Rácz András a magyar–orosz viszonyról: Valami irdatlan titoknak kell lenni, vagy nem a magyar nemzeti érdek mentén születnek a döntések

Rácz András Oroszország-szakértő volt a Téma hétfő délelőtti adásának vendége, akit kérdeztünk az ultrahangos Szergej Lavrov-interjúról, olajszankciókról, az ukrajnai front helyzetéről, a budapesti csúcsról, de beszélt arról is, hogy várakozásai szerint még az ő életében megérthető lesz, a nemzeti érdekekkel ellentétben miért tesz annyi gesztust az Orbán-kormány Vlagyimir Putyin Oroszországának.

Lavrov az Ultrahangon

Rácz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnapi Ultrahang-interjújáról azt mondta, „önmagában az, hogy egy külügyminiszter szívességet kér egy kollégájától”, abban nincs kihívó, „teljesen normális”. Nemcsak az interjúért lobbizó Szijjártó Péter és Lavrov viszonyában történt már ilyen ugyanis. A probléma az volt, „hogy láthatóan az Ultrahang csatorna nem készült fel az interjúra”, ezt Rácz egyébként hétfőn reggel a Facebook-oldalán is felrótta. Lavrov nagyon óvatos volt eleinte, „de a végére teljesen vérszemet kapott, a magyar riporternek az arcába hazudott”. Lavrov „akadálymentesen” el tudta mondani az orosz értelemzést az ukrajnai háborúról, csúsztatva, elhallgatva részleteket. „Ezt nem érzem valódi interjúnak” – értékelt a szakértő.

„Lavrov valószínűleg egy picit kellemetlenül érezte magát” – folytatta Rácz András. Lavrov korosabb politikus, aki mindig adott a formalitásokra, és most odament valaki, aki angolul se nagyon tudott, „értékelem, hogy nem röhögte el” – mondta Rácz. A riporter például rákérdezett, hogy Lavrov Alaszkában miért CCCP-s (a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége cirill rövidítése) pulóverben volt, itt tévesen a „were” (azaz volt) igét használta a „wore” (azaz viselt) helyett.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökségen négy-öt órán át címoldalas volt a Lavrov-interjú. Az orosz külügyminisztert a nyugati kollégái régóta nem fogadják Rácz szerint. Most viszont egy EU- és NATO-tagország felületének akadálytalanul el tudta mondani a saját narratíváját, ez siker a Kremlnek. A Magyar Nemzetnek is elmondta korábban, de az írott anyag volt, a mostani videós tartalom már több embert ért el.

Békemenet orosz szájíz szerint?

Az október 23-i Békemenet egy „Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért” feliratú molinó mögött vonult. „Budapest a miénk, a Nyugat megosztottsága nem ad Ukrajnának semmilyen esélyt” – írták a RIA-n a végül elmaradt budapesti találkozóról Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök közt. „Az orosz külpolitikai sajtóra jellemző, hogy szeretnek metaforikusan írni”, többféleképp lehet értelmezni a mondataikat – értékelte Rácz a RIA címét. Sok hír volt a Békemenetről az orosz sajtóban egyébként. A molinó miatt mutathatják az orosz közvéleménynek, hogy ilyen szöveg mögött vonultak emberek Budapesten. A molinó szándékosan torzít Rácz szerint.

„Oroszországban a mainstream narratíva az, hogy a háborút előbb-utóbb meg fogják nyerni”, bár látják, hogy Ukrajna nem nagyon adja fel. Fel akarják számolni Ukrajna nyugati támogatását, ha ez megtörténne, Ukrajna elveszítené a háborút. „Elég biztos vagyok benne, hogy lesz” Trump–Putyin-találkozó, de hogy mikor, az kérdés – folytatta a szakértő. Moszkva semmilyen kompromisszumra nem hajlandó abban, amilyen céljai vannak. Tavaly felmerültek apró engedmények, például a zaporizzsjai atomerőmű átadásáról, most már ez sincs az asztalon.

