Cikkünk folyamatosan frissül!
- Az amerikai szenátus blokkolta a légitámadások leállításáról szóló javaslatot.
- Szijjártó Péter bejelentette, hogy felpörgetik a közel-keleti mentesítő járatokat, csütörtökön Ammanból és Dubajból is hoznak haza magyarokat.
- Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac éjszaka egyeztetett Pete Hegseth amerikai hadügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy „folytassák a végéig, mi önnel vagyunk”.
- Az iráni állami televízió szerint Irán haditengerészete csütörtök reggel eltalált egy amerikai tartályhajót a Perzsa-öböl északi részén.
- Olaszország légvédelmi segítséget küld, Kanada pedig nem zárja ki a részvételét a háborúban.
- Kurd militáns csoportok szárazföldi támadás indítására készülhetnek Irán ellen az iraki határ közelében.
Irán az állami média jelentése szerint az iráni fegyveres erői tagadják, hogy drónokkal támadták volna Azerbajdzsánt, közben az azeriek jelezték: a támadások nem maradnak válasz nélkül.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma „meg nem határozott” válaszintézkedéseket készít elő, miután Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőtere és iskolája közelében megsebesítve ezzel négy embert.
Azerbajdzsán jelenleg vizsgálja a támadásban használt drónok típusát, és „előkészíti a szükséges válaszintézkedéseket az ország területi integritásának és szuverenitásának védelme, valamint a civilek és a polgári infrastruktúra biztonságának biztosítása érdekében”.
(Reuters)
Az Európai Unió országai „hamarosan megfizetik az árát”, ha hallgatnak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni offenzívájáról – jelentette ki csütörtökön az iráni külügyminisztérium szóvivője a spanyol TVE televíziónak.
A fenyegetés után Esmaeil Baghaei megismételte Teherán korábbi állítását, miszerint a szerdán török légtérben elfogott rakétákat nem Iránból indították.
„Nem zárhatók ki a megtorló intézkedések – beleértve az Európában lévő iráni alvó sejtek akciói sem – azután, hogy amerikai és izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel” – nyilatkozta Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke a hétvégén. Erről a témáról, illetve arról, hogy szervezett bűnözői csoportokat is megmozgathat Európában a sarokba szorított iráni rezsim itt írtunk bővebben is.
Az Egyesült Arab Emírségek szerint egy rakéta és hat drón zuhant le az ország területén csütörtökön. Az ország védelmi minisztere azt is közölte, hogy a háborúban eddig hat ballisztikus rakétát és 125 drónt lőttek le.
(Reuters)
„Tudjuk, Irán közel állt ahhoz, hogy nukleáris képességei legyenek” – mondta Mark Rutte, a NATO főtitkára a Reutersnek. Szerinte ez nemcsak a Közel-Keletet és Izraelt fenyegette volna, hanem potenciálisan Európát is.
Rutte úgy látja, hogy nagy a támogatottsága annak a szövetségen belül, hogy Donald Trump számolja fel Iránnak ezt a képességét. „A NATO-tagállamok nem vesznek részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában, de kulcsfontosságú támogatást nyújtanak” – mondta.
A NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségben ebben az értelemben az USA hatalmi kiterjesztésének egyik platformja is, mert az európai szövetségesek nélkül az Egyesült Államok nehezen tudta volna megindítani ezt a támadást Irán ellen. „De ettől eltekintve a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban” – mondta. Rutte az amerikai politikai és katonai vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján meg van győződve arról, hogy az amerikaiak tudják, hogy mit csinálnak.
Mark Rutte azt mondta, hogy az iráni helyzet ellenére a NATO-szövetségesek továbbra is támogatni fogják Ukrajnát. „Sok európai, amerikai és kanadai vezető szerint mindkettőre szükség van: biztosítani kell, hogy szövetségesekként támogassuk az amerikaiak közel-keleti tevékenységét, de ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy Ukrajna megkapja mindazt, amire szüksége van ahhoz, hogy erős maradjon a harcban” – mondta.
Az abu-dzabi hatóságok szerint miután a légvédelmi rendszerek elfogtak egy drónt az ország fölött, hat külföldi állampolgár megsérült a lepotyogó törmelékek miatt.
„Az incidens hat pakisztáni és nepáli állampolgárnak okozott könnyű és közepes sérüléseket” – áll az abu-dzabi sajtóiroda közleményében.
