„Nem hagyjuk, hogy zsaroljanak minket” – üzenték európai vezetők Trump Grönland miatt kivetett vámjaira

Sorra érkeznek az európai reakciók arra, hogy Donald Trump büntetővámot jelentett be több európai országra, akik szerinte akadályozzák Grönland megszerzését: ennek értelmében február 1-jétől ezért Dániának, Norvégiának, Svédországnak, Franciaországnak, Németországnak, az Egyesült Királyságnak, Hollandiának és Finnországnak 10 százalékos vámot kell fizetnie minden, az Egyesült Államokba szállított áru után, de ez később akár 25 százalékosra is emelkedhet. Keir Starmer brit miniszterelnök az amerikai lépést „teljesen hibásnak”, míg Emmanuel Macron francia elnök elfogadhatatlannak nevezte.

Az amerikai elnök továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy az autonóm dán terület, Grönland kritikus fontosságú az Egyesült Államok biztonsága érdekében. Korábban azt is mondta: ha a sziget megszerzése nem megy szépen, akkor „majd megy a nehezebb módon”. Trump vámbejelentésére válaszul az Európai Unió vasárnap rendkívüli ülést hívott össze. Grönlandon és Dániában pedig ezrek vonultak utcára, tiltakozva az Egyesült Államok tervei ellen. Grönland ritkán lakott, de a sziget mind erőforrásokban gazdag, mind stratégiailag jó helyen van Amerika számára.

Az európai országok Dánia támogatása mellett álltak ki, Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság kis számú katonát is küldött Grönlandra egy felderítő misszióra. Trump azt mondta, hogy az őt akadályozó országok „nagyon veszélyes játékot játszanak”, pedig a tét a bolygónk „biztonsága, védelme és túlélése”. Az amerikai elnök a vámokat addig tartaná meg, amíg nem adják el neki Grönlandot.

A brit kormányzat szerint helytelen vámokat kivetni a szövetségesekre, ezért tárgyalni fognak az amerikaiakkal. Macron arról beszélt, nem fogja semmi elrettenteni őket, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig azt mondta, „nem hagyjuk, hogy zsaroljanak minket”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a vámok aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, holott „a területi integritás és a szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei”.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint csak Oroszország és Kína húz hasznot abból, ha a NATO szövetségesei között megosztottság keletkezik. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a fenyegetés meglepetésként érte Dániát. Az amerikai lépés kérdéseket vet fel a tavaly megkötött, de még nem ratifikált EU-USA kereskedelmi megállapodással kapcsolatban is, amely szintén az amerikai és az EU-s vámokat foglalja magában.

A Fehér Ház többször is jelezte, hogy az elnöknek a katonai erő alkalmazása is a lehetőségére áll. Azóta Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy elsősorban megvenni akarnák a szigetet, aminek lakói azonban nem tartják magukat eladónak. Trump mindenesetre szerdán is jelezte: nem hajlandó kompromisszumokra Grönland ügyében, szerinte „elfogadhatatlan minden, ami kevesebb” annál, hogy a nemzetbiztonsági okokból követelt sziget az Egyesült Államok kezébe kerül.

Bár Donald Trump az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy meg akarja szerezni Grönlandot, az Egyesült Államok és Dánia néhány nappal a vámbejelentés előtt állapodott meg abban, hogy létrehoznak egy munkacsoportot, amely a sziget jövőjét vitatja meg. A közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak 85 százaléka ellenzi a terület elcsatolását: Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen is utcára vonult hétvégén a tüntetőkkel, „Grönland nem eladó” és „mi alakítjuk a jövőnket” táblákkal vonultak az amerikai konzulátus elé.

A grönlandiak 2025-ben még mosolyogva fogadták, hogy Trump egyre gyakrabban beszélt a szigetük megszerzéséről, most már ők is, és az európai vezetők is sokkal komolyabban veszik az amerikai elnök terveit.