Putyin egymilliárd dollárt ajánlott Trump béketanácsára, ha Washington feloldja a befagyasztott orosz vagyont

Vlagyimir Putyin orosz elnök megvitatta az amerikai különmegbízottal, Steve Witkoff-fal, illetve Jared Kushnerrel, hogy Moszkva tudna egymilliárd dollárt adományozni Donald Trump elnök gázai úgynevezett Béketanácsának, de csak akkor, ha az Egyesült Államok feloldja egyes orosz vagyonok befagyasztását. A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov hozzátette, hogy a 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziójakor befagyasztott vagyont a „harci műveletek során érintett területek újjáépítésére lehetne fordítani”, írja a CNN.

A Kreml szerint ez csak azután történne meg, miután békeszerződést köt Oroszország és Ukrajna. Azt korábban Ukrajna és Oroszország is megerősítette, hogy háromoldalú találkozót tartanak pénteken és szombaton Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével Abu-Dzabiban.

Donald Trump csütörtökön Davosban megalapított, vitatott Béketanácsába az amerikai elnök meghívta Putyint is, de az orosz elnök még nem kötelezte el magát. Csütörtökön aláírták a Donald Trump által tető alá hozott „Béketanács” alapító okiratát, az aláírási ceremóniát bevezető beszédében az amerikai elnök a rá jellemző szuperlatívuszokat szórva „a világ valaha volt egyik legfontosabb testületé”-nek titulálta a Béketanácsot (melynek működéséről szinte semmit nem tudni). Trump leszögezte, hogy a Béketanács az ENSZ-szel együttműködésben azon fog dolgozni, hogy „véget vessenek a világban a konfliktusoknak”.

A Béketanácsban való részvételt eddig 22 állam fogadta el, Magyarország Bulgária mellett az egyetlen európai uniós tagállam, amelyik idáig elfogadta Trump meghívását a Béketanácsba. Az EU több országa a Trump által generált grönlandi konfliktusra válaszul visszautasította a részvételt, Nagy-Britannia pedig Belarusz részvétele miatt bejelentette, hogy „nem áll készen” a csatlakozásra. A meghívott országok három évig lehetnének tagok. Azonban ha az első évben fizetnek 1 milliárd dollárt (azaz több mint 330 milliárd forintot), állandó tagságot nyerhetnek vele.

A legnagyobb kontingenst – a testület eredeti céljának köszönhetően – a Közel-Kelet muszlim államai alkotják: Marokkó, Egyiptom, Törökország, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Bahrein, de a legnagyobb muszlim népességű ország, Indonézia is jelen van. Őket egészítik ki azok az államok, melyeknek vezetői jópontokat akarnak szerezni az Egyesült Államoknál, vagy személyesen Trumpnál, így a Lukasenko vezette Belarusz, a pénzügyi támogatás is húzó Milei vezette Argentína, Paraguay, Bulgária, Albánia, Koszovó, Örményország, Azerbajdzsán – és nem utolsósorban Magyarország.