(BBC)
Az iráni drónok azerbajdzsáni támadása két embert megsebesített, és megrongálta az iráni–azeri határ közelében található repülőtér terminálépületét – közölték az azeri hatóságok. Ez az első támadás az ország ellen a konfliktus kezdete óta.
A drónok támadása helyi idő szerint dél körül történt. Egy másik drón egy iskola közelében zuhant le Shakarabadban – közölte az azeri külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozatában. A dróntámadás Azerbajdzsán Nahicseván exklávéját érte, ami elválasztja Örményországot Azerbajdzsán szárazföldi területétől.
„Határozottan elítéljük ezeket az Irán területéről indított dróntámadásokat”
– áll az azeriek közleményben, akik magyarázatot várnak. „Ez a támadás az Azerbajdzsán területével szemben a nemzetközi jog normáinak és elveinek megsértését jelenti, és a régióban a feszültségek növekedéséhez vezet” – tette hozzá a minisztérium.
A két ország közötti feszültségek a közelmúltban fokozódtak, miután Azerbajdzsán fokozta biztonsági együttműködését Izraellel.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőterének közelében, időközben kiderült, hogy a drónok eltalálták a repülőtér utasterminálját is.
A Euronews szerint az azerbajdzsáni hatóságok most közölték, hogy három iráni drón támadta meg az iráni határhoz közeli Nahicseván nemzetközi repülőterének utasterminálját.
(Euronews)
A NetBlocks kiberbiztonsági felügyeleti szervezet adatai alapján már több mint 120 órája nincs internet Iránban. Az internet letiltása korábban is bevett taktika volt az iráni rezsim részéről, januárban, a kormányellenes tüntetések alatt hetekre kikapcsolták az internetet az országban. A NetBlocks szerint az országban az átlagos felhasználás a megszokott egy százalékára esett vissza.
A Netblocks hozzátette, hogy az iráni távközlési vállalatok „orwelli” magatartást tanúsítanak, és jogi lépésekkel fenyegetik azokat a felhasználókat, akik megpróbálnak hozzáférni az internethez. Az iráni rezsim lépése jelentősen megnehezíti a sajtó dolgát is abban, hogy teljes képet mutasson az országban zajló eseményekről.
Katart rakétatámadás érte, de a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást – közölte a védelmi minisztérium egy Instagram-bejegyzésben.
A CNN helyi újságírói szerint a katari főváros, Doha felett helyi idő szerint körülbelül 11:55-kor elfogott rakéták hangját lehetett hallani, a várost több hangos dörrenés is megrázta. A CNN által készített videón füst látható, miután a légvédelmi rendszer sikeresen elhárította a támadást.
Irán hadserege azt közölte, hogy célba vette az Irak északi részén található iráni kurd erők főhadiszállását, fokozva ezzel az iráni és iraki kurd régiók elleni támadásokat, írja a BBC.
Az iráni állami média által idézett nyilatkozatában a hadsereg közölte, hogy „három rakétával támadta meg az iraki Kurdisztánban a forradalom ellen fellépő kurd csoportokat”. Teherán folyton fokozza az iraki és iráni kurd csapatok elleni támadásait. Eközben már az is felmerült, hogy Donald Trump amerikai elnök azt szeretné, ha a kurdok csatlakoznának az Irán elleni harchoz.
A BBC megerősítette, hogy egy ember meghalt, három pedig megsebesült az iráni támadásokban, amelyeket kedden és szerdán két különálló kurd ellenzéki csoport bázisai ellen hajtottak végre az irániak.
Az Iráni Kurdisztán Demokrata Párt egyik magas rangú politikai vezetője a BBC-nek arról beszélt, hogy szerinte a kurdok hamarosan Iránban fognak harcolni, de pontos időpontot nem adott meg. A BBC forrása nem kommentálta azokat a jelentéseket, miszerint Trump a napokban beszélt a KDPI vezetőjével.
A Törökország, Irak, Szíria, Irán és Örményország határán fekvő hegyvidéki régióban összesen 25-35 millió közti kurd él . Ők alkotják a Közel-Kelet negyedik legnagyobb etnikai csoportját, de soha nem sikerült elérniük egy önálló kurd állam létrehozását. Irán 84 millió lakosának körülbelül 10 százaléka kurd. Az Amnesty International szerint az iráni kurdok diszkriminációt szenvednek el, és „társadalmi, politikai és kulturális jogaikat, valamint gazdasági törekvéseiket is elnyomják”.
