Trump nagyon belevágna a gázai tűzszünet második fázisába, a Hamászt is megfenyegette

„Egyiptom, Törökország és Katar támogatásával biztosítani fogunk egy ÁTFOGÓ demilitarizációs megállapodást a Hamásszal, beleértve MINDEN fegyver átadását, valamint MINDEN alagút felszámolását”

– közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon pénteken. Hozzátette, a Hamásznak vissza kell szolgáltatni az utolsó, elrabolt izraeli túsz holttestét, és késlekedés nélkül le kell szerelnie. Követelését hangsúlyozandó megismételte korábbi fenyegetését:

„Ahogy korábban elmondtam, ezt megtehetik a könnyebb úton, de a nehezebb úton is. Gáza népe messze eleget szenvedett. Itt az idő.”

A Times of Israel szerint az amerikaiak már tavaly állították, hogy a Hamász már tavaly belement a lefegyverzésébe, ezt azonban a palesztin terrorszervezet kategorikusan tagadta. A Trump posztjában is említett, a fegyverszüneti tárgyalásokban részt vevő közel-keleti országok szerint a Hamász ugyanakkor belement, hogy átadja nehézfegyverzetét (ez főleg aknavetőket, házi készítésű robbanószerkezeteket és néhány rövid hatótávolságú rakétát takar), és egyfajta visszavásárlási programon keresztül a könnyebb fegyvereitől is hajlandó megszabadulni – utóbbira a Gáza általa ellenőrzött felén való uralmának megtartására lenne szüksége.

Második fázis

Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja azt is bejelentette az X-oldalán, hogy elkezdődött a gázai békemegállapodás második fázisa, az új szakasz egyik legfontosabb feltétele ugyanis teljesül azáltal, hogy megalakulhat az a palesztin technokratákból álló testület – a „Nemzeti Bizottság Gáza Adminisztrációjáért” –, ami átveszi a rommezővé vált Gázai övezet napi szintű irányítását. Az üzletemberből lett elnöki magándiplomata részleteket nem közölt az irányító palesztin testületről, mely eleve csak azután kezdhet el működni, ha hivatalos felhatalmazást kapott erre a Trump elnökölte béketestülettől.

Izrael és a Gázát egykoron irányító Hamász 2023. október 7-én kezdett minden eddiginél halálosabb háborúba azt követően, hogy a Hamász fegyveresei bő két éve kitörtek az övezetből, megöltek 1200 izraelit, százakat pedig túszként magukkal hurcoltak Gázába. Válaszul Izrael légi és szárazföldi hadjáratot indított a Hamász teljes likvidálására. A vérontásnak az amerikai közvetítéssel tavaly október 7-én megkötött tűzszünet vetett véget – bár mint korábbi cikkeinkben írtuk, többször is megsértették ezt a felek, az izraeli akciókban tavaly október óta mintegy 450 palesztin halt meg –, amely ingatagnak bizonyult, de végül fennmaradt.

A terv első, október 10-én hatályba lépett fázisának része volt többek között, hogy az izraeli csapatok visszavonulnak az övezet határvidékére, felfüggesztik a katonai csapásokat, miközben a Hamász elengedi a 2023-ban elhurcolt túszokat, illetve kiadja a holttesteket, és elkötelezi magát a demilitarizáció mellett.

Witkoff közölte még, a fegyvernyugvás második fázisában elkezdődhet „Gáza teljes demilitarizációja és újjáépítése, elsődlegesen pedig minden nem engedélyezett személyzet lefegyverzése”. A Guardian megjegyzi, arról még nem született megegyezés, a Hamászt hogyan fegyverzik le. Az egykori izraeli túszok érdekvédelmi szervezete felszólította az Egyesült Államokat, addig ne léptesse életbe a második fázist, amíg az utolsó túsz, Ran Gvili maradványait át nem adja a Hamász. A terrorszervezet azt állítja, a romok közt még nem talált rá a holttestre. Witkoff jelezte, az USA elvárja Gvili maradványainak visszaszolgáltatását a Hamásztól, különben „komoly következményekkel” kell számolnia.

Bádr Abdelatti egyiptomi külügyminiszter közben közölte, a felkért palesztin irányító hatóság mind a 15 tagja igent mondott a felkérésre, és hamarosan megkezdik munkájukat a Gázai övezetben. A Guardian szerint zömmel szakértőkből áll majd a testület, de a Palesztin Hatóságot (PH) irányító Fatah párt pár tagja is benne lehet. Vezetőként felröppent Ali Sát, a PH korábbi tervezési miniszterhelyettesének, illetve Madzsid Abu Ramadán, a PH egészségügyi miniszterének a neve is.

Régiós diplomaták szerint a testületet nemzetközi részről a veterán bolgár ENSZ-diplomata, Nyikolaj Mladenov felügyelheti majd. Mladenov 2015–20 között a közel-keleti békefolyamatért volt felelős, régiószerte ismerik őt. Ő a Trump elnökölte, a világ több vezető politikusából álló béketestületnek jelent majd a tervek szerint. A béketestület tagjait a jövő heti, a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon jelenthetik be.

A Kairóban zajló tárgyalások a szintén az egyiptomi fővárosban októberben aláírt béketerv további tervezett intézkedéseinek végrehajtását is érintik, például arról, hogy az IDF visszavonuljon a gázai határhoz. Izrael jelenleg Gáza területének felét tartja megszállva, a zónába még a korábbi lakosokat sem engedi be, közben a még megmaradt épületeket szisztematikusan lerombolja. A kairói tárgyalások másik napirendi pontja a Gáza és Egyiptom közti egyetlen határátkelőhely újranyitása, melyet Izrael Ran Gvili holttestének átadásáig zárva tart.