Orbán V4-es álmait hátráltatja, hogy a lengyel elnök kikosarazta, de ez nem csak neki szól

Orbán Viktornak jelzésértékű volt, hogy múlt heti moszkvai útja miatt Karol Nawrocki lengyel elnök lemondta a visegrádi négyek (V4) államfőinek szerdai találkozója után tervezett kétoldalú megbeszélését a magyar kormányfővel. Nawrockinak a Jog és Igazságosság (PiS) párt színeiben aratott elnökválasztási győzelmét a magyar fél még Orbán szövetségi politikája, a patrióta pártok európai szintű erősödéseként értékelte.

Nawrocki szerdán részt vesz Esztergomban Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, Peter Pellegrini szlovák elnökkel és Petr Pavel cseh elnökkel a V4-ek államfőinek találkozóján. Ezt tehát nem érintette a döntése, de Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a lengyelek a V4-es találkozón belül a külügyi bizottságok megbeszélését is lemondták.

A kormányfői kikosarazás és a külügyi bizottsági találkozó lemondása rosszkor jön Orbánnak, aki arra készült, hogy összerázza a V4-eket. A Fidesz régóta nagy jelentőséget tulajdonít a sokszor politikai szembenállások által szétfeszített visegrádi együttműködésnek. A V4-ek kormányfői tavaly februárban találkoztak utoljára, de az elég rossz hangulatban telt a politikai ellentétek miatt, közös nyilatkozat, közös döntések sem születtek.

„Nagy győzelem Lengyelországnak, nagy győzelem a visegrádi együttműködésnek!” – írta Orbán, miután Nawrocki június elején megnyerte az elnökválasztást, majd a szeptemberi kötcsei pikniken már arról beszélt, ha győznek a 2026-os választáson, felizmosítják a V4-eket. „Bóka miniszter hazajött Lengyelországból. A legjobb híreket hozta Lengyelország elnökétől. Megkezdjük a lengyel–magyar együttműködés újjáépítését. Fico tartja magát, Babiš a kapuk előtt, januártól újraindulhat a V4” – írta szeptemberben. Azóta Andrej Babiš meg is nyerte a cseh választásokat, hamarosan felállhat a kormánya.

Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza lengyel lap főszerkesztő-helyettese a Telexnek azt mondta a kétoldalú találkozó lemondása után, hogy ettől még a történtek nem fogják alapjaiban befolyásolni Nawrocki jó kapcsolatát Orbánnal, a lengyel elnök ugyanis „csodálja a magyar kormányfőt, Magyarországot az illiberális forradalom fontos országának tartja”.

Még ha végül nem is lesznek messzebbre nyúló következményei, a mostani eset is jelzi, hogy a legnehezebb dolga a magyar–lengyel együttműködés visszaépítésével lesz Orbánnak. Az Ukrajnát megtámadó putyini Oroszországgal szembeni bizalmatlanság ugyanis pártokon átível a lengyel társadalom nagy részében, és pont emiatt romlott meg a Fidesz kapcsolata Jarosław Kaczyński PiS pártjával az orosz–ukrán háború kezdete óta.

Esztergom igen, Budapest nem

Nawrocki sokat kritizálta ugyan az elnökválasztási kampányban az ukránoknak juttatandó támogatásokat, de kiállt a megtámadott ország mellett. Így várható volt – a sok gratuláció ellenére –, hogy ebben nem fog egyetérteni a magyar kormánnyal. Vasárnap jelentette be külpolitikai irodájának vezetőjén, Marcin Przydaczon keresztül, hogy kihagy minden további találkozót, amit Magyarországon tartott volna a V4-csúcs után.

Orbán mellett még egyszer, négyszemközt is találkozott volna Sulyok Tamással is Budapesten. Przydacz jelezte, hogy a lengyel államfő „folyamatosan támogatja, hogy valódi módokat találjanak az Ukrajnában zajló háború lezárására”, hozzátéve, hogy a háborúért csak Oroszország a felelős.

Przydacz azt írta az X-en, hogy Orbán Viktor moszkvai útja, „és annak kontextusa” miatt Nawrocki úgy döntött, hogy a jövő heti magyarországi látogatásának programját csak az esztergomi csúcstalálkozóra szűkíti. Az egyik indok az volt, hogy „Európa biztonsága a szolidaritástól függ, az energia területén is”. A lengyel elnök a cseh, a szlovák és a magyar államfővel együtt a közép-európai térség biztonsági helyzetéről és együttműködéséről fog tárgyalni Esztergomban – írta.

