Trump mindenkit bizonytalanságban tart, közben komoly amerikai haderő sorakozott fel Venezuela partjainál

Már a Karib-tengeren hajózik a világ legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford, így a Venezuela partjainál felsorakozó amerikai erők már csak az elnöki parancsra várnak, hogy megkezdjék támadásaikat. Donald Trump azonban nem döntött, és jelezte, hogy Venezuela a párbeszédet keresi. Az amerikai kormány közben terrorszervezetté nyilvánítana egy drogkartelt, amit állításuk szerint maga Nicolás Maduro venezuelai elnök vezet. Hogy mi Trump terve az országgal, azt nem tudni. Hivatalosan drogellenes akciót emlegetnek, de a felvonultatott katonai erő mérete inkább sugall rezsimváltó műveletet, Trump pedig már naponta kapja a tájékoztatókat a venezuelai célpontok ellen végrehajtható csapásokról.

A szakértők attól tartanak, hogy a gazdasági válsággal sújtott országot vasmarokkal irányító Maduro bukása csak káoszba, polgárháborúba döntené az országot, de az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a Fehér Ház egyelőre nem készített részletes tervet arra, hogy mi lenne az illegitimnek tartott vezető után, és Trump tanácsadói sem döntötték el, hogy milyen utat válasszanak. Trump közben szokásos taktikájához folyamodva direkt bizonytalanságban tartja a világot:

„Nagyjából eldöntöttem, hogy mi legyen, igen. Azt nem mondhatom el önnek, hogy mi lesz, de nagyjából eldöntöttem” – válaszolta pénteken egy újságírói kérdésre,

miközben floridai birtokára repült Washingtonból. Aznap a Fehér Házban már egymást követő három napon harmadszor tájékoztatták arról, milyen akciókat lehet végrehajtani venezuelai célpontok ellen.

Trump lebegteti, mire készül

A beszámolók alapján a célpontok között katonai és kormányzati létesítmények és drogcsempész útvonalak szerepeltek, de Maduro elleni közvetlen támadás és az amerikai különleges erők bevetése is felmerült. A Washington Post értesülései szerint a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó pilótái már a venezuelai légvédelmet tanulmányozzák, bár azt még nem tudják, hogy parancsot fognak-e kapni a támadásra. Az ország ellen tervezett lehetséges lépésekről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Szerdán a CBS News és a CNN értesülései szerint Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke tájékoztatta Trumpot a legfrissebb tervekről, amik között szárazföldi csapások is szerepeltek. Másnap egy nagyobb nemzetbiztonsági csapat tájékoztatta Trumpot a lehetőségekről – írta a CNN. Pénteken pedig egy újabb megbeszélést tartottak, amin a védelmi miniszter, a vezérkari főnökök tanácsának elnöke, Marco Rubio külügyminiszter és J. D. Vance alelnök is részt vett.

Vasárnap Trump már arról beszélt, miközben Floridából visszarepült Washingtonba, hogy készen állnak tárgyalni Maduróval. „Talán párbeszédet folytatunk Maduróval, meglátjuk, hogyan alakulnak, ők szeretnének tárgyalni” – közölte Trump, aki részleteket már nem árult el. Ezzel egy időben jelentette be az amerikai haditengerészet, hogy már Venezuela közvetlen közelében, a Karib-tengeren van a Gerald R. Ford repülőgép-hordozó és köteléke. Ezzel már 15 ezerre nőtt a térségben állomásozó amerikai katonák száma.

A külügyminisztérium közben közölte, hogy külföldi terrorszervezetté fogják nyilvánítani a Napok Kartellje (Cartel de los Soles) nevű bűnszervezetet, aminek vezetőjének a Trump-kormány Madurót tartja. A kartellt állítólag a venezuelai hadsereg magas rangú tagjai vezetik, és irányítása alatt tartja az ország kikötőit, amiket kokaincsempészetre használ.

A kérdésre, hogy ez jogalapot teremt-e a Maduro elleni katonai csapásra, Trump azt mondta, lehetőséget ad rá, de „nem mondtuk, hogy azt fogjuk csinálni”. Az amerikai sajtónak névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselők szerint Trump még mindig nem döntötte le, mire ad parancsot. A Wall Street Journal pedig vasárnap arról számolt be egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva, hogy azonnali katonai támadásra nem kell számítani.

Az amerikai kormány vasárnap azt is bejelentette, hogy egy újabb „droghajót” lőttek ki Venezuela közelében. A Trump-kormány szeptemberben indított a szó szoros értelmében háborút a drogok ellen a térségben. A vasárnapival együtt már 22 hajót semmisítettek meg, amikről minden bizonyíték nélkül azt állították, hogy kábítószereket csempésztek. A támadásokban legalább 83 ember halt meg. A támadások jogosságát azzal indokolták, hogy azokban terrorszervezetté nyilvánított drogkartellek „narkóterroristái” haltak meg, akik legitim célpontok voltak, mert az általuk csempészett drogok amerikaiakat ölnek.

A Trump-kormány hivatalosan drogellenes fellépésként jellemzi a Venezuelánál végrehajtott katonai akciókat. Egy repülőgép-hordozó érkezése azonban nyugati elemzők szerint is jelzi, hogy az Egyesült Államok nemcsak egy drogellenes háború megvívására, hanem Maduro eltávolítására készülhet Venezuelában. Szerintük a Ford teljesen felesleges, ha csak motorcsónakokra vadásznak, a megjelenése egyértelmű nyomásgyakorlás Maduróra.

Szintén ezt a célt szolgálhatta, hogy az Egyesült Államok ötvenmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Maduróra, Trump pedig fedett akciók végrehajtását is engedélyezte a CIA-nak. Elrettentésnek szánhatták, hogy az elmúlt hetekben B52-es és B1-es amerikai bombázók hajtottak végre gyakorlórepüléseket Venezuela közelében. Amerikai tisztviselők az előző héten közölték, hogy újabb bombázórepülések várhatóak, valamint a hadsereg különleges erői is látványos gyakorlatokat fognak végrehajtani a térségben.

Amerikai tisztviselők azt állították, hogy a Ford odavezénylésével csak növelik a nyomást, Maduro reakciójára kíváncsiak. Azt remélik, hogy elmenekül, vagy le tudják tartóztatni, és amerikai bíróságon vádat emelhetnek ellene drogkereskedelem miatt, mondta egy magas rangú európai tisztviselő a New York Timesnak. Arra a kérdésre szerinte már nem tudtak válaszolni, hogy milyen kockázatelemzéseket végeztek a lépés előtt.

Nincs terv

Bár arra több terv is készült, hogy milyen katonai akciókból választhat Trump, arra már nem, hogy mi lesz akkor, ha Maduro távozik a hatalomból, írta a New York Times. Hasonló eredményre jutott a Politico vezető külpolitikai riportere, amikor erre a kérdésre kereste a választ.

Trump csapata nem arról ismert, hogy nagy távlatokban gondolkodik, írta a Politico. A lap szerint már az is figyelemre méltó, hogy egyáltalán fontolgatják a különböző lehetőségeket. Információjuk szerint csak néhány ember foglalkozik ezzel a kérdéssel a minisztériumokban és a Fehér Házban, ők is külső elemzőktől és volt kormányzati tisztviselőktől kérnek segítséget. Összehangolt, komoly megbeszélések nem zajlanak erről, és nincsen mindenre kiterjedő, az elnök által is jóváhagyott terv a Maduro utáni időszakra.

A lapnak nyilatkozó volt kormányzati tisztviselők és Venezuelával foglalkozó elemzők amiatt aggódnak, hogy a különböző kormányszervek nem kommunikálnak erről egymással, és a Fehér Ház nem konzultált tapasztalt tisztviselőkkel a kérdésről. „Van egy koncepciónk egy tervről” – mondta a lapnak egy kormányzati tisztviselő. A lap értesülései szerint csak lehetőségekről folynak beszélgetések az amerikai kormányzatban, például, hogy milyen gazdasági segítséget nyújtsanak az országnak egy lehetséges új vezetés alatt, vagy, hogy Madurót letartóztassák, vagy hagyják távozni egy baráti országba.

És persze arról, hogy mi legyen a sorsa a venezuelai olajtartaléknak, ami a legnagyobb a világon. A New York Times értesülései szerint bár Trump nyilvánosan drogellenes akcióként jellemzi a Venezuela elleni fellépést, magánbeszélgetésekben már sokkal inkább az elnök sorsáról, valamint az ország olajkincseiről van szó, és tanácsadóival is főleg ez utóbbiról beszélget. Folynak tárgyalások arról, hogy az Egyesült Államok hozzáférést kapjon a venezuelai olajmezőkhöz, és a repülőgép-hordozó odavezénylése ezekhez a tárgyalásokhoz volt szükséges, mondta a lapnak egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő pénteken.

Hogy mi lesz Maduro bukása után? A szakértők káosztól tartanak. Úgy vélik, hogy ha az egymással rivalizáló politikai és fegyveres csoportok kezdenek harcolni a hatalomért, az ország polgárháborúba süllyedhet. „Hosszabb ideig káosz lesz, nem lesz lehetőség a megfékezésére” – mondta a SpyTalk podcastnak Douglas Farah.

A latin-amerikai biztonságpolitikai helyzettel foglalkozó IBI tanácsadó cég vezetője a Pentagonnak készített jelentésében közölte, hogy Maduro távozása után valószínűleg fegyveres összecsapások robbanhatnak ki szerte az országban a rezsimhez hű katonai alakulatok, a drogkartellek és a Venezuela nyugati részén aktív két kolumbiai gerillamozgalom, a FARC és az ELN egységei között. A rendteremtéshez több tízezer amerikai katona bevetésére lenne szükség. „Egy hétmilliós fővárosról beszélünk, kikötőkről, amiket meg kell védeni” – mondta Farah, hozzátéve, hogy a kolumbiai határ mentén pedig „négyezer állig felfegyverzett FARC-taggal” kellene megküzdeniük, „akik hatvan éve folyamatosan harcolnak”. Ez pedig nem olyasmi lenne, amit az amerikai közvélemény eltűrne.

Egy amerikai katonai beavatkozás belpolitikai kockázatokat is hordoz az elnöknek, aki az Epstein-ügy miatt már így is összetűzésbe került híveivel, akik erőteljesen ellenzik, hogy Egyesült Államok rezsimváltást célzó háborúkat indítson. Trump az „Amerika mindenek előtt” programjával indult az elnökválasztáson, de „sajnos az adminisztrációjában dolgozó embereknek fontosabb a Dél-Florida mindenek előtt”, mondta az Atlanticnak Trump egyik szövetségese, utalva az amerikai államban élő, ott nagy politikai befolyással bíró és harciasan kommunistaellenes kubai és venezuelai bevándorlókra.

Az amerikai emberek nem azért szavaztak Trumpra, hogy belevigye az országot egy elhúzódó konfliktusba Dél-Amerikában – mondta a CNN-nek egy republikánus kongresszusi dolgozó, aki szerinte pont ezért nehéz lesz rávenni az elnököt arra, hogy hosszabb távon katonai támogatást nyújtson a hatalmat esetleg átvevő venezuelai ellenzéknek. A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásának pénteken nyilvánosságra hozott eredményei szerint az amerikaiaknak mindössze 35 százaléka támogatja, hogy az Egyesült Államok katonai erő bevetésével szálljon szembe a drogcsempészekkel Venezuelában, az ország kormányának engedélye nélkül. Emellett az amerikaiaknak mindössze 21 százaléka támogatja, hogy katonai erővel mozdítsák el Madurót a hatalomból, és 31 százalék, hogy ezt a célt a hadsereg bevetése nélkül érje el az Egyesült Államok.

Ki lehet Maduro után?

A súlyos gazdasági válsággal küzdő országot 2013 óta vasmarokkal vezető Nicolás Maduro tavaly vitatott körülmények között tartotta meg hatalmát. Az Egyesült Államok szerint csalással maradt hatalmon, ezért nem is ismerik el az ország elnökeként, az ellenzéki Edmundo Gonzálezt ismerték el a választás győzteseként. A venezuelai ellenzék idén Nobel-békedíjjal kitüntetett vezetőjének, a tavalyi elnökválasztás óta bujkáló María Corina Machadónak is támogatást nyújtottak. Igaz, elég korlátozottat, például biztonságos kommunikációs csatornákat, mondta a CNN-nek egy volt amerikai tisztségviselő.

Machado a Bloombergnek adott interjújában kijelentette, hogy készen állnak átvenni az ország kormányzását, és már meg vannak a terveik „az első száz órára, az első száz napra”. Hasonlóan nyilatkozott a Timesnak egyik tanácsadója is, aki szerint Machado egyeztet a Trump-kormánnyal. Szakértők szerint azonban kicsi az esély arra, hogy az ellenzék az Egyesült Államok támogatása, és amerikai katonai jelenlét nélkül átvegye a hatalmat.

„Az ötlet, hogy az ellenzék egyik tagja szinte azonnal képes lenne kormányozni, lehetetlenség” anélkül, hogy Washington garantálná a biztonságát, mondta a CNN-nek Juan Gonzalez. A Georgetown Egyetem Latin-Amerikával foglalkozó szakértője szerint mindenki úgy tekint Maduro eltávolítására, mint a végcélra, pedig ez csak egy hosszadalmasnak ígérkező folyamat első lépése lenne. Maduro szerinte még mérsékeltnek is számít baloldali mozgalmában, és könnyen előfordulhat, hogy az ellenzék helyett egy nála is rosszabb ember szerzi meg a hatalmat a hadsereg támogatásával.

A CNN-nek egy névtelenséget kérő nyugati diplomata, aki éveket töltött el Venezuelában kijelentette, hogy „akár tetszik, akár nem, Maduro a stabilitás kezese” az országban, hozzátéve, hogy nincsen senki más, aki fenn tudja tartani a status quót. Douglas Farah is arra tippel, hogy Maduro egy év múlva még mindig Venezuela elnöke lesz, „mert minden más lehetőség az eltávolítására annyira rossz”.