„Nagyon megnőtt a konzuli védelemre regisztráló magyarok száma, most már lassan eléri a hatezret, közülük háromezren az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban regisztráltak, ezért most felpörgetjük a mentesítő járatok forgalmát” – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-videójában.
A miniszter szerint a helyzet tovább romlik a Közel-Keleten, Irán csapásai továbbra is sújtják az egész térséget, ezért a légterek csak korlátozottan vagy egyáltalán nincsenek nyitva. A mentesítő járatok felpörgetése ezért nem egyszerű, a légügyi hatóságok csak korlátozottan adnak engedélyt, és nem is minden légitársaság vállalja a berepülést.
Szijjártó a mentesítő járatok részletes menetrendjét is elmondta: csütörtök kora este a jordániai Ammanból 88 embert hoznak haza, közülük 75-en Izrael felől ma lépik át a határt, tehát Izraelben rekedt magyarokat hoznak haza. Szerződést kötöttek a Flydubai légitársasággal is, a minisztérium bérel tőlük egy gépet, amellyel Dubajban rekedt magyarokat hoznak haza. Először a kisgyerekkel az országban tartózkodókat és az egészségügyi ellátásra szorulókat hozzák Magyarországra. Ez a járat valamikor este nyolc óra után kaphat felszállási engedélyt.
Pénteken az egyiptomi Sarm es-Sejkből az Izraelből oda átkelő magyarok utazhatnak haza, illetve a Flydubaijal kötött szerződés értelmében péntekre is bérelnek egy gépet. A Flydubai járataira 174-en férnek fel, de biztonsági okok miatt egyelőre 135 fő szállítását hagyták jóvá.
Szombaton és vasárnap összesen négy mentesítő járat lesz Rijád és Budapest között. Rijádból egyrészt a Szaúd-Arábiában rekedteket hozzák el, másrészt pedig a Katarban rekedteket is, az ő eljutásukat segítik Rijádig. Azoknak is fenntartanak helyeket, akik vállalják, hogy Dubajból átkelnek Rijádba, ez egy 20 órás út. Szijjártó Péter azt mondta, hogy az Ománban rekedtek hazahozatalán is dolgoznak, de ott egyelőre senki nem vállalta a repülést biztonsági okok miatt.
Az azerbajdzsáni kormányhoz közeli forrás szerint csütörtökön Irán felől érkező drónok zuhantak le az azerbajdzsáni Nahicseván exklávé repülőterének területére, az azerbajdzsáni külügyminisztérium megerősítette a hírt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium azt írta, hogy március 5-én, dél körül dróntámadásokat hajtottak végre az Iráni Iszlám Köztársaság területéről az Azerbajdzsán Köztársaság Nahicseván Autonóm Köztársasága ellen. Egy drón a Nahicseváni Autonóm Köztársaság repülőterének terminálépületébe csapódott, egy másik pedig egy iskolaépület közelében zuhant le egy faluban.
A nahicseváni nemzetközi repülőtre körülbelül 10 kilométerre található az iráni határtól.
„Határozottan elítéljük az Iráni Iszlám Köztársaság területéről végrehajtott dróntámadásokat, amelyek során megrongálódott a repülőtér épülete és két civil megsérült” – fogalmaztak a közleményben. Követelik, hogy az Irán rövid időn belül tisztázza a kérdést, adjon magyarázatot, és tegye meg a szükséges és sürgős intézkedéseket a hasonló incidensek jövőbeni megismétlődésének megakadályozása érdekében.
Az azerbajdzsáni fél fenntartja a jogot, hogy megfelelő megtorló intézkedéseket tegyen.
Az iráni állami televízió szerint Irán haditengerészete csütörtök reggel eltalált egy amerikai tartályhajót a Perzsa-öböl északi részén.
„A hajót rakéta találta el a Perzsa-öböl északi részén, jelenleg lángokban áll” – közölte az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) az állami televízióban felolvasott nyilatkozatában. Az IRGC azt is állítja, hogy ellenőrzésük alatt tartják a Hormuzi-szoros területét, amely a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódik.
Az esetet független források még nem erősítették meg. A brit Tengerészeti Kereskedelmi Szervezet korábban csak annyit közölt, hogy csütörtök reggel egy tartályhajót találtak el Kuvait partjainál, a Perzsa-öböl északi részén.