Utalt az oroszországi Szmolenszk közelében, egy légi katasztrófában 2010-ben meghalt Lech Kaczyński volt elnök örökségére, ami alapján kontextusba helyezték Orbán moszkvai útját.

Rafał Leśkiewicz, az elnök szóvivője nem sokkal később a TVN csatornának azt mondta, az Orbán és a „bűnöző Putyin” közti találkozó tükrében „nyilvánvaló, hogy az elnök törölte a látogatását, és nem fog találkozni Orbán miniszterelnökkel”. A moszkvai utat Friedrich Merz német kancellár is kritizálta, mondván, európai mandátum és a partnerekkel folytatott előzetes egyeztetés nélkül utazott a magyar delegáció Oroszországba. A magyar kormány szuverén külpolitikát folytat, döntéseiket pedig a nemzeti érdekek határozzák meg, nincs szükségük engedélyre, hogy külföldön tárgyaljanak, reagált erre Szijjártó.

Hétfő este Zbigniew Bogucki, a Lengyel Köztársaság Elnöki Kancelláriájának vezetője is beszélt a Polsat csatornának Nawrocki döntéséről. A műsorvezető felvetésére, miszerint Donald Trump is tárgyalt már Putyinnal, azt felelte, „alapvető különbség” van Orbán és az amerikai elnök lépései között. Szerinte Trump azért tárgyalt, mert ő az egyetlen, aki véget vethet az ukrajnai háborúnak. „Orbán Moszkvába ment, úgy tudom, a saját országa érdekében, a saját gazdasági érdekei miatt, jelen esetben a gáz és az olaj miatt” – jelentette ki. Ráadásul Putyin az amerikai Alaszkába ment, Trump nem ment Moszkvába, csak a képviselőit küldte – ahogy kedden Steve Witkoff különmegbízott újból tárgyal az orosz fővárosban.

Bogucki azt is kijelentette, hogy Nawrocki elnök szuverén döntéseket hoz. „És ha olyan helyzet adódik, hogy ebben a kérdésben nem értünk egyet Orbán miniszterelnökkel, és a magyar politikával, akkor ezt ki kell fejeznünk” – mondta. Szerinte ha a Nawrockival közös találkozó előtt öt nappal Orbán úgy dönt, hogy Moszkvába megy, akkor erre reagálni fog az elnök, ez „egyszerű politikai fizika”.

Nawrocki döntését üdvözölte a vele ellentétes politikai nézeteket képviselő kormánykoalíció több tagja is, azt sugallva, hogy a kormányra hallgatott végre az államfő. Radosław Sikorski külügyminiszter az ellenzéki Jog és Igazságosság pártra is utalva azt mondta:

„Még pár hónap, és ők [Nawrocki és a PiS] rá fognak jönni, hogy azok, akik utálják az Európai Uniót és Ukrajnát, többnyire imádják Putyint.”

Nawrocki távolmaradását az ukránok is üdvözölték, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „igazán jó döntésnek” nevezte, sőt megköszönte Lengyelországnak. „Ez Lengyelország elvi álláspontját és erős szolidaritási érzését mutatja, megerősítve elkötelezettségét az európai egység és biztonság iránt egy döntő pillanatban” – mondta a miniszter. Szymon Szynkowski PiS-képviselő észszerű döntésnek nevezte a párt támogatásával elnökké vált Nawrocki lépését.

Sławomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konföderáció elnöke egyike volt azon lengyel politikusoknak, akik nem bírálták a döntést: „Orbán mellett Trump, Hszi Csin-ping és Modi, a világ leghatalmasabb országainak vezetői a közelmúltban találkoztak Putyinnal. Most mindet bojkottálni fogjuk? Bojkottálnánk az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat is, ha valaki csodával határos módon meghívna minket az asztalhoz?”

Szijjártó nem ragozta túl

Szijjártó Péter külügyminiszter az éves meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt azt mondta Nawrocki távolmaradásáról, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a lengyel elnök lemondta a magyar miniszterelnökkel a találkozót. „A V4-ből hárommal az együttműködés új dimenzióba kerül” – mondta viszont a magyar–szlovák–cseh kapcsolatra utalva, és hozzátette: „Azt, hogy ki milyen bilaterális programban szeretne részt venni, mindenki eldönti, mi ezt tiszteletben tartjuk”.