Amerikai oldalról érthető, hogy „nem akarnak olyan mítinget, ahol nem születik semmilyen eredmény”. Az oroszok egy esetleges találkozóval mutatni tudják, hogy nincsenek elszigetelve, „ilyen ingyen ajándékot Trump nem hiszem, hogy akarna adni Putyinnak”. „Abban érdekközösség van az amerikai és orosz vezetés között”, hogy 2026-ban a mostani magyar kormány nyerjen a választásokon Rácz szerint. Mindkét oldalról elhangzott, érdekük, hogy Budapesten találkozzanak. Szerb közvetítés is felmerült, Törökország mint helyszín pedig mindig az asztalon van. „Megegyezik az amerikai és orosz érdek, hogy Orbán Viktort támogassák, hogy egyszer eljöjjenek ide”, de ha egyértelműen vereségre állna a magyar kormánypárt a választások előtt, akkor nem biztos, hogy felvállalnák a támogatását, „mert döglött lóra nem érdemes fogadni” – magyarázta Rácz András.

De ha fej fej mellett állnak, vagy Orbán vezet, nagyobb esélye van, hogy eljönnek Budapestre, „ez gyorsan nem fog megtörténni, idénre nem várom ezt”.

Az orosz propaganda követi a magyarországi történéseket. „Vannak olyan esetek, amikor az orosz média veszi át a magyar EU-ellenes narratívákat” Rácz szerint, hisz ha egy EU-tagállam hírügynökségétől át lehet venni uniókritikus szövegeket, azt megteszik.

Putyinnak jól jött volna a budapesti találkozó Rácz András szerint. Ilyen találkozókat nehéz előkészíteni, a szakértő fel is idézte, amikor 2014-ben a külügyi intézetnél dolgozott, ő koordinált egy litván–magyar találkozót. „Hónapokig dolgoztunk azon, hogy egy nem túl magas szintű találkozó meg tudjon valósulni”, egy orosz–amerikai találkozó pedig keményebb dió, „nem lehet két hét alatt tető alá hozni”, ezért Rácz a bejelentéstől szkeptikus volt. Putyin eljöhetett volna az Európai Unióba, hogy elmondja a saját ágendáját, így neki nem jött jól, hogy nem valósult meg a budapesti csúcs. Az ráadásul jó eséllyel belelógott volna az 1956-os megemlékezésekbe, és „igen hülyén nézett volna ki”, ha az orosz elnököt fogadták volna állami tiszteletadással ezekben a napokban. 1956-ot eleve fasiszta forradalomnak és CIA-puccsnak írják le az orosz tankönyvek. Ha az lett volna, hogy Putyin eljön és bocsánatot kér, vagy átad még nem ismert '56-os dokumentumokat, az jó irány lett volna, de ilyen nem volt tervben.

Olajszankciók: sikamlós terep

Az új amerikai olajszankciók a Rosznyefty és a Lukoil, illetve összesen 30 leányvállalatuk ellen a folyamatban lévő szerződésekre nem, de a jövő éviekre érvényesek lesznek Rácz András szerint. Banki tranzakciók, technológiai fejlesztések, új szerződések rizikósak lesznek a cégek számára, emiatt az orosz olaj nagy vásárlói, Kína és India is „elkezdte letekerni” az orosz olajcégekkel való együttműködést. Aki kereskedne az oroszokkal, maga is szankciók alá kerülne a tervezet szerint. Az orosz hadseregnek megvan a saját olajipari infrastruktúrája, az ezt ellátó vállalatok nem szerepeltek a mostani szankciós listán. Ha a szankciók érvényben maradnak, tovább csökken az orosz energiaipar bevétele, kevesebb pénz juthat a háborúra – fejtegette Rácz. Az amerikai szenátus előtt ott van a Lindsey Graham általi súlyosabb csomag, ami értelmében 500 százalékos vámot vetnének ki minden országra, ami orosz olajat vásárol, ezt 70 szenátor támogatja a 100-ból, ez „borzasztó nagyot ütne”, ha lenne rá elnöki akarat.

Rácz András szerint ha Trump rájön, hogy az orosz elnök „mintha cinkelt lapokkal játszana”, akkor emeli a tétet. A Tomahawk robotrepülőket sem fogja Ukrajna egy ideig megkapni, hisz nincs hozzá kilövőállása, se hadiflottája, ez pedig egy alapvetően tengeri indítású eszköz. Kiképzés, telepítés, az ukrán katonai rendszerbe illesztés is nehézkes és hosszadalmas lenne, de információs nyomásgyakorlásnak jó volt a téma bedobása, az orosz sajtó tele is volt vele.

