Kína amerikai cégeket és magánszemélyeket szankcionál a tajvani-amerikai fegyverügylet miatt

A Tajvannak történő amerikai fegyvereladások miatt a kínai külügyminisztérium pénteken szankciókat jelentett be tíz magánszemély és húsz amerikai katonai vállalat, köztük a Boeing St. Louis-i részlege ellen – írja a Reuters.

A kínaiak befagyasztják az érintett amerikai vállalatok és magánszemélyek Kínában tartott vagyonelemeit, és megtiltják a belföldi szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy üzleti kapcsolatot létesítsenek velük.

A szankciós listán szerepel az Anduril Industries védelmi vállalat alapítója, valamint a szankcionált cégek kilenc felsővezetője is, akiket egyúttal ki is tiltanak Kínából. De a célba vett vállalatok közé tartozik a Northrop Grumman Systems Corporation és az L3Harris Maritime Services is.

Kína azután szánta el magát a lépésre, hogy Washington a múlt héten bejelentette: 11,1 milliárd dollár értékben ad el fegyvereket Tajvannak. Ez eddig a legnagyobb fegyverüzlet az USA és Tajvan között.

Kína a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területe részének tekinti. Tajvan mindeközben az amerikai szövetségi rendszer része, a jó védelmi adottságokkal és felkészült, jól felszerelt hadsereggel rendelkező szigetország elszántan készül egy esetleges kínai invázió visszaverésére – ennek katonai forgatókönyveiről itt írtunk. Sőt Takaicsi Szanae japán kormányfő – jókora diplomáciai vihart kavarva – kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen kimerítené azokat a feltételeket, amelyek az amúgy elkötelezetten pacifista Japánt katonai reakcióra sarkallhatnák.

Az USA és Tajvan közti egyik legnagyobb haderőfejlesztési megállapodás összesen nyolc szerződést tartalmaz, melyek értelmében a Kína által szorongatott Tajvan többek között

• HIMARS rakétahajtású tüzérségi rendszereket;
• páncéltörő rakétákat;
• kamikáze-drónokat;
• tarackokat;
• katonai célú szoftvereket

vásárol. Amerikai adatok szerint 2010 óta Tajvan összesen 49 milliárd dollár értékben költött amerikai fegyverekre.