Az első csapással célt érhetett Izrael és az USA rajtaütésszerű támadása Irán ellen

Túlélte-e Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a háború első napját? Ez a kérdés tartotta izgalomban délután óta a fél világot. Azóta szállingóztak az információk arról, hogy az ajatollah is életét veszthette a reggel kezdődő lefejező csapásokban. Később Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, egyre több jel utal Hamenei halálára, ezt azonban akkor még iráni tisztviselők tagadták. Ezt követően azonban Donald Trump amerikai elnök is bejelentette az ajatollah halálát, akit a történelem egyik leggonoszabb emberének nevezett.

Izrael és az Egyesült Államok szombat reggel közösen légicsapásokat hajtottak végre Irán ellen, újabb fejezetet nyitva az országok közötti konfliktusban. A támadásra Irán rakétákkal és drónokkal válaszolt, amivel nemcsak Izraelt, de a térségben található amerikai katonai bázisokat, illetve a régiós országok infrastruktúráját célozta.

Az amerikai–izraeli akció nem a semmiből jött. Trump többször is figyelmeztette Iránt, hogy egy atomalku hiányában katonai eszközöket is bevethet, ennek megfelelően pedig az amerikai hadsereg hatalmas erőket vezényelt a térségbe az elmúlt hetekben.

A támadás a megszokottól eltérően nappal kezdődött. Először Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter jelentette be az Iránra mért megelőző csapásokat, amit az országot fenyegető veszélyek megszüntetésével indokolt. Ezután Trump egy nyolcperces videóban mondta el, hogy az Egyesült Államok nagyszabású harci műveleteket indított, és felszólította az irániakat, hogy a harcok befejezése után döntsék meg a rezsimet, mondván, nem lesz még egy ilyen alkalmuk.

A szombati nap eseményeit itt olvashatják vissza percről percre.

Csapás a rezsimre

Egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni a csapások célpontjainak pontos kilétéről. Azt megerősítették az izraeliek hogy politikai vezetők, köztük Ali Hamenei ajatollah is a célpontok között volt. Egyes források szerint célba vették Mojtaba Hameneit, az iráni vezető fiát is potenciális utódját, Maszúd Peszeskján elnököt, illetve a katonai felsővezetés több tagját is. Ezek vélhetően izraeli csapások voltak, míg az amerikaiak saját bevallásuk szerint katonai létesítményeket, légvédelmi egységeket és rakétakilövő-telepeket támadtak.

Robbanások hallatszódtak az ország nagyvárosaiban, Komban, Iszfahánban és Sirázban. Több hullámban lőtték Teheránt, az ország fővárosát, és célba vettek az ország különböző pontjain lévő logisztikai és katonai központokat, például Minabot és Sahandot, illetve a Perzsa-öbölben lévő kulcsfontosságú Kharg-szigetet.

Azt ugyan még nem lehet teljes magabiztossággal megállapítani, hogy mennyire voltak sikeresek ezek a támadások, viszont vannak arra utaló jelek, hogy az irániak komoly veszteségeket szenvedtek. A Reuters hírügynökség iráni forrásokra hivatkozva azt írta, életét vesztette többek között Amir Naszirzadeh védelmi miniszter és Mohammed Pakpúr, az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka is.

A Times of Israel egy izraeli tévécsatornára hivatkozva azt állította, az izraeliek összesen 30 vezetőt vettek célba, Hamenei rezidenciájára pedig 30 bombát dobtak. A forrásokra nem hivatkozó tévériport hozzátette, hogy Hamenei egyik veje és egy lánya is meghalhatott a támadásban, és már akkor valószínűnek vélték, hogy a legfelsőbb vezető és a fia is életét vesztette. Azt műholdfelvételek bizonyítják, hogy a palotát súlyos találatok érték,

Netanjahu pedig szombat este azt mondta, egyre több jel mutat Hamenei halálára, később pedig Trump be is jelentette az iráni vezető likvidálását.