Középtávon, jövő év elejére komoly gazdasági problémák érhetik az orosz gazdaságot – folytatta Rácz. 300 milliárd dollár devizatartaléka volt Oroszországnak korábban, ez idén év végére elfogy. „Ez azonnal összeomlást nem fog eredményezni”, degradáció várható, „egyre kevesebb dologra lesz pénz”. Ha a mostani költségekkel akarják folytatni a háborút az oroszok, akkor valahonnan el kell majd venni.

„Akkor kerülünk közelebb a fegyverszünethez”, ha az orosz rezsim fennmaradását jobban veszélyeztetné a háború folytatása. A saját biztonságát tartja szem előtt a Putyin-rendszer, középtávon fel fog vetődni a folytatás kérdése, várhatóan a jövő év második felében.

Ha nem folytatnák a háborút, mi lenne? – merült fel a kérdés. Nagyon szorosan zár az orosz információs tér, Rácz szerint nehéz mondani bármit, hogyan reagálna a lakosság, ha véget érne a háború. Ebben az esetben a Nyugat de facto elismerné, hogy Moszkva megszerezte a megszállt területeket. Luhanszk nagy része az övék, Donyeck 30 százaléka van már csak ukrán kézen, Zaporizzsja és Herszon megyék nagy hányadát az oroszok ellenőrzik. „Visszaszerezték az Azovi-tenger partvidékét, Ukrajna belátható időn belül nem lesz NATO-tag”, ezek mentén lehetne sikerként kommunikálni Oroszországban a háború befagyasztását. Jelenleg azonban még maximalista célokat követnek az oroszok. Az Ultrahangon Lavrov is azt mondta, Zaporizzsja és Herszon ősi orosz területek, sőt Odessza is, és még további területeket is akarnak az oroszok pufferzónának. A putyini rendszer képes lenne sikerként kommunikálni, ha most befagyna a front.

„Nyilván nem nulla a valószínűsége, de nagyon alacsony”, hogy Ukrajna visszakapja a 2014 előtti területeit. Ahhoz kataklizma kéne Oroszországban Rácz szerint. A 2023-as ukrán hadsereg sem volt alkalmas ilyen visszahódító műveletre, a mostani állapotában már főképp nem. A legvalószínűbb, hogy az aktuális frontvonalak mentén érnek véget a harcok. Most már úgy mentek az ukránok tárgyalni Amerikába, hogy nem az 1991-es határok visszaállításáról beszéltek. Már több miniszterük is elmondta, hogy elfogadható a frontvonalak befagyasztása, ha kapnak biztonsági garanciákat, „belátták, hogy nem reális” visszakapni a területeiket. Kisebb területi engedményekről meg lehet egyezni, például Szumi környékén vagy a zaporizzjsai atomerőmű környékén.

Az oroszok arról beszélnek, hogy a háború kiváltó okait kell megszüntetni. „Ezt már biztosan nem fogják elérni” Rácz szerint. A háború végén lesz egy független, Nyugat-orientált állam, „ez már nem kérdés”, hogy hol lesz a határa, az a kérdés. Amit Orbán Viktor mondott a magyar állandó értekezleten, hogy Magyarország szomszédját máshogy fogják hívni, arra Rácz azt reagálta: „miért visszaállítjuk az Osztrák–Magyar Monarchiát?” Az nem várható, hogy elfoglalják az oroszok Odessza térségét, a Dnyeper folyón nem fognak átkelni már, a folyó de facto határ lesz délen Ukrajnával.

A magyar–orosz barátság

„Ez olyan, mint egy ószövetségi átok: dicsérjen meg téged a Szergej Lavrov” – mondta Rácz arra, ahogy az orosz diplomácia vezetője a magyar lépésekre reagált. Magyarország vétója miatt nem lehet az európai békekeretből kompenzálni az Ukrajnát támogató államokat, a magyar kormány lassítja az EU és NATO, illetve Ukrajna közti együttműködést, tehát az orosz logika szerint meg kell dicsérni Budapestet, hogy szolgálja az orosz érdekeket.

