Gigantikus fegyverüzletet kötött az USA a kínai inváziós fenyegetés árnyékában élő Tajvannal

Az Egyesült Államok és Tajvan megállapodtak arról, hogy a távol-keleti szigetország 11,1 milliárd dollár – ez forintban 3,3 ezer milliárdot jelent – értékű fegyvert vásárol szövetségesétől. A két ország közti egyik legnagyobb hadfejlesztési megállapodás összesen nyolc szerződést tartalmaz, melyek értelmében a Kína által szorongatott Tajvan többek között

• HIMARS rakétahajtású tüzérségi rendszereket;
• páncéltörő rakétákat;
• kamikáze-drónokat;
• tarackokat;
• katonai célú szoftvereket

vásárol. Amerikai adatok szerint 2010 óta Tajvan összesen 49 milliárd dollár értékben költött amerikai fegyverekre.

Miután a fegyverüzletet mindkét fél hivatalosan is bejelentette, Peking elítélte az amerikai beavatkozást, mely a kínai külügyminisztérium reakciója szerint „vissza fog ütni”.

Tajvan igen kényes helyzetben van, a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása után függetlenné vált 20 milliós ország szuverenitását hivatalosan kevesen ismerik el, mivel Kína következetesen igényt formál az „újraegyesítésre”, melynek érdekében az elmúlt években egyre fokozza katonai jelenlétét a Tajvani-szoros régiójában. A nyomást jól mutatja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök azt a parancsot adta ki a kínai hadseregnek, hogy 2027-re készen kell állnia a Tajvan megszállásához szükséges kapacitásoknak.

Tajvan mindeközben az amerikai szövetségi rendszer része, a jó védelmi adottságokkal és felkészült, jól felszerelt hadsereggel rendelkező szigetország elszántan készül egy esetleges kínai invázió visszaverésére – ennek katonai forgatókönyveiről itt írtunk. Sőt Takaicsi Szanae japán kormányfő – jókora diplomáciai vihart kavarva – kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen kimerítené azokat a feltételeket, amelyek az amúgy elkötelezetten pacifista Japánt katonai reakcióra sarkallhatnák.

A kormányzati szinten nyélbe ütött üzletre még mindkét ország törvényhozásának rá kell bólintania. Amerikai részről ezzel szakértők szerint nem lesz gond, hiszen a kongresszusban Tajvan támogatásának (és a Kínával szembeni kemény kiállás) ügye erős kétpárti többséget élvez. A tajpeji kormány pedig abba a 40 milliárd dollár értékű haderőfejlesztési csomagba ágyazza be a fegyverbeszerzést, melyet Laj Csing-te elnök novemberben terjesztett a törvényhozás elé. Tajvan a tervek szerint 2026-ra a GDP 3, 2030-ra pedig már a GDP 5 százalékára akarja növelni katonai kiadásait.

(CNN)