Iráni források egyelőre tagadják az értesülést. Délután Abbász Aragcsi külügyminiszter az NBC Newsnak adott élő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „amennyire tudja”, az ajatollah életben van, míg este Eszmail Baghaeit külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Hamenei ép és egészséges. Mindeközben Teherán egyes részein már tülköléssel ünnepelték Hamenei meg sem erősített halálhírét.

Az első elemzések szerint a lefejező csapások a támadás első perceiben történhettek, erősen lecsökkentve ezzel az iráni védekezés hatékonyságát. Ennek ellenére az irániak gyorsabban reagáltak, mint a tavaly nyári 12 napos háború idején. Szombaton ugyanis már az első csapások után alig két órával rakétákat lőttek Izrael felé, míg 2025 júniusában körülbelül 18 óra kellett ehhez.

Arról nincs pontos adat, hogy Irán hány rakétát lőtt ki szombat estig bezárólag. Több forrás száz drónt és körülbelül 170 rakétát feltételez csak Izrael ellen, ami a júniusihoz hasonló nagyságrendet jelentene. A pusztítás mértéke azonban jóval kisebb Izraelben, ahol egy súlyos sérülttől eltekintve nem számoltak be semmilyen fontos találatról.

Ennek az oka egyrészt lehet az, hogy az irániak most több helyre, például a régiós amerikai bázisokra is lőnek, illetve az is, hogy az amerikai támogatással hatékonyabban szedik le a rakétakilövő-állomásokat. Egyes elemzők szerint viszont az is állhat a háttérben, hogy a rezsim tartalékolni szeretné az erejét egy elhúzódó konfliktus esetén.

Harag és Oroszlán

Több lap információi szerint hosszú készülődés előzte meg az amerikai oldalról Eposzi Harag (Epic Fury), izraeli részről pedig Üvöltő Oroszlán (Roaring Lion) névre hallgató hadműveletet. A támadások politikai célja nem teljesen egyértelmű, bár egyelőre minden jel arra mutat, hogy Irán katonai és nukleáris potenciáljának letörése mellett az iszlamista rezsim megdöntése is köztük van.

Azt izraeli és amerikai források is megerősítették, hogy hosszú, többnapos hadművelettel számolnak. Páran viszont azt gondolják, hogy Hamenei halála esetén felgyorsulhatnak az események, amennyiben az iráni emberek fellázadnak és megdöntik a rezsimet. Arra azonban többen előre figyelmeztettek, hogy még a legfelsőbb vezető halála esetén sem garantált, hogy megbukik a rezsim, főleg szárazföldi inváziós csapatok nélkül.

Egyes információk szerint a csapások első hullámában egyszerre több kormányzati épületet is céloztak Teheránban. További célpontok között volt még az iráni igazságszolgáltatás, a Forradalmi Gárda, a titkosszolgálat, illetve az ország atomenergia-ügynöksége. A célpontok összessége többeknek azt sugallta, hogy klasszikus lefejező csapásról lehetett szó.

Az első csapások után az izraeli tisztviselők bejelentették, hogy Amerika és Izrael a következő 48 órában minden rendelkezésre álló erejükkel Irán offenzív képességeit, különösen a ballisztikus rakétáit fogja támadni. Ennek megfelelően szombat délután az izraeli légierő az ország történelmének legnagyobb támadását hajtotta végre, mintegy 200 repülő bevetésével. A hadsereg szerint legfőképp rakétakilövő-létesítményeket támadtak, amelyek fenyegetést jelentettek Izrael biztonságára.

Azt nem könnyű megállapítani, hogy milyen harcászati eszközöket vetettek be a támadás során. Több információ szerint az izraeli légierőhöz csatlakozott az amerikaiak több száz gépe, illetve a helyszínen lévő tengerészeti képességei is. Már hetek óta a térségben van egy amerikai repülőgép-hordozó és köteléke, és pénteken Izrael közelébe érkezett egy második is. A közel-keleti régiót magába foglaló Amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) jelentése szerint Amerika és szövetségesei sikeresen védekeztek az első támadást követő több száz iráni rakéta és dróntámadás ellen. A védekezésben a britek szerint ők is részt vettek.

