Donald Trump: Mi fogjuk irányítani Venezuelát

Az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, amíg az eltávolított venezuelai kormány át nem adja a hatalmat – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy szombaton tartott sajtótájékoztatón. „Addig fogjuk irányítani az országot, amíg biztonságos, megfelelő és megfontolt átmenetet nem tudunk végrehajtani” – jelentette ki Trump. Azt nem közölte, hogy ez pontosan mit is jelent.

Kérdésekre válaszolva csak annyit közölt, hogy egy csoport ember fogja irányítani Venezuelát, köztük „a mögöttem álló emberek” – ez Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, valamint Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke volt. Trump nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amerikai katonákat vezényelnek az országba.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll egy újabb támadásra a dél-amerikai ország ellen, ha arra lesz szükség, és arra figyelmeztette a venezuelai politikai és katonai vezetőket, hogy „ami Maduróval történt, az velük is megtörténhet”.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy „békét, szabadságot és igazságosságot akarunk Venezuela nagyszerű népének”, hozzátéve, hogy „nem kockáztathatjuk meg, hogy valaki más vegye át az irányítást Venezuelában, aki nem a venezuelai nép érdekeit tartja szem előtt”. Trump előre megírt nyilatkozatában közölte, hogy a dél-amerikai ország „gazdag, független és biztonságos” lesz, majd arról beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”.

Majd kérdésekre válaszolva is a venezuelai olajról kezdett el beszélni, közölve, hogy az olajcégek fogják állni az infrastruktúra újraépítését. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.

Donald Trump magyar idő szerint szombat délelőtt jelentette be a közösségi oldalán, hogy az Egyesült Államok „sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és annak vezetője, Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak, és kivittek az országból”. Ezt azután tette, hogy robbanásokról számoltak be a venezuelai fővárosból helyi idő szerint szombat hajnali egy óra körül, majd a venezuelai kormány szombat reggel megerősítette, hogy Caracast, valamint három másik államot, Mirandát, La Guairát és Araguát is támadás érte.

„Ez volt az amerikai történelem egyik legmegdöbbentőbb támadása” – közölte Trump a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy úgy tudták sikeresen végrehajtani a műveletet, hogy „tudták, hogy jövünk”. Trump kijelentette, hogy „a világon egyetlen nemzet sem lenne képes elérni azt, amit Amerika tegnap”, elmondása szerint a venezuelai hadsereg teljesen tehetetlen volt, és még a fővárost is sötétségbe taszították. Azt nem közölte, hogy ez utóbbit hogyan érték el.

Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke közölte, hogy az akcióban több mint 150 harci gép vett részt, amiket húsz különböző bázisról indítottak el. A Madurót és feleségét elkapó különleges erők helikoptereit folyamatos légicsapásokkal biztosították, és sikerült észrevétlenül megközelíteniük a venezuelai elnök búvóhelyét, ahol támadás alá kerültek, és egy helikopter megsérült, mégis repülőképes maradt – közölte Caine.

A CNN által hitelesített videófelvételeken a Caracastól északra található La Guaira kikötőben, és a Caracastól keletre fekvő part menti városban, Higuerotéban is robbanások láthatók. Egy másik felvételen kétrotoros helikopterek láthatók Caracas felett nem sokkal a robbanások után.

A New York Times telefonon elérte az amerikai elnököt, aki „briliáns műveletként” jellemezte az akciót. „Sok jó tervezés, sok kiváló katona és nagyszerű ember” kellett hozzá – mondta a rövid interjúban. A Fox Newsnak adott interjújában pedig elmondta, hogy élőben követte az akciót, közölve, hogy „úgy néztem, mintha egy tévéműsort néztem volna”.

Madurót tizenkét évnyi zavargásokkal és gazdasági válságokkal terhelt kormányzás után távolította el az Egyesült Államok. A mentora, Hugo Chávez 2013-as halála után hatalomra kerülő Madurót Washington illegitim államfőnek tartotta, győzelmét már a 2013-as választáson is vitatta az ellenzék, amit 2018-ban egy újabb vitatott tisztaságú elnökválasztáson erősítette meg.

2024-ben ismét megtarthatta az elnöki széket, pedig korábban több exit poll az ellenzéki jelölt, Edmundo González Urrutia győzelmet vetítette előre. Az Egyesült Államok szerint csalással maradt hatalmon, ezért nem is ismerik el az ország elnökeként.

A választás után tömegtüntetések törtek ki Venezuelában, González elhagyta az országot, és Spanyolországban kért menedékjogot, az ellenzék vezére, az elnökválasztástól eltiltott María Corina Machado pedig tavaly év végéig bujkált az országban. Végül amerikai segítséggel menekült el az országból, és pár órával azután érkezett meg Oslóba, hogy lánya a nevében átvette a neki ítélt Nobel-békedíjat.

Trump első elnöksége idején, 2020-ban az amerikai ügyészség narkoterrorizmus, drogkereskedelem, korrupció és egy sor másik bűncselekmény miatt emelt vádat Maduro és több más magas rangú venezuelai tisztségviselő ellen. William Barr akkori igazságügyi miniszter közlése szerint a venezuelai kormány a FARC kolumbiai gerillaszervezettel összejátszva szállított több tonna kokaint az Egyesült Államokba.

Az amerikai kormány 15 millió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel Maduro elfogásáért, amit Joe Biden elnöksége alatt 25 millió dollárra emeltek, majd a Trump-kormány azt idén nyáron ötvenmillió dollárra növelt.

Washington azt állítja, hogy Maduro a Napok Kartellje (Cartel de los Soles) vezetője, amit terrorszervezetté nyilvánítottak. Szakértők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a Cartel de los Soles nem egy hagyományos bűnszervezet, hanem inkább csak egy átfogó elnevezése a venezuelai hadseregben és kormányban dolgozó korrupt tisztviselőknek, akik együttműködnek a drogcsempészekkel.