Trump vezérkari főnöke szerint Irán megtámadása korántsem sétagalopp

Dan Caine tábornok aggódik. Mivel ő a Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke, aggodalmának súlya és önmagán túlmutató jelentősége van. Ha ő aggódik, az amerikai védelmi minisztérium és a hadsereg főparancsnoka, Donald Trump elnök is jobban tenné, ha aggódna. Utóbbi egyelőre még mindig nem döntötte el, hogy parancsot ad-e az Irán elleni támadásra, ahogy azt sem, hogy csak korlátozott, a katonai célpontok elleni csapást, vagy ennél szélesebb körű, az iráni vezetés megdöntését célzó hadműveletet indítana. Az előbbi opció több száz célpont elleni koordinált csapást feltételez. Az utóbbi több ezret, és egy olyan helyzetet, amiben akár még szárazföldi erők bevetése is szükségessé válhat.

Az Egyesült Államok az év első hónapjaiban jelentős, a 2003-as iraki invázió óta a legnagyobb haderőt vonta össze a Közel-Keleten, és az előző héten arról tájékoztatták Trumpot, hogy a hétvégére az amerikai fegyveres erők már készen állnak egy Irán elleni csapásra. A térségbe amerikai hadihajók sora érkezett, köztük a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a januárban a venezuelai támadásban részt vevő USS Gerald R. Ford. Emellett a légierő legmodernebb vadászgépei és vadászbombázói, valamint légi utántöltésre használt tankerek, teherszállítók, felderítőgépek és elektronikus hadviselésre használt repülők tucatjai érkeztek a térségbe, és több THAAD és Patriot rakétavédelmi rendszert is telepítettek a közelben lévő amerikai bázisok védelmére. Caine leginkább ez utóbbiak miatt aggódik.

Adnak egy esélyt a diplomáciának

Az Irán ellen tervezett támadás ötlete az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint megosztja Trump kormányát, a legfelsőbb szinteken folyamatosak a viták arról, hogyan kezeljék a helyzetet, és milyen következményeik lehetnek egyes lépéseknek. A Washington Post cikke szerint vannak, akik még egy korlátozott támadást is elleneznek. Ők attól tartanak, hogy pont egy ilyen korlátozott csapás torkollna megtorlások és azokra adott válaszcsapások végtelen erőszakspiráljába a Közel-Keleten. Az Axios értesülései szerint többen is óvatosságra intik az elnököt, míg a CNN cikke szerint sokan abban reménykednek, hogy diplomáciai úton sikerül rendezni a feszültséget.

„Irán bölcsen tenné, ha üzletet kötne Trump elnökkel” – utalt erre a múlt szerdán Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője, aki szerint Trump számára mindig a diplomáciai megoldás az első. A kedd esti évértékelő beszédében Trump azt mondta, hogy az iráni helyzetet lehetőség szerint diplomáciai úton oldaná meg, de nem hallotta még iráni oldalról azokat a bizonyos szavakat: soha nem lesz atomfegyverük. Azt mondta, soha nem fogja hagyni, hogy a világban a terrorizmust leginkább támogató ország atomfegyverhez jusson.

Irán és az Egyesült Államok előző hét kedden, ománi közvetítéssel Genfben tárgyalt, javarészt eredménytelenül. A két fél csütörtökön folytatja. A Guardian értesülései szerint Trump nagyrészt ezek eredményétől, illetve attól teszi függővé a támadási parancs kiadását, hogy az irániakkal tárgyaló Jared Kushner elnöki vő és Steve Witkoff különleges követ hogyan ítéli meg a tárgyalások állását.