A meghallgatás után újságíróknak érintette még a kérdést (a lenti videón 6:20-tól), de azt mondta, nem tudja, a találkozó lemondása üzenet-e, és hogy ki és mit akarna üzenni. Viszont itt is azt mondta, hogy a magyar külpolitikai döntéseket „a saját nemzeti érdekeink szerint fogjuk meghozni, és nem aszerint, hogy ki mit gondol rólunk”.

„Valójában semmibe se került volna tájékoztatni a szövetségeseket, ez nem jár költséggel” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 444 hétfői műsorában a moszkvai útról és Nawrocki lépéséről. Szerinte az, hogy a lengyel elnök lemondja a látogatást, „az már költség, az már probléma”, ki nem kényszerített hiba. A magyar–lengyel kapcsolatok szerinte mélyponton vannak, „ezen egy államközi látogatás sokat segíthetett volna”. Még ha ezen a problémák nem oldódnak is meg, a lakosság előtt lehetne mutatni, hogy két vezető találkozik, továbbra is barátként tekintünk egymásra. Szerinte ez a hiba is azt mutatja, hogy „leépül a magyar diplomácia szakmailag”.

Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója a Facebook-oldalán arról írt, hogy a V4-csoport újraéledéséről szőtt magyar álmok nem jöttek be, szerinte „a V4-ek politikai súlya még jó ideig elenyésző marad”. Magyarország tölti be a csoport soros elnöki tisztét, de a magyar–lengyel kormányközi feszültségek miatt szóba se jöhet miniszterelnöki szintű találkozó. Így az államfői lesz ennek a periódusnak a legfontosabb találkozója. Ezen minden elnök részt vesz, de Panyi szerint Peter Pellegrini szlovák elnök csak egy órát, a közös sajtónyilatkozatig marad.

Mint írta, néhány hete a V4 házelnöki találkozója is elmaradt, annyira alacsony szinten akarta több V4-es ország képviseltetni magát. „Ehhez képest most kedden Pozsonyban a cseh kezdeményezésű ún. slavkovi háromszög (Csehország, Ausztria, Szlovákia) házelnökei ülnek össze – egy olyan formáció, melyből Magyarország kimarad” – írta.

A belpolitikának is szólhatott Nawrocki döntése

Bartosz Wieliński a Telexnek felidézte, történt már ehhez hasonló eset, méghozzá 2015-ben, amikor a PiS-t irányító Jarosław Kaczyński nem találkozott Orbánnal a magyar miniszterelnök lengyelországi látogatása alatt. Ennek oka szerinte az volt, hogy Orbán már 10 éve is az oroszokat támogatta a 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban. Az oroszok akkor annektálták a Krímet, és támogatták látványosan a kelet-ukrajnai szakadárokat.

Orbán látogatása pont a lengyel választások elé esett, ezért „Kaczyński nem mert provokálni olyan dolgokkal, amikkel pártja ellen mobilizálta volna az embereket”. Ez bejött, megnyerték a parlamenti és az elnökválasztást is, és 2016 februárjában Kaczyński és Orbán találkoztak. Ekkor hat órán át beszélgettek egy szlovák határhoz közeli étteremben.

A Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese úgy vélte, magyar nézőpontból „Orbán a vesztes”, hisz az látszik, hogy a lengyel államfő nem akar vele találkozni. Ugyanakkor lengyel szemszögből Wieliński nem számít nagy törésre.

Sokat elárul a kapcsolatokról, hogy Nawrocki az első külföldi interjúját a Mandinernek adta, „ez nem volt véletlen, ez szándékos volt”. Nawrocki trumpistának vallja magát, másolja az amerikai elnök politikáját, külsejét, mondatait, erős politikusként mutatkozik. A németországi, szélsőjobboldali Alternatíva Németországért mintáját is figyeli, egy tanácsadója nemrég találkozott is AfD-sekkel.

