Trump szerint csak a saját erkölcsisége korlátozhatja a globális hatalmát

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban hosszú interjút adott a New York Times újságíróinak. Amikor arról kérdezték, hogy korlátozhatja-e bármi globális hatalmát, és megakadályozhatja-e céljai elérésében, Trump azt válaszolta:

„Igen, van egy dolog. A saját erkölcsiségem. A saját eszem. Ez az egyetlen dolog, ami megállíthat.”

A lap egyik újságírója felvetette, hogy a nemzetközi jog nem állíthatja-e meg. Erről az amerikai elnök azt mondta, nincs szüksége nemzetközi jogra, majd hozzátette, hogy nem akar ártani az embereknek. Arról is kérdezték, hogy a kormányának be kell-e tartania a nemzetközi jogot. Trump szerint igen, de „attól függ, hogy mit értünk nemzetközi jog alatt”.

A beszélgetés során szóba került Grönland, amire Trump már régóta igényt tart, de a Venezuelában végrehajtott amerikai támadás után rémisztően valószerűvé vált a lehetőség, hogy az Egyesült Államok a dánok és a helyiek többségének tiltakozása ellenére valahogy megszerzi a területet.

Amikor megkérdezték, mi a fontosabb számára, Grönland megszerzése vagy a NATO megőrzése, Trump nem válaszolt egyértelműen, de közölte, „lehet, hogy választani kell”. Azt is egyértelművé tette, hogy szerinte az észak-atlanti szövetség az Egyesült Államok nélkül haszontalan.

Mint kiderült, Trumpnak nem elég, hogy egy 1951-es szerződés szerint az Egyesült Államok élhet jogával, és újra megnyithatja a régóta bezárt katonai bázisokat a szigeten, neki „a tulajdonjog nagyon fontos”. Amikor megkérdezték tőle, miért van szüksége a terület birtoklására, így válaszolt:

„Mert szerintem ez pszichológiailag szükséges a sikerhez. Úgy gondolom, hogy a tulajdonjog olyan dolgokat ad, amelyeket bérleti szerződéssel vagy egyezménnyel nem lehet elérni. A tulajdonjog olyan dolgokat és elemeket ad, amelyeket nem lehet csak egy dokumentum aláírásával megszerezni.”

Az amerikai elnök szerint mindig jó viszonyban lesznek Európával, de azt akarja, hogy „formába lendüljenek”. Trump azt mondta, ő beszélte rá a NATO-tagállamokat, hogy GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. „De ha megnézzük a NATO-t, Oroszország, elmondhatom, hogy egyáltalán nem foglalkozik más országgal, csak velünk” – tette hozzá. Trump arról is beszélt, hogy ő lojális volt Európához, nagyon jó munkát végzett, és ha nem lenne, Oroszországé lenne egész Ukrajna.

A venezuelai katonai akció ügyében arra voltak kíváncsiak a riporterek, hogy az amerikai precedens nem igazolná-e Kína Tajvan elfoglalására irányuló törekvéseit, vagy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. Trump szerint a Nicolás Maduro vezette Venezuela egészen más fenyegetést jelentett, mint amit Hszi Csin-ping kínai elnök gondol Tajvan megszerzéséről. „Kínába nem áramlottak be kábítószerek. Nem voltak azok a rossz dolgok, amik nálunk voltak. Nem nyíltak meg Tajvan börtönei, és az emberek nem áramlottak be Kínába” – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy Oroszországba sem érkeztek tömegével bűnözők.

Trump azt mondta, Hszi Csin-ping addig nem merné megtámadni Tajvant, amíg ő az elnök az Egyesült Államokban. Trump szerint a kínai elnök dolga, hogy mit fog tenni, de nem örülne, ha ezt tenné, és reméli, nem vetemedne ilyen lépésre.

Arról ebben a cikkben írtunk bővebben, hogyan képzeli el Trump az új világot.