„Csütörtökön minden el fog dőlni, háború lesz, vagy megegyezés” – mondta a CNN a tárgyalások folyamatát ismerő közel-keleti forrása. A Fehér Ház nukleáris programja teljes feladását várja Irántól, vagyis az urándúsítás leállítását is, hogy tényleg lehetőségük se legyen atomfegyvert gyártani. Irán ragaszkodik hozzá, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, és nem hajlandó feladni az urándúsítást sem. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap a CBS amerikai televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy „ez büszkeség kérdése” az irániak számára, és soha nem fogják feladni atomprogramjukat. Kompromisszumos megoldás lehet, ha Iránnak engedélyezik kis mennyiségű orvosi izotóp gyártását a teheráni kutatóreaktorban. Ez lehetőséget adna a rezsimnek, hogy arcvesztés nélkül vonuljon vissza, és az Egyesült Államok is visszatáncolhatna a csapásmérés fenyegetéséből.

Caine aggódik, Trump frusztrált

Donald Trump az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint azt fontolgatja, hogy egy kisebb, korlátozott légicsapással kényszerítse nukleáris programjának feladására az iráni vezetést, de a New York Times értesülései szerint a kormányzaton belül is többen kételkednek abban, hogy ez sikerrel járhat. A CBS News értesülései szerint az amerikai elnök egyre frusztráltabb amiatt, hogy csak korlátozott katonai lehetőségei vannak Irán ellen, és egy olyan csapást szeretne látni, aminek hatására az iráni vezetés Washington számára elfogadható feltételekkel ül le tárgyalni. A katonai vezetés azonban arra figyelmeztette Trumpot, hogy ezt az eredményt egyáltalán nem lehet garantálni, és arra hívták fel a figyelmét, hogy az Irán elleni támadás sokkal kockázatosabb és bonyolultabb lesz, mint amit az év elején Venezuelában végrehajtottak.

A fegyveres erők aggodalmait főleg Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke tudatta Trumppal – írta a hét elején több amerikai lap is. Caine a Pentagonban és a Fehér Házban tartott megbeszéléseken is óvatosságra intett, közölve, hogy az Irán elleni támadás hosszú konfliktussá válhat, ami jelentős veszélybe sodorná az amerikai katonákat. Az Egyesült Államok rakétavédelmi eszközparkja megcsappant az elmúlt évek háborúiban: Izrael védelmében is rengeteget vetettek be, és Ukrajna is leginkább Patriot rakétákat igényel az orosz rakétacsapások elleni védekezéshez. Mivel Irán megtorlóképessége is rakétákra és drónokra alapul, már egy kisebb amerikai támadásra is olyan széles körű rakétacsapással válaszolhat, ami kimerítheti az amerikai készleteket. Tovább rontja az amerikaiak helyzetét, hogy Izraelt leszámítva a szövetségeseire sem számíthat. Az Öböl menti arab országok pont az iráni válaszcsapásokra tekintettel nem engedték át légitámaszpontjaikat az amerikai légierőnek, és még a légterük megnyitásától is ódzkodnak.

Irán megtámadása túl nagy terhet róna az amerikai katonákra is, akiket a kifáradás fenyeget. A Gerald R. Ford repülőgép-hordozó aktuális bevetése már majdnem 11 hónapja tart, ami annyira megviseli a legénységet, hogy a Wall Street Journal cikke szerint többen már a leszerelést fontolgatják. A fáradtság balesetekhez és hibákhoz vezethet, írta a lap.

A beszámolókra válaszul Trump a közösségi oldalán közölte, hogy Caine „nem szeretne háborút, ahogy egyikünk sem”, de „az a véleménye, hogy az olyasmi lenne, amit könnyedén megnyerünk”. Az elnök szerint Caine nem mondta azt, hogy „ne csináljuk az Iránt”, és „csak egy dolgot tud, hogyan kell nyerni, és ha erre utasítják, akkor a falka vezére lesz”.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Caine egyrészt valóban kész végrehajtani Trump parancsait, mindazonáltal egyáltalán nem beszélt könnyű győzelemről az iráni támadásról szóló megbeszéléseken. Igyekezett teljesen pártatlan maradni, és a New York Times értesülései szerint még Trump nyomására sem érvelt sem a támadás megindítása mellett és ellen sem, csak a tényeket közölte.

