Trump első évének végére az európaiak kevésbé szövetségesnek, sokkal inkább szükséges partnernek tartják az USA-t

Donald Trump azzal a szlogennel nyerte meg az amerikai elnökválasztást, hogy újra naggyá fogja tenni az Egyesült Államokat, de a világ számos országa úgy látja, hogy első elnöki éve alatt ehelyett inkább Kínát teszi éppen naggyá. Ez volt az egyik megállapítása a European Council on Foreign Relations (ECFR) európai külpolitikai kutatóintézet globális felmérésének, amit Trump választási győzelme után egy évvel, novemberben készítettek. Közel 26 ezer embert kérdeztek meg 21 országban, köztük tíz uniós tagállamban, amiben benne volt Magyarország is.

„A felmérés azt mutatja, hogy a világ szerint a Nyugatnak vége” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója. A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban arra számítanak, hogy Kína befolyása nőni fog az elkövetkező évtizedben, miközben arra már kevesebben, hogy az Egyesült Államok is erősödik. Ugyanakkor a felmérésben vizsgált országok nagy része szerint Washington továbbra is befolyásos marad, és a jövőben is számítani fog, ami egy valóban többpólusú világ kialakulásához fog vezetni.

A jövőt pesszimistán látó európaiak, a vizsgált tíz EU-s tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Svájcban és Oroszországban is többségében vannak azok, akik szerint az Európai Unió nem mérhető össze az Egyesült Államokkal és Kínával. Dél-Afrikában, Brazíliában, Kínában és Ukrajnában viszont a megkérdezettek többsége, míg Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Törökországban és Indiában is közel felük egyenrangú félnek vélte az EU-t a globális nagyhatalmakhoz képest. Az európaiak közben kevésbé tekintenek szövetségesként az Egyesült Államokra, és sokan azt szeretnék látni, hogy Európa növeli katonai erejét.

Trump naggyá teszi Kínát

A kínai vezetés úgy gondolja, hogy a világ „egy évszázada nem látott nagy változásokat” él át, aminek része az erőviszonyok Nyugatról Keletre történő áthelyeződése. Ezt a kínaiak úgy kezelnék, hogy „demokratizálnák a nemzetközi kapcsolatokat” azzal, hogy nagyobb beleszólást adnak a nem nyugati országoknak – írta jelentésében az ECFR. Ebből a szempontból a kutatóintézet globális felmérésének eredménye zene lesz a pekingi döntéshozók fülének.

A felmérés szerint az emberek úgy gondolják, hogy országuk szabadabban választhatja meg, hogy kik legyenek a barátaik, mint a megelőző években, amikor a Fehér Ház üzenete az volt, hogy a világ új hidegháborúban van a demokráciák és autokráciák között, és mindenkinek be kell sorolni az egyik oldalra. Sok országban, ahol korábban nagy erőfeszítések árán igyekeztek elkerülni, hogy oldalt válasszanak, mostanra egyre inkább úgy érzik, hogy országuk megteheti, hogy szabadabban választ – áll a felmérés értékelésében.

A felmérés eredményei szerint minden országban legalább az emberek fele úgy gondolja, hogy Kínának nagyobb globális befolyása lesz az elkövetkező tíz évben, mint most. Különösen Dél-Afrikában (83 százalék) és Brazíliában (72 százalék) látják így emberek, de a vizsgált tíz EU-s ország lakosainak 53 százaléka is erre számít.

Ettől pedig kevesen félnek. A felmérés adatai szerint csak Ukrajnában és Dél-Koreában tartja a többség riválisnak vagy ellenségnek Kínát. Még a Pekinggel feszült kapcsolatban álló Indiában is többen vannak, akik szövetségest, vagy szükséges partnert látnak benne, mint riválist vagy ellenséget: 11-ről 22 százalékra nőtt azok aránya, akik szövetségesként tekintenek rá.

