Trump épp az Egyesült Államok alapjait kérdőjelezi meg, amikor elvenné tagállamoktól a választások lebonyolítását

Donald Trump látja, hogy nagy veszély leselkedik rá a novemberi félidős választásokon, miután népszerűségi mutatója az utóbbi hónapokban a mélypont közelében billeg, jelenleg csak a választópolgárok 41 százaléka támogatja őt elnökként. Ezért beszélhetett arról a héten, hogy átvenné szövetségi hatáskörbe a választások lebonyolítását tagállamoktól, amivel totálisan szembemenne az amerikai alkotmánnyal.

A várakozások szerint a november 3-i félidős választásokon a Republikánus Párt kisebbségbe kerül majd a szövetségi kongresszus alsóházában, a képviselőházban. Noha a felsőház esetében ennek jóval kisebb az esélye, de egyesek szerint már az sem tűnik teljesen lehetetlennek, hogy még a szenátus is demokrata irányítás alá kerüljön.

„Nyernünk kell” – jelentette ki Trump január végén egy iowai kampánygyűlésen. Előtte a Fox Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy a demokraták meg fogják indítani az eltávolítását célzó impeachment eljárást, ha többségbe kerülnek. Hasonlóról beszélt a republikánus képviselőknek tartott beszédében is.

A kongresszus mindkét házában a republikánusok vannak többségben, de csak néggyel több kongresszusi képviselőjük van (218 republikánus és 214 demokrata van a képviselőházban, három hely pedig üres), míg a szenátusban 53 republikánus, 45 demokrata és két, a demokratákkal szavazó független szenátor ül.

Az elnök tavaly azzal próbálta megtartani ezt a minimális többséget, hogy egy főleg a demokrata választók számát csökkentő törvénytervezetet igyekezett megszavaztatni a kongresszussal, egy hasonló hatású elnöki rendeletet tett közzé, valamint arra biztatta a republikánus irányítás alatt álló államokat, hogy a választási körzetek átalakításával növeljék a republikánusok számát a kongresszusban.

A törvénytervezet a szenátusban elhalni látszik, a rendeletet a bíróságok blokkolták, a választási körzetek átalakítása pedig visszafelé sült el. Demokrata államok saját átrajzolásokkal vágtak vissza, más esetekben pedig republikánus államok mondtak nemet Trumpnak.

A héten aztán az eddigieknél továbbment – legalábbis szavak szintjén. Hétfőn kijelentette, hogy a republikánusoknak legalább 15 helyen át kellene venniük a választások lebonyolítását, és „államosítani” kellene a választásokat. Ennek az volt az előzménye, hogy magabiztos demokrata győzelem született egy texasi állami szenátusi választáson az egyik olyan mélykonzervatív körzetben, ahol Trump a 2024-es elnökválasztáson még 17 százalékpontos előnnyel nyert. Ez csak még inkább erősítette a tavaly tartott választások eredményéből kiinduló, a demokratáknak kedvező várakozásokat a félidős választások előtt.

Mindig is az egyes államok hatásköre volt

Trump az FBI nemrég lemondott igazgatóhelyettese, Dan Bongino műsorában tette nagy felzúdulást keltő kijelentését. Közölte, hogy a demokraták az illegális bevándorlók szavazataival csalják el a választásokat, majd hozzátette, hogy a republikánusoknak azt kellene mondaniuk, hogy „át akarjuk venni” a szavazatszámlálást. Majd azt a hamis állítást tette, hogy egyes államokban, ahol nyert, az lett a hivatalos eredmény, hogy veszített.

A Fehér Ház másnap igyekezett visszatáncolni. Karoline Leavitt szóvivő azt mondta, Trump csak arra a törvénytervezetre utalt, ami megkövetelné az emberektől, hogy iratokkal bizonyítsák állampolgárságukat, amikor regisztrálják magukat választónak. A szóvivő közölte, hogy „az elnök hisz az alkotmányban, ugyanakkor hisz abban, hogy nyilvánvalóan sok csalás és szabálytalanság történt az amerikai választásokon”.