A lengyel államfő szerepe alapvetően ceremoniális, de a magyar köztársasági elnökkel ellentétben megvétózhatja a törvényeket, amit megválasztása óta rengetegszer megtett a Donald Tusk kormánya által benyújtott jogszabályok esetében. Nemrég azt akarta elérni, hogy a titkosszolgálatok vezetői személyesen őt tájékoztassák, holott törvényileg a miniszterelnöknek felelnek, tőle kellene alapból engedélyt kérniük egy ilyen találkozóhoz is. Ezért aztán végül visszautasították a találkozót az államfővel.

Erre válaszul Nawrocki viszont elutasította, hogy kinevezze a titkosszolgálatok új tisztjeit. „Mindez a vita ráadásul az orosz hibrid háború közepette történik, amit szabotázsok és kémkedés jellemeznek”, így a hadakozás ezen a területen nem tett jót Nawrocki reputációjának. Már mémek kezdtek keringeni az ügyről, így az elnöknek Wieliński szerint helyre kellett állítania a hírnevét, ezért is törölte a magyarországi találkozót. Az oroszokkal folytatott kapcsolatépítés és az energiafüggőség megerősítésének látványos elutasítását mutató lépés tehát a főszerkesztő-helyettes szerint abszolút a belpolitikának szólt.

Néha aknára fut

Fontos elem még szerinte a Magyarországra menekült, körözött lengyel politikusok sorsa. A magyar kormány tavaly év végén politikai menedékjogot adott Marcin Romanowski volt igazságügyiminiszter-helyettesnek, akit az Igazságosság Alap ügyében vádolták meg az állami vagyon megkárosításával. Romanowski ügyéről és a magyar–lengyel kapcsolatok elmérgesedéséről itt írtunk részletesebben. Ideiglenesen Budapesten tartózkodik Zbigniew Ziobro is, akit azzal gyanúsítanak, hogy még a PiS kormányzása idején igazságügyi miniszterként „szervezett bűnözői csoportot alapított és irányított”.

Azért is törölhette Nawrocki a budapesti találkozót, mert így velük nem kellett találkoznia, és nem kellett most újabb támadási felületet nyitnia maga ellen. Senki sem törődne vele Lengyelországban, ha a magyarok választ adnának a találkozó lemondása miatt – mondta Wieliński. A kormánynak nagykövete sincs most Magyarországon, miután Magyarország befogadta a lengyel igazságszolgáltatás elől menekülő Romanowskit. Az államfő oda megy, ahova akar, persze előzőleg konzultálhat a kormánnyal. Nawrocki szeretné irányítani a külpolitikát, de a kormány folyamatosan emlékezteti rá, hogy azért nem ő felel.

A PiS és Nawrocki, illetve a Fidesz változatlanul minden téren együtt tudnak működni, a különbség csak az a szerkesztő szerint, hogy „a Fidesz hatékonyabb a demokrácia lebontásában”. A konzervatív, politikai tapasztalattal bíró, az erős államban hívő Kaczyńskihoz képest Nawrockinak nincs háttere, nem érti a politikát, emiatt néha aknára fut.

A mostanihoz hasonló egyik ilyen eset arról szólt, hogy az államfő alapjáraton összehívhat egy közös kabinetet a kormánnyal, Nawrocki pedig ezt rendszeresen meg akarta csinálni, mert szerinte „lusta a kormány”. A kabinet fel is ment a palotába az első közös ülésre, és a kormánytagok elkezdték kritizálni az elnököt, akinek nem volt tapasztalata abban, hogyan tudna visszavágni. Nem is tartott több ilyen ülést. Wieliński szerint „ahogy visszavágnak neki, nem tud mit kezdeni vele, csak addig keménykedik, amíg nem kap rá választ”.

A budapesti találkozót lemondó X-posztban említett Lech Kaczyńskit „mitologizálta a jobboldal, egy mítoszt kreáltak köré, hogy igazolják a lépéseiket, politikai tetteiket” – mondta Wieliński. Szerinte az egykori elnök nem értene egyet a demokrácia lebontásával, ami a PiS célja is. Lech Kaczyński szigorúbb volt az oroszokkal szemben is, Grúzia 2008-as lerohanása után figyelmeztetett, hogy Ukrajna és Lengyelország lehet a következő célpont. Nawrocki visszaél ezzel az örökséggel, hiszen inkább az olyan, a szélsőjobbnak fontos témákat részesíti előnyben a kétoldalú kapcsolatokból, mint a második világháborús, ukránok által lengyelek ellen elkövetett volhíniai mészárlást.