A vizsgált EU-s országokban 45 százalék szükséges partnerként tekint Pekingre, és 34 százalék tartja riválisnak vagy ellenségnek. Közben Kínában 23 százalék szövetségesként, 46 százalék pedig szükséges partnerként látja az EU-t, szemben az Egyesült Államokkal, amire 45 százalék riválisként, 25 százalék pedig ellenségként tekint. Közben 61 százalék tartja veszélyforrásnak Washingtont, míg az EU-t mindössze 19 százalék. A jelentés kiemelte, hogy ez utóbbi nem azért van, mert jelentéktelennek gondolnák Európát, hiszen Kína egyike azon kevés országoknak, ahol az emberek többsége Pekinghez és Washingtonhoz mérhető erős hatalomnak tartja az EU-t.

Európa kevésbé szövetségesnek, sokkal inkább szükséges partnernek tartja az Egyesült Államokat

Közben az egy évvel korábbi adatokhoz képest egyedül Indiában nőtt azoknak az aránya, akik olyan szövetségesként tekintenek az Egyesült Államokra, ami osztja országuk értékeit és érdekeit. Mindenhol máshol csökkent az ezt vallók aránya, a legnagyobbat Nagy-Britanniában, ahol 37 százalékról 25 százalékra. Közben az vizsgált tíz EU-tagországban mindössze 16 százalék tartja szövetségesnek az Egyesült Államokat, és 20 százalék – egyes országokban pedig 30 százalék – már riválisnak vagy egyenesen ellenségnek tekinti. A nagy többség, 51 százalék viszont szükséges partnerként tekint az országra. India, Brazília és Dél-Afrika is arra számít, hogy országa kapcsolatai erősödnek az Egyesült Államokkal a következő öt évben.

Mivel a felmérést még azelőtt készítették, hogy Washington katonai támadással mozdította el hatalmából a venezuelai elnököt, és minden korábbinál valósabb veszélynek tűnt, hogy Trump akár katonai erővel is hajlandó lehet megszerezni Grönlandot, ez az arány azóta még tovább romolhatott.

Ez szemben áll azzal, amit az Egyesült Államokban mértek: az amerikaiak negyven százaléka – köztük a Trump-szavazók 30 százaléka – szövetségesnek tartja Európát, 29 százalék pedig szükséges partnernek, amivel stratégiai együttműködésre van szükség. Ez utóbbit a Trump-szavazók 40 százaléka gondolja így. Közben az Európát riválisnak vagy ellenségnek tartó amerikaiak aránya mindössze 10 százalék.

Az amerikaiak 29 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak magára kellene hagynia Európát, hogy saját maga gondoskodjon a biztonságáról, míg 49 százalékuk szerint az Egyesült Államoknak Európával együttműködve garantálnia kellene a kontinens biztonságát, mert az európai biztonsági helyzet az USA biztonságára is kihat.

A kérdésben Trump szavazói megosztottak voltak: 45 százalék támogatná, 43 százalék pedig magára hagyná Európát.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az amerikaiak 54 százaléka szerint fenyegetést jelent az Egyesült Államok biztonságára, míg 34 százalék ennek ellenkezőjét gondolja. Trump szavazói 51-44 arányban tartják inkább fenyegetésnek.

A legradikálisabb változás az oroszországi válaszadók körében történt a korábbi évekhez képest: Európát olyan ellenségnek tekintik, amellyel konfliktusban állnak (51 százalék, szemben a tavalyi 42 százalékkal). Eközben, mivel a Trump-kormány mindent megtett, hogy helyreállítsa a jó kapcsolatokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az oroszok kevésbé ellenségesek Washingtonnal szemben.

Ezzel párhuzamos változás, hogy az ukránok, akik korábban az Egyesült Államokat tekintették fő szövetségesüknek, most elsősorban Európától várnak védelmet. Ukrajnában az emberek közel kétharmada (62 százalék) számít arra, hogy országa kapcsolatai erősödnek az EU-val, míg az amerikaiakról csak körülbelül egyharmaduk (37 százalék) mondja ugyanezt. Az ukránok 39 százaléka tekinti szövetségesének az EU-t, míg az Egyesült Államokról jelenleg csak 18 százalék gondolja ugyanezt.

