A magyar kormány vétózott egy EU tanácsi nyilatkozatot az uniós bővítésről

A magyar kormány miatt nem tudtak elfogadni egy nyilatkozatot az Európai Unió bővítéséről a miniszteri Tanács nevében, jelentette be kedden Marie Bjerre dán miniszter. A testület soros elnökségét Dánia kormánya látja el.

Az EU-ügyi tárcavezetők találkozója után Bjerre arról beszélt, hogy visszautasították a próbálkozásaikat a helyzet megoldására. „Nagyon sajnáljuk”, a bővítés fontos a többi tagállamnak, és szerinte a lépés rossz jelzést küld a jelölt országoknak, „azt szeretnénk, hogy az EU-t válasszák, ne Oroszországot”.

Így „sajnos nem lesz tanácsi következtetés a bővítésről”, a nyilatkozatot csak az elnökség nevében adják ki a 27-ből 26 kormány támogatásával.

Ahogy arra a Tanács tájékoztatója is rámutat, a következtetéseinek és állásfoglalásainak „nincsen jogi következménye”. A testület „arra használja ezeket a dokumentumokat, hogy kifejezze politikai álláspontját valamely, az EU tevékenységi köréhez kapcsolódó témáról. Az ilyen dokumentumok politikai kötelezettségvállalásokat vagy álláspontokat tartalmaznak – a szerződések nem rendelkeznek ezekről, így ezek jogilag nem kötelező erejűek.” Vétónál bevett módszer, hogy az elnökség nevében, a többiek támogatásával adják ki a szöveget.

Montenegró nagyot lépett a tagság felé

A jelölteknek fokozatosan át kell venniük az uniós jogot, amelyet témák szerint fejezetekre osztottak, a megnyitásukhoz és a lezárásukhoz szintén egyhangú döntés kell.

Kedden, a miniszteri találkozóval párhuzamosan a 33 csatlakozási fejezetből ötöt zártak le Montenegróval, így a nyugat-balkáni ország már 12 lezárt fejezetnél tart, ezzel a legközelebb áll az EU-tagsághoz. Piotr Serafin uniós biztos az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek találkozója után már azt fejtegette, hogy

elkezdhetnék előkészíteni Montenegró csatlakozási szerződését.

A magyar kormány ugyanakkor blokkolja az első fejezet megnyitását Ukrajnával, Moldova pedig eddig vele együtt haladt. Technikai szinten továbbra is előre kellene hozniuk a tárgyalások előkészítését a két országgal, a feltételek teljesülése után formálisan visszatérhetnének ezekhez, közölte Serafin. (Nem tette hozzá, de annak a blokkolás ellenére sincs akadálya, hogy az ukrán állam elkezdje önként átvenni az uniós jogot. Bjerre már néhány napja bejelentette a technikai munka előre hozását, amikor informálisan, Bóka kimaradásával ültek össze az EU-ügyi miniszterek Ukrajnában.)

Bóka elfogult szövegre panaszkodott

Bóka János EU-ügyi miniszter az EUrologus szerint azzal indokolta a tanácsi következtetés elutasítását, hogy elfogultnak látta a szöveget. Az ülés után úgy fogalmazott: a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről, miközben indokolatlanul kritikus a Nyugat-Balkán és Grúzia irányába. A magyar kormány kiegyensúlyozottabb megközelítést akar a bővítéspolitikánál, ezt az üzenetet kívánta közvetíteni a vétóval.

Az EU-ügyi miniszterek Tanácsán készítik elő az állam- és kormányfői csúcstalálkozókat, legközelebb csütörtökre kürtölték össze Orbán Viktorékat. Bóka az EUrologus szerint Ukrajna helyzetét nevezte meghatározónak a napirenden, különösen az ország finanszírozásának kérdését, amelyről továbbra sincs egyetértés a tagállamok között.

Ahogy arról korábban írtunk, az EU orosz vagyont felhasználva nyújtana hitelt Ukrajnának, és ezt csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt ad neki. Orbán Viktor jelezte, hogy ilyen döntéshez nem járul hozzá, de már március óta nélküle fogadnak el minden állam- és kormányfői következtetést Ukrajnáról, és úgy néz ki, a hitelnél és az előfeltételénél is ki tudják hagyni. A legutóbbi, októberi csúcson nem is Magyarország, hanem Belgium miniszterelnökén ment el a megegyezés, mert egy ottani pénzintézetben volt az EU-ban befagyasztott orosz jegybanki vagyon zöme, és Bart De Wever kormányfő nem akarja, hogy minden kockázatot ők viseljenek.

Bóka az EUrologus szerint elismerte, ami korábban finoman szólva sem volt egyértelmű a kormánytól: jelenleg egyetlen érdemi javaslat van az asztalon, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása Ukrajna támogatására, de nincs konszenzus. Magyarország kormánya Szlovákiáéval együtt jogi, politikai és pénzügyi aggályokat fogalmazott meg, amelyekhez bizonyos pontokon Belgiumé is csatlakozott.

Orbán néhány napja már hadüzenetként beszélt a javaslatról. Bóka az EUrologus szerint úgy fogalmazott: a kormány nem zárkózik el semmilyen megoldástól, ha az tiszteletben tartja a magyar politikai célkitűzéseket. Az Ukrajnával összefüggő döntések ne akadályozzák a párhuzamos békefolyamatokat, ne rójanak további terhet a magyar költségvetésre, és maradéktalanul feleljenek meg a nemzetközi, illetve az uniós jogi előírásoknak.

Nem tartotta kizártnak, hogy az Európai Tanács ülésén más finanszírozási lehetőségek is napirendre kerülnek, mint például egy közös uniós hitel. Ahogy azonban arról korábban is írtunk, ezek épp a magyar kormány ellenzése miatt tűnnek lehetetlennek. Az Európai Bizottság elnöke először, szeptemberben eleve csak az orosz vagyont használó jóvátételi hitelről beszélt. A testülettől azóta többször is leszögezték, hogy ebben látják a „legvilágosabb” módszert.

Bjerre a tanácsi sajtótájékoztatón kulcsfontosságúnak tartotta, hogy megoldást találjanak Ukrajna finanszírozásának kérdésére, „beleértve a bizottsági javaslatokat a jóvátételi hitelre”. Más konkrét megoldási lehetőségről nem esett szó a sajtótájékoztatón.

Cikkünket bővítettük az EUrologus alapján.