Az Axios értesülése szerint az amerikai katonai vezetők közül egyedül Caine tájékoztatta az elnököt az iráni támadásról az elmúlt hetekben. A lap úgy tudja, hogy Caine nem szkeptikus, csak tisztán látja és láttatja a helyzetet, realista mind a várható eredmények és következmények tekintetében. A Wall Street Journal értesülései szerint óvatosan és visszafogottan mérlegelte a lehetséges kockázatokat. A Guardian értesülései szerint az amerikai védelmi minisztériumban tartott megbeszéléseken sokkal erőteljesebben adott hangot aggodalmainak, mint a Fehér Házban.

Caine a Wall Street Journal cikke szerint olyan aggodalmakat fogalmazott meg az elnöknek, amik széles körben elterjedtek a Pentagonban. A több légicsapást is végrehajtó amerikai pilótákat az iráni légvédelmi rendszerek, a közel-keleti bázisokon állomásozó több tízezer amerikai katonát a rakétákkal indított válaszcsapások veszélyeztetnék, és Irán minden bizonnyal izraeli civil célpontok ellen is rakéta- és dróntámadásokat indítana. Az Egyesült Államoknak pedig csak annyi elfogórakétája van, amivel mindössze két hétig tudnák kivédeni az iráni rakétatámadásokat, írta a lap.

Az amerikai sajtó már tavaly nyáron arról cikkezett, hogy vészesen fogynak a Patriot és THAAD rakétavédelmi ütegekben használt, valamint a hadihajókról indított SM–3 elfogórakéták. A Pentagon már tavaly arra igyekezett rávenni a védelmi ipari cégeket, hogy duplázzák vagy négyszerezzék meg a rakétagyártó kapacitásukat. Ilyen elfogórakétákból mindössze pár száz darabot gyártanak évente, és mivel egy rakéta gyártási ideje több mint két év is lehet, nincs is gyors megoldás a problémára, mondták szakértők a Washington Postnak. Egy hosszabb háború Iránnal azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államok nem lesz megfelelően felkészülve egy Kína elleni jövőbeli konfliktusra, mondták védelmi tisztviselők a Wall Street Journalnek.

Kicsi, vagy nagy

Még mindig nem tudjuk, hogy mit akarnak, miért és hogyan akarják, de úgy tűnik, hogy akarják, írtuk múlt héten az amerikai tervekről. Azóta Donald Trump a múlt pénteken annyit válaszolt egy újságírónak, hogy korlátozott katonai csapással gyakorolna nyomást Iránra. A New York Times és a Wall Street Journal is arról számolt be, hogy kisebb légitámadást tervez. De még ha alapvetően az iráni forradalmi gárda parancsnoki létesítményeit és atomlétesítményeket akarnának csak megsemmisíteni, akkor is csapást kell mérniük a légvédelmi rendszerekre, valamint azokra a rakétakilövőkre, amikkel Irán válaszcsapást mérhetne. Ez a Washington Postnak nyilatkozó egykori védelmi tisztviselő összesítése szerint több száz célpontot jelentene egy Iraknál háromszor nagyobb országban.

Ha ez nem hozná meg a várt eredményt, Trump a következő hónapokban nagyobb szabású, akár az iráni vezetés megdöntését célzó támadássorozat megindítására is parancsot adhat. Ez a Postnak nyilatkozó volt tisztviselő közlése szerint már több ezer célpont megtámadását jelentené, és hetekig, akár hónapokig is eltarthat. A Trump-kormányzat korábban még azt is tervezte, hogy a különleges erők tagjait vetik be az iráni atom- és rakétalétesítmények ellen, de ezt több kormányzati tisztviselő elmondása szerint is egyelőre elvetették, írta a New York Times. Az Axios forrásai szintén arról számoltak be, hogy Trump kormányában senki sem érvel amellett, hogy szárazföldi erőket vessenek be Iránban. Azzal eredetileg Afganisztánban sem számoltak.

Cikkünkben több helyen vezérőrnagyként szerepelt Dan Caine, ezt javítottuk tábornokra. Caine-t 2025. április 11-én nevezték ki négycsillagos tábornokká.