Az Egyesült Államokban a kongresszusi választásokat nem a szövetségi kormányzat bonyolítja le egy egységes rendszerben. Az ötven állam szövetségéből álló ország alkotmánya ugyanis a választások megtartását kifejezetten az államokra bízza, az elnöknek és kormányának semmilyen szerepet nem ad, pont azért, hogy szövetségi kormány azt ne tudja befolyásolni.

„Az amerikai elnöknek óriási befolyása van sok mindenre, de a választások lebonyolítása egyike azon kevés területeknek, ahol szinte semmilyen önálló hatalma nincs”

– mondta a DW-nak Justin Levitt, a Loyola Marymount Egyetem alkotmánnyal foglalkozó jogászprofesszora.

Az amerikai kongresszusi választási rendszerben a különböző államok nagy önállósággal rendelkeznek. Egyebek mellett eldönthetik, hogy mikor és hol tartják a szavazásokat, ki milyen kritériumok alapján adhatja le a voksát, vagy hogy lehet-e levélben szavazni. A szavazatok összeszámlálását pedig megyei és önkormányzati tisztviselők végzik. Ez a decentralizált rendszer szakértők szerint jelentősen megnehezíti a csalásokat, valamint a kibertámadásokat, és közben logisztikai rémálom lenne szövetségi irányítás alá helyezése. „Nem tudom, hogy szövetségi tisztviselők le tudnák-e bonyolítani a választást, még ha akarnák is” – mondta Levitt.

Az alkotmány a kongresszusnak ugyan lehetőséget ad arra, hogy egységes, minden államra érvényes választási szabályokat hozzon, de ezzel csak rendkívül ritkán szokták élni – mondta a CNN-nek Steve Vladeck, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora. Az amerikai államok harcosan szokták védeni önállóságukat, és különösen a konzervatív államokban tartanak attól, hogy a szövetségi kormány beleszól a működésükbe. A jelenlegi politikai helyzetben, amikor a kongresszusban csak egy vékony többségük van a republikánusoknak, gyakorlatilag teljesen lehetetlen, hogy a törvényhozás teljesítse az elnök követelését.

Miután a Fehér Ház igyekezett másként magyarázni az elnök szavait, Trump pár órával később szembement azzal a narratívával, hogy a szenátus előtt lévő választási jogszabálytervezetről beszélt volna. Megismételte, hogy szövetségi államosítani kellene a választások lebonyolítását. „Ha egy tagállam nem tud lefolytatni egy választást, akkor a mögöttem lévő embereknek tenniük kéne valamit” – mondta a Fehér Házban egy törvény aláírásakor a jelenlévő republikánus politikusokra utalva.

Majd arról kezdett beszélni, hogy egyes esetekben a szövetségi kormánynak be kéne avatkoznia, mert „a tagállamok a szövetségi kormány ügynökei a választásokon, nem is értem, miért nem a szövetségi kormány csinálja”. Szerinte valakinek át kell vennie a választások lebonyolítását, „ha nem tudják törvényesen és őszintén megszámolni a szavazatokat”.

Trump évek óta hamisan állítja, hogy a 2020-as elnökválasztáson több helyen is csalással nyertek a demokraták, ezt több független és republikánus vizsgálat is cáfolta. Azt a Trump-kormány saját vizsgálata sem bizonyította, hogy nem amerikai állampolgárok is szavaznának az elnökválasztáson. Georgia államban a republikánus vezetés által elvégzett vizsgálat pedig arra jutott, hogy a választásra regisztrált 8,2 millió ember között mindössze húsz olyat találtak, akik nem voltak amerikai állampolgárok.

Trump pár nappal azután tette kijelentését, hogy az FBI házkutatást tartott az Atlantának otthont adó Fulton megye választási irodájában, ahol a 2020-as elnökválasztáshoz kapcsolódó iratokat és szavazólapokat foglaltak le. Trump a 2020-as elnökválasztási veresége után hamisan azt állította, hogy ott is csalások történtek, és nyomást gyakorolt a helyi hatóságokra, hogy „találjanak” neki annyi szavazatot, amivel győzne. Az FBI házkutatásán Trump kérésére részt vett Tulsi Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató, és a helyszínen lévő ügynökökkel az elnök is telefonon beszélt.