A britek közleményében azt írták, hogy a horgonyzó tartályhajó kapitánya arról számolt be, hogy tanúja volt egy nagy robbanásnak a hajó bal oldalán, majd látott egy kis hajót elhagyni a környéket. „A vízen olajfolt látható, amely a rakománytartályból származik. A hajó vízzel telt meg, tűzről nem érkezett jelentés, a legénység biztonságban van” – írták.
(BBC, Guardian)
Olaszország az iráni légitámadásokra reagálva légvédelmi segítséget tervez küldeni az öböl menti országoknak – jelentette be csütörtökön Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
„Az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz és Németországhoz hasonlóan Olaszország is segítséget kíván nyújtani az öböl menti országoknak, különösen a védelem és főként a légvédelem területén” – nyilatkozta Meloni.
„Erre nem csak azért van szükség, mert baráti nemzetekről van szó, hanem elsősorban azért, mert több tízezer olasz él a régióban, és körülbelül kétezer olasz katona állomásozik a területen. Ezeket az embereket meg akarjuk, és meg is kell védenünk” – mondta Meloni.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közleményében azt állítja, hogy az éjszaka egyeztetett Pete Hegseth amerikai hadügyminiszterrel, aki azt mondta neki, hogy „folytassák a végéig, mi önnel vagyunk”.
Kac részvétét fejezte ki az iráni konfliktusban elesett amerikai katonák halála miatt, és megköszönte Hegsethnek és Donald Trump amerikai elnöknek „Izrael iránti támogatásukat”. A közleményben azt írta, hogy Trump amerikai elnök és Benjámin Netanjahu miniszterelnök Irán elleni együttműködése megváltoztatja a regionális és globális történelmet is. Szerinte a hadseregek szoros és példátlan együttműködése révén a háború összes célja megvalósulhat.
Az izraeli védelmi miniszter hivatalának közlése szerint Hegseth is dicsérte a hadseregek közötti példátlan együttműködést és az IDF képességeit.
Mark Carney kanadai miniszterelnök arról beszélt, hogy „soha nem zárhatja ki kategorikusan” Kanada részvételét az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában. Carney korábban azt mondta, hogy Kanada nem vesz részt a háborúban.
A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy mindig meg fogják védeni a kanadaiakat. „Mindig kiállunk és megvédjük szövetségeseinket, amikor szükségük van ránk” – fogalmazott.
(CNN)
Izrael Ben Gurion repülőtere újra megnyitotta kapuit, miután öt nappal ezelőtt, Irán amerikai és izraeli megtámadása után teljesen bezárták azt.
Az első mentesítő járat Athénból csütörtök reggel landolt a repülőtéren, külföldön rekedt izraeliket vittek haza. Az izraeli légitársaságok várhatóan segítik a szombaton Izrael légterének lezárása óta hazatérni nem tudó, becslések szerint 100 ezer izraeli állampolgár hazaszállítását.
Az izraeli hatóságok a biztonsági helyzet alakulásától függően a légtér fokozatos, részleges újbóli megnyitását hagyták jóvá, a helyzet folyton változhat.
(BBC)
A Pentagon szerdán azonosított az iráni háborúban elesett két katonát, írja a Reuters.
A két tartalékos katona vasárnap halt meg egy dróntámadásban, ami egy amerikai katonai létesítményt ért Port Shuaiba-ban, Kuvaitban. A támadásban négy másik tartalékos is az életét vesztette.
A Pentagon közölte, hogy a támadásban feltehetően meghalt Jeffrey O'Brien őrnagy (45), Iowa államból és Robert M. Marzan főtörzsőrmester (54) Kalifornia államból. Marzan azonosítását a törvényszéki orvos fogja véglegesíteni, közölte a Pentagon.
O'Brien és Marzan egyaránt az iowai Des Moines-ból származó 103. parancsnokságnál szolgáltak, amely az amerikai hadsereg globális logisztikai és ellátási műveleteiért felel. Az amerikai hadsereg kedden azonosította a szintén ebben drón támadásban meghalt négy katonát, ők is ugyanehhez a parancsnoksághoz tartoztak. Ők lettek a háború első amerikai áldozatai.
Az USA „keserűen megbánja” majd az Indiai-óceánon elsüllyesztett iráni hajó elleni támadást – közölte Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi.
