezető fia, az apját a háború elején ölték meg egy izraeli csapásban. Az ifjabb Peszeskján a Telegram-csatornáján ezt írta:

„Hallottam a híreket, hogy Modzstaba Hamenei megsérült. Megkérdeztem pár barátot, akiknek vannak kapcsolataik. Azt mondták nekem, Istennek hála, hogy biztonságban van.”

Azért is terjedhetett el a sérülésről szóló információ, mert az állami televízió „a ramadán-háború sérült veteránjának” nevezte a legfelsőbb vezetőt. Ezzel a mostani konfliktusra utaltak, de a sérülést nem részletezték. A New York Times korában arról írt, Hamenei még a háború legelső napján sérült meg, méghozzá a lábán, abban a légicsapásban, amiben apja is életét vesztette.

Az államfő felett álló Modzstaba Hameneiről és megválasztásának körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Összefoglalta a CNN egy posztban, milyen támadások történtek az éjjeli órákban a közel-keleti háborúban:

• Izrael légicsapások új hullámát indította az iráni főváros, Teherán ellen hajnalban. Mint írtuk, a Mehrabad Nemzetközi Repülőteret támadták.
• Szerda reggel az izraeli hadsereg iráni rakétaindítások miatt légiriadót rendelt el a középső országrészben. Sérültekről nem tudni.
• A szaúd-arábiai védelmi minisztérium közölte, két drónt elfogtak és elpusztítottak a keleti országrészben. Korábban további hat elfogott rakétáról számoltak be a Szultán Herceg Légibázis közelében.
• Az Egyesült Arab Emírségek figyelmeztette lakosait és az ott tartózkodókat, hogy vonuljanak fedezékbe, mivel Iránból érkező rakéták és drónok jelentenek veszélyt. Egy konténerhajót meg is rongált egy becsapódás az ország partjainál.
• Irakban folytatódtak az amerikai érdekeltségek elleni támadások a kurdisztáni régióban. Kedden egy valószínűleg iráni drón csapódott egy amerikai diplomáciai létesítménybe a bagdadi reptér közelében.
• Libanon ellen újabb izraeli csapássorozat indult, főleg Bejrút déli, síiták lakta városrészeit célozva.
• Kuvait jelezte, a Nemzeti Gárda nyolc drónt lőtt le szerda reggelig.

Irán fenyegetésekkel és állítólagos aknákkal lezárta a Perzsa-öböl bejáratát képező Hormuzi-szorost. Csak a baráti országok hajóit engedi át, például a kínai olajtankereket, amiket aztán feltöltve útnak indít. Az iráni olajexport töretlen, sőt a Wall Street Journal cikke szerint bőségesebb, mint a háború február 28-i kitörése előtt volt. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Dróntámadás ért egy jelentős amerikai diplomáciai létesítményt még kedden Bagdadban – írta a Washington Post egy biztonsági tisztviselőre és egy belső figyelmeztetésre hivatkozva. A támadás célpontja egy amerikai diplomatákat kiszolgáló logisztikai központ volt, amire hat drónt lőttek ki, ötöt megsemmisítettek, de egy becsapódott.

A támadásban úgy tudni, hogy senki sem sérült meg. A drón egy őrtorony közelében csapódott be. A támadást feltehetően Irán által támogatott iraki fegyveres csoportok hajtották végre.

A Pentagon kedden közölte, hogy nagyjából 140 amerikai katona sérült meg eddig a háborúban, közülük nyolcan súlyosan.

Az Egyesült Királyság információi szerint megsérült egy konténerhajó az Egyesült Arab Emírségek északi partjainál. Az incidenst egy „gyanús, de ismeretlen lövedék” okozta, és a kár mértékét a legénység vizsgálja – közölte az UKMTO szerdai jelentésében.

A hajó az Egyesült Arab Emírségek Rász el-Haima városától északnyugatra tartózkodott, és az összes legénységi tag biztonságban van, tette hozzá az UKMTO.

A CNN által validált geolokációs adatokkal rendelkező videón Teherán Mehrabad nemzetközi repülőterének irányából érkező robbanások láthatók. A videón, amelyet helyi idő szerint szerda reggel tettek közzé a közösségi médiában, több nagy robbanás hallható, és egy nagy narancssárga villanás látható.

Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szerda hajnalban új támadássorozatot indított Teherán ellen.

Hat amerikai katona is iráni dróntámadásban halt meg Kuvaitban, drága radarrendszereket is ilyen olcsó fegyverekkel rongáltak meg. Az amerikai hadseregnek több éve volt arra, hogy ellesse Ukrajnától, hogyan érdemes védekezni a drónok ellen, de nem éltek a lehetőséggel. Zelenszkij szerint most 11 ország kereste meg őket, de megkérnék a segítség árát. Arról, hogy mekkora fejtörést okoznak az amerikai hadseregnek és szövetségeseiknek az olcsó iráni Sahed drónok, Ignácz Péter kollégám elemzésében olvashatnak bővebben.

• A CNN szerint Irán elkezdte elaknásítani a Hormuzi-szorost.
• Donald Trump válaszul azzal fenyegetett, hogy soha nem látott mértékű katonai következményei lesznek a lépésnek, ha igazak a hírek.
• Az amerikai elnök bejelentette azt is, hogy kedd este 10 inaktív aknarakó hajót semmisítettek meg.
• A szaúd-arábiai Aramco szerint katasztrofális következményei lesznek, ha nem oldják fel a Hormuzi-szoros korlátozását.
• Franciaország bejelentette, hogy védelmi misszióra készül a szoros újranyitása érdekében.
• A Fehér Ház szóvivője szerint teljesen harcképtelenné tették az iráni hadiflottát, az amerikai bombázók pedig föld alatti rakétaüzemeket támadtak.
• Menedékjogot kapott Ausztráliában öt iráni női focista, akik nem énekelték el a himnuszt az Ázsia-kupán.
• Az iráni Forradalmi Gárda szerint majd ők megmondják, mikor lesz vége a háborúnak.