Még a republikánusok sem támogatják

A demokrata politikusok hatalmas felháborodással reagáltak Trump kijelentéseire. A szenátusi demokraták vezetője, Chuck Schumer különösen alkotmányellenesként jellemezte az elhangzottakat, Adam Schiff szenátor pedig arra figyelmeztetett, hogy Trump megpróbálja majd befolyásolni és elcsalni a választást. „Ha ez nem rémiszt halálra, akkor kéne” – mondta Mark Warner szenátor.

A választások szövetségi hatáskörbe vonásának ötlete még a kongresszus republikánus vezetésének tetszését sem nyerte el. John Thune, a szenátus republikánus frakciójának vezetője eleinte azt a narratívát ismételte, hogy az elnök csak a választási törvénytervezetről beszélt, majd később közölte, nem támogatja, hogy a szövetségi kormány átvegye a választások lebonyolítását.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke először csak annyit reagált, hogy Trump csak a frusztrációját fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy néhány demokrata államban „nem mindig garantált a választások sérthetetlensége”. De amikor tovább kérdezték arról, hogy a választások lebonyolítását át kell-e vennie a szövetségi kormányzatnak, már közölte, hogy „nem, nem, nem”.

A texasi választás

Trump ellenfelei attól tartanak, hogy az elnök a szövetségi kormány hatalmának kihasználásával megpróbálja majd befolyásolni, vagy egyenesen elcsalni a félidős választásokat, hogy neki kedvező eredmények szülessenek. Szerintük szoros eredmények esetén a legfőbb ügyészséget utasíthatja vizsgálatokra, nyomozásokra vagy a szavazólapok lefoglalására, és ehhez a nemzeti gárda egységeit is bevetheti. Olyanok is vannak, akik egyenesen attól félnek, hogy az idegenrendészet, az ICE egységeit használja majd arra, hogy megfélemlítse a kisebbségi, főleg latino választókat, hogy ne merjenek elmenni szavazni.

Az elmúlt egy évben történt választások azonban arra utalnak, hogy a demokraták több helyen is nagy arányú győzelemben reménykedhetnek. Ezt erősítette a Texasban tartott időközi választás eredménye is, amit még egyes konzervatívok is úgy értékeltek, mint egy 9,5-ös erősségű földrengés politikai megfelelőjét, és nagy országos figyelmet kapott. A választás előtt Calvin Jillson politológus professzor a Texas Monthly lapnak kijelentette, már az is jelentős eredménynek számítana, ha a demokrata jelölt csak hat százalékponttal kapna ki, míg győzelmére a következő lenne a reakció: „aztakurva”.

Végül ez utóbbi történt. Az erősen konzervatív körzetben, ahol 1991 óta nem volt demokrata győzelem és 2024-ben Trump nagy előnnyel győzte le Kamala Harrist, a 33 éves Taylor Rehmet 57–43 arányban nyert az országosan ismert konzervatív aktivista, Leigh Wambsganss ellen. „Ha a republikánusok el tudnak rontani egy ilyen biztos körzetet, akkor a demokraták bárhol győzhetnek Texasban” – írta a Fort Worth Star-Telegram publicistája, a veterán texasi újságíró Bud Kennedy.

Ezzel a demokraták egy olyan megyében győztek, ami Barack Obama megválasztása után a Republikánus Pártot az ultrakonzervatív irányba toló Tea Party szülőhelye volt, fundamentalista megaegyházak és védelmi cégek otthona, a liberális baloldali értékek ellen harcoló jobboldali aktivisták és vallási vezetők felségterülete. Az a hely, ahol a konzervatívok a keresztény-konzervatív Patriot Mobile mobiltelefon-társaság támogatásával megalkották az iskolakörzetek elfoglalásának egész országban alkalmazott stratégiáját.

A január utolsó napján tartott időközi választáson ennek a stratégiának egyik fő alakját indította a Republikánus Párt Leigh Wambsganss személyében, aki elsősorban keresztényként, feleségként és „Ultra MAGA-ként” jellemzi saját magát (Make America Great Again, a Trump által használt választási szlogen). „Nem titok, hogy erősen konzervatív republikánus vagyok” – mondta magáról a New York Timesnak. Vele szemben a demokratákat egy helyi szakszervezeti vezető képviselte, a légierő egykori veteránja, aki leszerelése után a Lockheed Martin hadiipari cégnél kezdett el dolgozni. Konzervatív milliárdosok és a párt helyi hatalmasságainak támogatásával a republikánusok több mint 2,5 millió dollárt (kb. 802 millió forint) költöttek Wambsganss kampányára, míg Rehmet főleg kis adományokból nagyjából 570 ezer dollárt kapott.