A CENTCOM nem tud amerikai áldozatokról vagy sérülésekről, és az amerikai létesítményekben keletkezett károk is olyan minimálisak voltak, hogy nem befolyásolták a műveleteket.

Hozzátették, hogy a támadás első óráiban precíziós fegyvereket vetettek be a levegőből, a szárazföldről és vízről. Ezenkívül a CENTCOM Scorpion Strike nevű különleges egysége először alkalmazott egyirányú támadó drónokat harci körülmények között.

Lángba borult a régió

Nagy különbség a júniusi konfliktushoz képest, hogy az iráni ellentámadás jóval szélesebb körű volt. Felvételek vannak arról, ahogy egy iráni drón csapódik be a bahreini amerikai tengerészeti bázis egyik létesítményébe, és arról is vannak hírek, hogy célba vették a katari amerikai légibázis egyik radarját. Szintén érkeztek információk az iraki Erbilben lévő amerikai támaszpont megtámadásáról, a jordán hatóságok pedig azt mondták, lelőttek több olyan rakétát, amely az ország felé tartott.

Irán azonban nemcsak amerikai érdekeltségeket támadott, hanem Amerikával szövetséges régiós országok civil infrastruktúráját is. Több videón látszik például, ahogy lángol a világhíres dubaji Pálma-sziget egyik épülete, az Emírségek védelmi minisztériuma pedig később azt közölte, az ország felé indított 137 ballisztikus rakétából 132-őt, 209 drónból 195-öt hatástalanított. Hozzátették, hogy a maradék öt rakéta a tengerbe zuhant, míg a 14 el nem fogott drón kisebb infrastrukturális kárt okozott. Később azt is bejelentették, hogy találat érte a dubaji reptér egyik terminálját is, négy dolgozó megsérült.

A kuvaiti repteret minden valószínűség szerint drónokkal támadták, legalábbis erre utalnak a találat után készült képek. A régió másik középhatalma, Szaúd-Arábia pedig bejelentette, hogy fenntartja a válaszlépések jogát azok után, hogy Rijádot, illetve az ország keleti részén lévő létesítményeit (feltehetően olajérdekeltségeket) is megtámadta Irán.

A legtöbb elemző szerint a szomszédos országok elleni támadások azt jelentik, Irán egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a támadást. Ennek megfelelően a lehető legnagyobb kárt akar okozni a gazdag Öböl-országokban, akik jobban ki vannak szolgáltatva az iráni rakétáknak és drónoknak, mint Izrael. A végcél az lehetne, hogy ezek az országok rávegyék Amerikát a csapások beszüntetésére. Mások azonban úgy látják, visszafelé is elsülhet a dolog, és akár be is szállhatnak a harcba.

Az is kérdés, vajon Irán beváltja-e a fenyegetéseit, és tényleg lezárja-e azt a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajkereskedelmének nagyjából egyötöde halad keresztül. Egy ilyen húzás nagyon komoly következményekkel járhatna a világ olajellátására, illetve az olaj árára nézve. Az EU hajózásügyi missziója szombat este azt jelentette, már nem szabad az átjárás, ezt viszont még hivatalosan nem erősítették meg Iránból.

Az sem dőlt el, vajon beszállnak-e a konfliktusba Irán régiós proxyjai, a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik, vagy az iraki síita milíciák. A húszik már bejelentették, hogy Irán mellett állnak, újrakezdik a hajóforgalom támadását, és egyes iraki milíciák is harcra szólítottak fel a tagjaikat. A jóval nagyobb fenyegetést jelentő Hezbollah azonban egyelőre kivár, egyesek szerint azért, mert félnek a teljes megsemmisüléstől a súlyos áldozatokat követelő Izraellel vívott tavalyi háború után.