Megvan Irán új legfelsőbb vezetője, csak még nem tudjuk, hogy ki az

„Lezajlott a szavazás a legfelsőbb vezetőről, és meg is választottuk az új vezetőt” – nyilatkozta az iráni Mehr hírügynökségnek Ahmad Alamolhoda, az Irán tényleges vezetőjét megválasztó vallásos testület, a Szakértők gyűlésének tagja. Azt viszont egyelőre nem árulta el, hogy ki lesz a háború első napján, az első izraeli csapásokban likvidált Ali Hamenei ajatollah utódja. Mint mondta, a nevét később fogják csak bejelenteni.

A titkolózás érthető, Izrael már előre azzal fenyegetett, hogy akárki is lesz Irán új legfelsőbb vezetője, őt is levadásszák.

Alamolhoda közlését a 88 fős Szakértők gyűlése más tagjai is megerősítették, egyikük sugalmazása szerint Modzstaba Hamenei, a néhai Ali Hamenei második legidősebb fia a kiválasztott. Róla már régóta pletykálták, hogy örökölheti apja pozícióját.

Az 56 éves Modzstaba ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, azonban amikor 2019-ben az Egyesült Államok szankciók alá vonta személyét és gazdasági érdekeltségeit, akkor kiderült, hogy amerikai titkosszolgálati értékelések szerint óriási befolyást gyakorolt apjára, és gyakorlatilag ő vette át a betegeskedő Hameneitől az Iráni Forradalmi Gárda valamint a Baszídzs félkatonai szervezet feletti ellenőrzést. Korábban úgy vélték, öröklését leginkább a közéleti szerepvállalás, a szélesebb klerikusi és társadalmi rétegek támogatásának hiánya torpedózhatja meg.

A másik esélyesnek Ali Láridzsánit, a néhai Ali Hamenei személyi titkárát tartották.

A Húzisztán tartományt képviselő klerikus, Mószen Hejdári szerint „Szakértők gyűlése a legalkalmasabb jelöltet támogatta”, akinek a nevét „a Nagy Sátán is emlegette”. A „Nagy Sátán” az iráni hivatalos zsargonban az Egyesült Államok gúnyneve. Donald Trump elnök, amikor azt követelte, hogy beleszólása legyen Irán új vezetőjének kiválasztásába, külön is megemlítette, hogy Modzstaba Hameneit elfogadhatatlannak tartja a szerepre, mert „pehelysúlyú”, írja a Times of Israel.

A legfelsőbb vezető, mint hatalmi poszt eredete az iszlám síita irányzatának „tévedhetetlen imám” nevű koncepciójára vezethető vissza, mely szerint Mohamed kvázi-megváltóként érkező utóda, a Mahdí eljöveteléig a közösség vallási vezetőjének a világi ügyek felett is felügyeletet kell gyakorolnia. Bár Iránban több alkotmányosan elismert hatalmi központ létezik, ezek végső soron mind alá vannak rendelve a legfelsőbb vezetői iránymutatásának. Ugyan van választott elnöki poszt, csak olyan megszűrt jelöltek indulhattak, akiket a legfelsőbb vezető köre megfelelőnek ítélt, és az elnök befolyása is meglehetősen korlátozott. Az egyes jelöltek is csak a rendszer keretein belül voltak ultrakonzervatívnak, mérsékeltnek, esetleg reformistának tekinthetők.