A választás jelentőségét bizonyította, hogy Trump a közösségi oldalán több üzenetben is arra biztatta a helyieket, hogy menjenek el szavazni Wambsganssra. Amikor egy riporter két nappal a választás után az eredményről kérdezte, az elnök már azt állította, hogy fogalma sincs, milyen választásról van szó. „Nem hallottam róla. Valaki indult, hol? Nem volt közöm hozzá, ez egy helyi texasi választás.” Azt sem felejtette el elmondani, hogy az ő neve nem szerepelt a szavazólapokon.

Nem önmagában áll

A republikánus politikusok azzal igyekeztek magyarázni a sokkoló vereséget, hogy csak egy helyi időközi választásról volt szó, amit ráadásul szombaton tartottak, különösen nagy hidegben, és ez csökkentette a részvételi arányt, és emiatt a republikánus szavazók otthon maradtak. De a nyilatkozataikból érezhető volt az idegesség, ahogy nagyon aggasztó eredménynek és vészriadónak nevezték a demokrata győzelmet. A demokraták szerint az eredmény azt jelzi, hogy egy republikánus hely sincsen már biztonságban. Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokraták vezetője kijelentette, hogy „a republikánusok elcseszték Texasban, és ezt ők is tudják”.

Elemzők szerint a győzelem több tényezőn múlt, köztük Rehmet megélhetési nehézségekre és a munkásosztály gondjaira koncentráló populista kampányán, amivel meg tudta szólítani a MAGA-konzervatívokat túlságosan szélsőségesnek tartó függetleneket és mérsékelt republikánusokat. Emellett jelentős támogatást kapott a körzetben nagy számban élő latino szavazóktól, akiket elriasztott Trump bevándorlásügyi politikája. Rehmet a „dolgozó emberek győzelmeként” értékelte az eredményt, és a republikánusoknak azt üzente, nagyobb a baj, mint ahogy azt gondolják.

Mindez azután történt, hogy tavaly egy sor meglepő választási győzelmet arattak a demokraták időközi választásokon, kormányzóválasztásokon, képviselő-választásokon és több helyi választáson. Több esetben régóta biztos republikánus körzetekben és olyan megyékben nyertek, amik egy évvel korábban még nagy arányban Trumpra szavaztak. És ahol vesztettek, ott is sokkal jobban teljesítettek a vártnál, küzdelemre késztetve a republikánusokat.

Két nagy figyelemmel kísért kormányzóválasztáson Mikie Sherrill New Jersey-ben 13 százalékpontos előnnyel győzött, Abigail Spanberger pedig 14 százalékpontos különbséggel húzta be Virginiát, míg a szintén nagy érdeklődéssel kísért New York-i polgármester-választáson a 34 éves Zohran Mamdani győzött magabiztosan. Trump a kampányban még keményen ostorozta a lekommunistázott Mamdanit, noha később a Fehér Házban már jó hangulatban telt a találkozójuk.

2025-ben hat időközi képviselőházi választáson a demokrata jelöltek 13-23 százalékponttal jobb eredményt értek el, mint egy évvel korábban Kamala Harris demokrata elnökjelölt. Öt államban nyolc állami törvényhozási helyet nyertek el a republikánusoktól, átlagosan húsz ponttal jobb eredményt érve el, miközben a republikánusok egyetlen demokrata helyet sem tudtak megszerezni.

Virginiában egy 1989 óta veretlen republikánus állami képviselőt győzött le a demokrata jelölt, Miamiban majdnem 30 év után győzött demokrata jelölt a polgármester-választáson, Pennsylvaniában pedig egy olyan, 2024-ben 57 százalékban Trumpra szavazó területen nyertek el egy állami szenátusi helyet, ahol 136 éve nem termett babér demokratának.

Közben az erősen konzervatív Mississippiben a demokratáknak 13 év után sikerült véget vetniük a republikánus szupertöbbségnek két győzelemmel, egy New York-i megyében pedig majdnem fél évszázad után kerültek többségbe.