Az európaiak a világ pesszimistái

Miközben a felmérés eredményei szerint a világ több részén nagy potenciált látnak Európában, maguk az európaiak, legalábbis egyelőre, még nem fogadják el, hogy ez is egy lehetőség, és a többpólusú világot inkább kockázatként, és nem kedvező alkalomként élik meg – írta az ECFR. Az európaiak többsége kétli, hogy a jövő bármilyen jót hoz majd az országának, a világnak vagy saját magának.

A vizsgált tíz EU-s országban kapott válaszokat átlagolva a saját országa jövőjével kapcsolatban mindössze 18 százalék optimista, a világ jövőjét nézve pedig csak 12 százalék, míg 49 százalék pesszimistán látja saját országa, és 51 százalék a világ jövőjét. A felmérésben nem kérdeztek rá arra, hogy az Európai Unió jövőjét hogyan látják, de a jelentésben megemlítették, hogy egy tavaly szeptemberben készített Eurobarometer felmérés szerint a 27 EU-tagállamban 52-43 arányban többségben vannak az optimisták. Az is érdekes, hogy az ECFR felmérésében a saját jövőjüket nézve 34 százalék volt optimista, 21 százalék pesszimista.

A vizsgált EU-s országokban relatív többségben vannak azok, akik szerint az unió nem olyan erős, hogy egyenlő félként tárgyaljon az Egyesült Államokkal vagy Kínával, miközben egy éve még ugyanannyian mondták, hogy egyenrangú félként tudna leülni a két nagyhatalommal. Sokan (40 százalék) tartanak attól, hogy országjukat megtámadja Oroszország, miközben 55 százalék fél egy nagyobb európai háború kitörésétől, és 57 százalék attól, hogy egy ország atomfegyvert vet be.

A védelmi kiadások növelését 15 százalék nagyon, 37 százalék valamennyire támogatja, míg 14 százalék nagyon, 20 százalék valamennyire ellenzi. A kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését 18 százalék nagyon, 26 inkább támogatja, míg 24 százalék nagyon, 19 százalék inkább ellenzi. Egy önálló európai nukleáris elrettentő erő kifejlesztését összesen 47 százalék támogatja, 32 százalék ellenzi.

A felmérés eredményei egy olyan világot mutatnak, ahol az Egyesült Államok lépései segítenek „naggyá tenni Kínát”, és egy valóban új, többpólusú világ eljövetelét siettetik. Az ECFR az eredmények értékelésekor közölte, hogy Trump venezuelai beavatkozása azt jelzi, hogy úgy döntött, jobb egy nagyhatalomnak, ha félnek tőle, mint ha szeretnék.

„Az európaiak kezdenek ráébredni a posztnyugati világ kemény valóságára. Felismerve, hogy biztonságukért már nem támaszkodhatnak az Egyesült Államokra, jólétükért Kínára, energetikai ellátásukért pedig Oroszországra, azon tűnődnek – és kételkednek –, hogy vajon támaszkodhatnak-e önmagukra” – mondta a jelentés társszerzője, Timothy Garton Ash történész.

A kulcsfontosságú kérdés, amivel az európai vezetőknek és választóknak meg kell birkózniuk, hogy milyen legyen Európa 2030-ra, ha ki akar állni saját magáért katonai, gazdasági valamint kulturális és politikai hatalomként. Az európai vezetőknek közben észlelniük kell, hogy az európaiak nagyon is látják, hogy milyen radikális geopolitikai változások zajlanak, és új módszereket kell találniuk, nemcsak arra, hogyan boldoguljanak egy többpólusú világban, hanem arra is, hogy ennek a világnak az egyik pólusává váljanak, különben Európa a többiekkel együtt el fog tűnni – írta az ECFR.

A felmérést a 18 évnél idősebb lakosság körében végezték el 2025 novemberében tizenöt európai, köztük tíz EU-tag országban (Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Törökország, Ukrajna) és hat Európán kívüli országban (Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, India, Kína). Összesen 25 949 válaszadó volt.