A szakértő elmondta, nem tudja, miért jó ez a magyar kormánynak. „Őszintén várom a pillanatot, amikor be lehet ülni” a levéltárakba megtudni, hogy miért cselekedett így a kormány.

Rácz szerint Habsburg-birodalmi örökség, hogy „rengeteg papírt termel” a diplomácia. Békés Csaba és Baráth Magdolna történészek moszkvai levéltárakból olyan dolgokat ástak ki korábban, amikből napra pontosan tudták rekonstruálni, mi miért történt. Hogy miért van a mostani oroszbarátság, arra választ fog kapni egyszer a közvélemény. Nyilvánosan elérhető források alapján „ez az oroszbarátság nem magyarázható, nincs értelme”. Valami irdatlan titoknak kell lenni, „vagy nem a magyar nemzeti érdek mentén születnek a döntések” – fogalmazott Rácz. Mindenki igyekszik védeni a pozícióját, ezt papírokkal teszi, arrébb tolja a felelősséget magától a döntéseknek. „Bízom benne, hogy még nyugdíj előtt bőven meg fogjuk tudni csinálni” – mondta Rácz az információk megismeréséről.

„Amikor a külkereskedelem 80 százaléka Európával zajlik, nem tudsz vitézkedni” – értékelte a magyar kormány mozgásterét Rácz. Szerinte a honvédség NATO-együttműködése zökkenőmentes, amit a Honvédelmi Minisztérium és a Honvédség csinál, „az tökéletesen működik”. „A külpolitika és a Karmelita” viselkedése vet fel kérdéseket csupán. A külügyminiszter is hosszan élcelődött azzal, hogy „az EU-s partnereknek nem osztottak lapot” a Trump-Putyin-csúcs szervezése miatt. EU-n és NATO-n belül mielőtt külső partnerrel van találkozó, tájékoztatni kell előtte (és utána) a szövetségeseket – fejtette ki a protokollt Rácz. Nem az lett volna a normális mód, hogy „a szövetségesek a sajtóból tudják meg” a találkozót, miközben „a magyar külügyminiszter büszkén kinyilatkoztatta, hogy az EU-nak nem osztottak lapot”. Ez a külügy feladata lett volna, tehát ő maga nem osztotta a lapokat. „Miért jó az Magyarországnak, ha külpolitikailag az EU gyenge?” – tette fel Rácz a kérdést. A lakosság elsöprő többsége egyetért a tagsággal, a Globsec Trends riportjából is ez látszik, hogy nő az EU-pártiság.

Meglepte a magyar kormányt a találkozó lefújása később Rácz András szerint. „Jöttek be olyan értékelések a külügyön belül, hogy nagykövetségek jelentették, hogy szkeptikusak” a találkozó megtörténtét illetően, nem tudni, ez miként ment be a Karmelitába. Az oroszok lépése, hogy nem hajlandók kompromisszumra, meglepte a magyar vezetést, ahogy az is, hogy Donald Trump akkor nem is jön el. A kormányzatban Rácz szerint „elkezdik elhinni a saját propagandájukat”, ez autoriter rendszereknél idővel előjön nagyrészt. A sajtószemléikben szemlézik a Magyar Nemzetet, az Origót, amit közben a saját apparátusuk csinál – magyarázta a szakértő. „Amikor a saját propagandádat beleírod a sajtószemlédbe”, azt kényelmes olvasni, de „te magad írtad”, ez „elemi elemzési hiba”. Rácz hozzátette: „Elhiszi a rendszer a saját propagandáját”, ez volt Beloruszban, Oroszországban is, „ez nem magyar specifikum”.

Magyarországnak katonai-politikai értelemben a legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok. Szijjártó Péter vagy tudta, hogy új amerikai szankciók lesznek és nem mondta el, vagy nem is tudta, Rácz szerint egyik se jó opció.