Az USA figyelmeztetés nélkül támadta meg az indiai haditengerészet vendégeként szolgáló, közel 130 tengerészt szállító iráni hajót a nemzetközi vizeken – állítja Irán külügyminisztere az X-en.
Legalább 80 ember meghalt annak az iráni hadihajónak a fedélzetén, amelyet az Egyesült Államok tengeralattjárója szerda hajnalban süllyesztett el Srí Lanka déli partjainál – közölte a szigetország külügyminiszter-helyettese, Arun Hemachandra. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerda délután erősítette meg, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárója torpedózta meg a hadihajót az Indiai-óceánon.
Összesen 180 ember volt az Iris Dena nevű hajó fedélzetén, amely Irán legújabb hadihajói közé tartozott. A hajó hajnalban adott le vészjelzést, nagyjából 40 kilométerre Srí Lanka partjairól, az ország hatóságai ezután mentőakciót indítottak a legénység kimentésére.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte, hogy Izrael újabb légitámadásokat indított Irán, illetve teheráni célpontok ellen. Mindezt azután, hogy Irán éjjel ismét rakétatámadást indított Izrael ellen. Helyi idő szerint hajnali 4 órakor Jeruzsálemben és Izrael középső régiójában és az ország más területein is megszólaltak a légvédelmi szirénák.
A további részletekről várhatóan később ad tájékoztatást az IDF.
Csütörtökön mentesítő járatokat indít a Qatar Airways a Közel-Keletről több európai nagyvárosba, írja a BBC. A légitársaság tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus miatt a térségben rekedt utasokat Ománból a londoni Heathrow repülőtérre, Berlinbe, Koppenhágába, Madridba, Rómába és Amszterdamba indulnak járatok.
Egy másik járat Rijádból Frankfurtba megy, míg a Qatar Airways dohai induló menetrend szerinti járatait ideiglenesen felfüggesztették a katari légtér lezárása miatt. A légitársaság arra kéri utasait, hogy csak akkor induljanak el a kijelölt repülőterekre, ha hivatalos értesítést kaptak a Qatar Airwaystől ezekről ezekről a járatokról.
- Izrael és Irán tovább támadta egymást, drón csapódott be az amerikai konzulátus közelében Dubajban, Izrael katonai célpontokat támad Teheránban.
- Több mint négyezer magyar tartózkodik még Dubajban és Abu-Dzabiban, a lezárt repterek miatt a hazajutásuk még bizonytalan.
- Egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztette Irán egyik legújabb hadihajóját az Indiai-óceánon, Srí Lanka partjainál. A fedélzeten legalább 80-an meghaltak.
- Az Egyesült Államok nem erősítette meg, hogy amerikai csapás érte volna az iráni lányiskolát, ahol 150 gyerek halhatott meg egy támadás miatt. Az amerikai hadügyminisztérium vizsgálja az esetet.
- Sajtóértesülések szerint kurd fegyveres csoportokkal tárgyalt az USA egy esetleges szárazföldi beavatkozásról az iráni határ közelében.
- Az USA bagdadi nagykövetsége Irak elhagyására szólította fel az amerikaiakat.
- Spanyolország továbbra sem hajlandó közreműködni az Egyesült Államokkal az Irán elleni háborúban. Donald Trump gazdasági szankciókkal fenyegeti a spanyolokat. A Fehér Ház azt állította, hogy végül kötélnek álltak, de a spanyol kormány ezt cáfolta.
Az amerikai szenátus 53-47 szavazati arányban blokkolta azt a határozattervezetet, amely korlátozta volna, hogy Trump elnök további légicsapásokat rendeljen el Irán ellen, írja a Reuters.
A Szenátus ezzel a döntéssel biztosította Trumpnak a katonai műveletek folytatásához szükséges szabadságot, elutasítva a háború korlátozására irányuló kísérleteket.
Az Izraeli Védelmi Erők jelentése szerint Irán rakétatámadást indított Izrael ellen az éjszaka folyamán, ezért értesítést küldtek a lakosság mobiltelefonjaira, hogy húzódjanak biztonságos helyre, írja a BBC.
Helyi idő szerint hajnali 4 órakor Jeruzsálemben és Izrael középső régiójában és az ország más területein is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Ezzel együtt összesen három rakétatámadást indították éjfél óta Izrael ellen.
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás