„Tudom, mennyire sáros” – Epstein nyilvánosságra került emailjei kísértik Trumpot

Donald Trump és a Fehér Ház is arra számított, hogy a szerda arról fog szólni, hogy az amerikai elnök győzedelmesen aláírja a rekordhosszú kormányzati leállásnak véget vető törvényt – ebbe aztán belerondított régi milliárdos barátja, a 2019-ben meghalt szexuális bűnöző, Jeffrey Epstein ügye. Trump már hónapok óta próbálja maga mögött tudni, de csak nem tud megszabadulni az Epstein-ügytől, amely még a Republikánus Párton belül is feszültséget okoz, az elnök a korábbi kedvenceivel is összeveszett.

Egy képviselőházi bizottság szerdán nyilvánosságra hozott olyan, sok évvel ezelőtti emaileket, amikben Epstein többször is megemlítette Trumpot a később szexuális emberkereskedelemért elítélt társának, Ghislaine Maxwellnek, és egy újságíróval folytatott magánlevelezésében. Epstein többek között azt állította ismerőseinek, hogy a vele minden kapcsolatot megszakító Trump „tudott a lányokról”, és azt állította, hogy olyan információi voltak a későbbi elnökről, amikkel tönkreteheti.

Szintén szerdán a képviselőházban négy republikánus politikus támogatásával a demokraták kikényszerítették, hogy valamikor szavazást tartsanak az Epstein ellen indított szövetségi nyomozás anyagainak nyilvánosságra hozásáról. Ezt a szavazást várhatóan a jövő héten annak ellenére megtartják, hogy a Fehér Ház és személyesen Trump igyekezett nyomást gyakorolni legalább két képviselőre, hogy vonják vissza az aláírásukat. Az iratokban többször is szerepel Trump neve, amiről az elnököt már tavasszal tájékoztatták.

Trump először a közösségi oldalán kelt ki amiatt, hogy az Epstein-ügy újra felbukkant. Az elnök kijelentette, hogy az általa hoaxként jellemzett ügyet csak azért hozták fel újra a demokraták, hogy eltereljék a figyelmet arról, milyen csúnyán leszerepeltek a kormányzati leállással. „Csak egy nagyon rossz, vagy hülye republikánus sétálna bele ebbe a csapdába” – írta. A Fehér Ház szóvivője szintén arról beszélt, hogy a demokraták ezzel csak el akarják terelni a figyelmet Trump „történelmi eredményeiről”, és be akarják sározni az elnököt az Epstein-emailekkel. Szerinte azok egyébként sem bizonyítanak semmit azon kívül, hogy Trump nem csinált semmi rosszat.

Miután pedig a kezdetben a demokraták által közölt emailek után a republikánusok sok ezer oldalnyi dokumentumot hoztak nyilvánosságra, Trump pénteken bejelentette, vizsgálatot rendel el, hogy kiderüljön, milyen kapcsolat fűzte Epsteint több ismert demokratához, köztük Bill Clinton volt elnökhöz. A legfőbb ügyészségtől azt várja, hogy megvizsgálják a JP Morgan és a Chase bankok, valamint a Clinton alatti pénzügyminiszter Larry Summers és a LinkedIn-alapító Reid Hoffmann kapcsolatát Epsteinnel. „Epstein demokrata volt, ő a demokraták problémája, nem a republikánusoké!” – írta Trump.

Trump neve az emailekben

A leveleket a képviselőház kormányzati ellenőrző bizottságának tagjai hozták nyilvánosságra. A republikánus vezetésű bizottság abban a reményben indított vizsgálatot az Epstein-ügyben, hogy ezzel sikerül eltüntetnie a címlapokról. Ennek részeként több iratot is bekérettek Epstein hagyatékának gondozóitól – ezek azonban csak újabb híreket generáltak.

A most nyilvánosságra hozott emailek is ezek között a dokumentumok között voltak. A bizottság demokrata tagjai először csak pár olyat tettek közzé, amiben Trump neve szerepelt, emiatt a republikánusok azzal vádolták őket, hogy direkt szemezgetnek. Ők végül nagyjából 20 ezer emailt hoztak nyilvánosságra.

A közeli bizalmasának, az őt kiskorú áldozatokhoz segítő Ghislaine Maxwellnek küldött egyik 2011-es emailben Epstein azt írta, hogy Trump „órákat töltött a házamban” egy meg nem nevezett nővel, és a neve mégsem merült fel soha sem az ügyében, mire Maxwell azt válaszolta, hogy ezen már ő is gondolkozott. Az először közzétett emailben ki volt takarva Virginia Giuffre neve, de a republikánusok és a Fehér Ház később felfedte, hogy róla volt szó. Jelezték, hogy az Epstein legismertebb áldozatának számító nő azt vallotta, hogy Trump soha nem szexelt és nem is flörtölt vele.

A CNN szerint egy másik emailben Epstein 2019-ben azért írt Michael Wolff újságírónak, hogy reagáljon Trump állítására, miszerint arra kérte Epsteint, hogy mondjon le tagságáról a Mar-a-Lago klubban. „Trump azt mondta, ő kért meg, hogy mondjak le” – írta. „Soha nem voltam tag. Természetesen tudott a lányokról, mivel megkérte Ghislaine-t, hogy álljon le.” A Fehér Ház szerint Trump azért tiltotta ki Epsteint a floridai birtokáról, Mar-a-Lagóból, mert „undorítóan viselkedett”. Trump pedig azt mondta, hogy Epstein „lenyúlta” az ott dolgozó fiatal nőket, ezzel is magyarázta, hogy miért szakadt meg a kapcsolatuk 2004-ben. Giuffre is Mar-a-Lagóban dolgozott 16 évesen, amikor Epstein behálózta.

Epstein a New York Times egy, azóta már nem ott dolgozó újságírójának küldött emailben pedig felajánlotta, hogy tud olyan fényképet adni neki, amin Trump bikinis lányok társaságában látható a konyhájában. Azt nem tudni, hogy a fotó valóban létezett-e, az újságíró a Timesnak azt mondta, hogy soha nem kapott ilyen képet. Epstein emellett azt írta, hogy egyszer Trump annyira megbámult fiatal lányokat egy medencében, hogy nekiment egy ajtónak.

Az emailekből az is kiderült, hogy Epstein folyamatosan követte Trump elnökválasztási kampányát, majd elnökségét és botrányait, és nem volt valami jó véleménnyel róla. Egyes levelekben „demens Donaldként” hivatkozott rá, aki az őrület határán van. Amikor pedig Kathy Ruemmler – aki korábban jogászként dolgozott a Fehér Házban Barack Obama elnöksége alatt, most pedig a Goldman Sachs jogi igazgatója – egy levélváltásban „annyira undorító”-ként jellemezte az elnököt, Epstein közölte, hogy „élőben és közelről még rosszabb”. Egy másik levélváltásban pedig jelezte, hogy „találkoztam pár nagyon rossz emberrel”, de „egyik sem volt olyan rossz, mint Trump. Nincs egy tisztességes porcikája”.

Egy 2018-as levélváltásban, amikor a szövetségi hatóságok már egyre inkább nyomoztak Epstein ellen, egy ismerőse közölte, hogy az egész el fog simulni, és szerinte az egész Trump ellen is irányul. Erre Epstein közölte, hogy „igen, köszi, durva, mert én vagyok az, aki tönkreteheti”. Egy másik, 2018-as levélben pedig Ruemmlernek azt írta, a USA Today szerint feltehetően egy kenőpénzes nyomozásra reagálva: „Tudom, mennyire sáros Donald”.

Az emailek szerint még 2018-ban, egy hónappal azelőtt, hogy Trump első elnöki ciklusa alatt Helsinkiben találkozott volna Vlagyimir Putyinnal, Epstein Thorbjørn Jaglandnak, Norvégia volt miniszterelnökének küldött egy emailt. Ebben jelezte, szólhatna az orosz elnöknek, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megtudhat tőle dolgokat Trumpról. A találkozó után Larry Summers, a Clinton-kormány volt pénzügyminisztere egy Epsteinnek küldött levélben azt kérdezte: „Van valamijük az oroszoknak Trump ellen? A mai nap még az ő mércéjével is felháborító volt.” Erre Epstein jelezte neki, hogy több ilyen emailt is kapott.

A botrány, ami nem csendesül

Trump és Epstein az 1980-as évek vége felé ismerkedett meg. Több fotó is készült róluk, ahogy együtt buliznak, Trump neve és 14 hozzá kapcsolódó telefonszám is szerepelt Epstein telefonkönyvében. Azt is tudni lehet, hogy Trump az 1990-es évek közepén többször is utazott Epstein magángépén. Trump 2004-ben szakította meg a kapcsolatát Epsteinnel, erről itt írtunk részletesen.

Trump elnökségének leghosszabb ideje tartó botránya lett az Epstein-ügy, miután a kormánya július elején nem hozta nyilvánosságra a 2019-ben börtönben meghalt, fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményekkel vádolt, milliárdos pénzügyi befektető ellen indított nyomozás iratait. Az ügy Trump saját táborát is megosztotta, és megpróbálta ugyan kiverni a követői fejéből az esetet, de ezzel csak még jobban felfűtötte a konteókat.

Ezek arról szólnak, hogy a 2019-ben letartóztatott, és a cellájában meghalt Epstein nem öngyilkos lett, hanem megölték, hogy ne árulhassa el, a politikai és pénzügyi elit tagjai közül kik voltak benne pedofilhálózatában. Sokan évek óta várták, hogy nyilvánosságra kerüljön az állítólagos „Epstein-ügyféllista”, amivel szerintük a milliárdos zsarolta a rajta lévő embereket, és amit az egész kormányzatot átszövő háttérhatalom, a „deep state” megpróbál eltitkolni.

Abban reménykedtek, hogy Trump megválasztásával nyilvánosságra kerül minden. Ezt erősítette Pam Bondi, aki nem sokkal azután, hogy igazságügyi miniszter lett, egy interjúban kijelentette, hogy az Epstein-lista „ott van az asztalomon”, és arra is utalt, hogy ezt nyilvánosságra fogják hozni.

Ez azonban végül nem történt meg. Az igazságügyi minisztérium vizsgálata arra jutott, nincsen semmiféle „ügyféllista”, Epstein nem zsarolt senkit, és olyan emberek neve sem szerepelt az iratokban, akik ellen vádat lehetne emelni. Azt is kijelentették, hogy Epstein halálát öngyilkosság okozta, és nem megölték. Ez pedig egy olyan ritka botránnyá vált, amit a figyelemelterelés mesterének tartott Trump sem volt képes lerázni magáról, bármennyire próbálta – leginkább amiatt, mert ez a saját táborát is erősen megosztotta.

Szeptember második hetére újra Epstein neve virított az amerikai címlapokon, miután az Epstein-ügyet vizsgáló képviselőházi bizottság demokrata tagjai közzétették Trump állítólagos születésnapi üdvözlőlapját, amit a milliárdosnak írt. Az üzenetet egy vastag filctollal rajzolt meztelen női test körvonalaiba írták bele, ami egy stilizált női mellet is ábrázolt. A levél aláírásaként csak annyi szerepelt, hogy „Donald”, amit ágyéktájékon helyeztek el a rajzolt női testen, hogy úgy nézzen ki, mintha fanszőrzet lenne – írta még korábban róla a Wall Street Journal.

A Trump-levél mellett kedden közzétettek egy másik születésnapi levelet és fényképet is, amit az elnök floridai golfklubjának egyik régi tagja küldött Epsteinnek. Azon Epstein mellett két férfi és egy kitakart arcú nő látható, amint egy hatalmas, 22 500 dollárról szóló kamucsekket tartanak, amin Trump aláírása látható. Trump tagadta, hogy bármi köze lenne az üdvözlőlaphoz vagy a csekkhez.

A demokraták fegyverként használják

A demokraták az elmúlt hónapokban igyekeztek minél jobban felszínen tartani a botrányt. Trump minden egyes felháborodást kiváltó nyilatkozatát és lépését azzal kezdték el kritizálni, hogy azokkal csak az Epstein-ügyről akarja elterelni a figyelmet. Majd pedig a saját szavazóik nyomása előtt is meghajló republikánus képviselők támogatásával elindították az említett bizottsági vizsgálatot. A republikánusok védekezésbe szorultak. Július közepén a képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson pár nappal előrébb hozta a nyári szünetet, hogy ne lehessen szavazást tartani a nyomozati iratok közzétételéről.

Csakhogy tévedett, amikor arra számított, hogy szeptemberre az Epstein-ügy kikopik a közéletből. A republikánus Thomas Massie és a demokrata Ro Khanna közös törvényjavaslatot nyújtott be, ami az igazságügyi minisztériumot az iratok közzétételére kötelezné. A törvénytervezetet a házelnök nem akarta szavazásra bocsátani, de a demokraták ekkor egy ritkán használt eljárási szabályhoz nyúltak. Ez kimondja, hogy a törvényhozás 435 fős alsóházában 218 képviselő aláírásával el lehet érni bármilyen jogszabálytervezet szavazásra bocsátását.

Ezt végül négy republikánus képviselő is aláírta, és már csak egy aláírás hiányzott, amit egy időközi választáson győztes arizonai képviselő, a demokrata Adelita Grijalva adhatott meg. A házelnök a kormányzati leállásra hivatkozva sokáig nem volt hajlandó beiktatni hivatalába az új képviselőt, aki jó előre jelezte, hogy első dolga lesz aláírni a szavazást kikényszerítő petíciót. Ez november 12-én, a kormányzati leállás utolsó napján történt meg.

A Fehér Ház aznap és a megelőző napokban igyekezett mindent megtenni, hogy a petíciót aláíró republikánusokat rávegye arra, hogy vonják vissza támogatásukat, még mielőtt Grijalva neve is rákerül az iratra. A New York Times információi szerint Trump keményen lobbizott a háttérben, hogy megakadályozza a szavazást, és személyesen hívta fel Nancy Mace dél-karolinai és Lauren Boebert coloradói képviselőt, de végül nem járt sikerrel.

Korábbi lelkes támogatójával, Marjorie Taylor Greene-nel pedig már inkább nem is beszél. A georgiai képviselő már régóta szorgalmazza az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, Trump pedig pénteken meg is vonta tőle a támogatást a 2026-os választásokra. „Érthető, hogy el akar kapni, példát akar velem statuálni, hogy ráijesszen minden republikánusra az Epstein-fájlokról szóló szavazás előtt” – írta Greene az X-en.

Meg fogják szavazni, de kérdés, mire mennek vele

Mike Johnson házelnök most már úgy tűnik, hogy szeretné minél gyorsabban letudni az ügyet. Bár lett volna lehetősége arra, hogy egészen decemberig húzza a szavazás megtartását, szerda este bejelentette, hogy már a következő héten szavazásra bocsátja az iratok közzétételét követelő jogszabályt. Ami a várakozások szerint át is fog menni. „Egy nem szavazat erre egy szavazat a pedofilok megvédésére”, és ez visszaütne a republikánus képviselőkre – mondta Maxwell Frost demokrata képviselő az MSNBC-nek. A Politico értesülései szerint a republikánus vezetők szerint akár százan is igennel voksolnak majd.

A jogszabályt ezt követően még a szenátusnak is meg kell szavazni, majd Donald Trumpnak alá kell írnia, hogy hatályba lépjen, amire egyelőre kevés esély látszik. Ro Khanna szerint azonban egy nagy arányú szavazatszámot a szenátus és az igazságügyi minisztérium sem hagyhat majd figyelmen kívül. Massie a CNN-nek azt mondta, abban bízik, hogy a képviselőház vétóbiztos kétharmados többséggel fogadja el a törvényt, ami nagy nyomást helyezne a szenátusra, és ha a szenátorok elfogadják, akkor az „egy nagyon komoly jelzés lesz az elnöknek”.

Egy elnöki vétó felülírására a képviselőházban és a szenátusban is kétharmados többségre van szükség. Azonban, ha Trump nem is vétózza meg a jogszabályt, annak betartását csak azzal tudná kierőszakolni a képviselőház, ha eljárást indítanak az igazságügyi miniszter ellen a kongresszus megsértése miatt, ami a New York Times szerint egy rendkívül valószerűtlen lehetőség.