Idegek játéka

Az oroszok azt akarják, hogy higgyük, végtelenek az erőforrásaik a háború folytatásához. „Az élet tele van csalódásokkal”, a háborúnak pedig gyors vége nem lesz. Az USA oldalán most zajlik az a váltás, hogy az ajánlatok és kompromisszumok felvetése nem működik, növelik a nyomást szankciókkal, Ukrajna támogatásával, „és akkor meglátjuk, Oroszország mennyire eltökélt”. Az amerikai vezetés képes radikális dolgokat lépni gyorsan. Eközben „sok évtizedes felhalmozott tudás van azzal, a másik oldal hogyan működik” Washingtonban és Moszkvában is. Tudják, a másikkal hogyan kell tárgyalni, „patikamérlegen kimért eszkalációs lépésekkel” zajlanak a tárgyalások, „jéghideg profik” dolgoznak azon – magyarázta Rácz. Szerinte „nem kell félni, hogy bármelyik fél rátenyerelne a piros gombra”. Amerika most picit feljebb fog lépni az eszkalációs létrán, de az oroszok új rakétatesztje is egy „nukleáris üzengetés”. Mindkét oldal racionálisan játszik, az Egyesült Államok növeli a nyomást, majd kiderül, Oroszország ezt meddig bírja.

Putyint lépéskényszerbe hozná, ha elvennék a lefoglalt orosz vagyont. Erre orosz válasz kéne, a még ott jelen lévő nyugati cégek vagyonát államosítanák. Eladni már most nem lehet a nyugati cégeknek az érdekeltségeiket. Ha a G7 tagjai meglépik ezt, Oroszország pont ugyanígy fog eljárni azokkal a nyugati vagyonelemekkel, amiket elér. „Ez károsan érintené a Molt és az OTP-t”, de a Richtert kevésbé, mert érdekük, hogy ne legyen fennakadás, a cég szinte piacvezető Oroszországban.

„Ez jogállamisági szempontból nagyon meredek lépés, Pandora szelencéjének igen erősen feszegeti a fedelét.”

Felvetődne, ki hajlandó Európában vagyonelemeket tartani, a belgák ellenzik is a lépést. Katonai szempontból, háborús logika mentén furcsa, hogy nem nyúlunk az orosz pénzhez, de nem szabad csak a háborús logika mentén gondolkodni – magyarázta Rácz András. Erre vannak kompromisszumos megoldások, például hitelfedezetként szolgálhatna az orosz vagyon. „Ez nem arról szól, hogy szankcionálok plusz egy Lukoil-leányvállalatot”, ha elveszünk vagyont, az komoly eszkaláció lesz politikai és gazdasági téren is.

Helyzet a fronton és hátországban

A front egyik fontos eseménye volt nemrég, hogy a jó ideje ostromolt Pokrovszkba behatolt 200 orosz katona. A város ukrán kézen maradása kulcsfontosságú, hogy a Donbasz megmaradt részét védeni lehessen. „Ha Pokrovszk elesik, onnantól az oroszok mögé tudnának kerülni” a Szlovjanszk környéki erődváros-rendszernek. Ezért létfontosságú Pokrovszk megtartása. A háború köde megnehezíti, hogy meg lehessen mondani, mi a helyzet a térségben. „Nem szilárd az ukrán védelem”, be tudnak szivárogni az oroszok, de vice versa is az ukránok. Pokrovszk több irányból bekerítették az oroszok. Rövid távon azon múlik minden, hogy sikerül-e a harapófogót kiszélesíteni. Ez hetek-hónapok kérdése, városi harcban sok tapasztalatot szereztek, az pedig lassú folyamat. Közben jön a tél, a természet nem kínál fedezéket a lombhullás miatt, a drónok fognak dominálni a harctereken.

„A fő változó, hogy mennyire lesz kemény a tél” – mondta Rácz. Az oroszok növelték a rakéta- és dróngyártási kapacitást. Ukrajna közben adaptálódik az energetikáját érő támadások miatt, sok háztartásnak és cégnek vannak már generátorai. Hosszú áramszünetek lesznek így is, ami olyan praktikus dolgokat érint Rácz szerint, mint a panelekben a liftek működtetése vagy a víz felpumpálása a tizedik emeletre. Az orosz cél, hogy széttördeljék az ukrán elektromos rendszert. Több ilyen pillanat volt már a háborúban, most még több ilyen lesz.

Rácz András végül beszélt az orosz berepülésekről a NATO-tagállamok fölé. „Egyértelműen fokozni fogják” a berepüléseket az oroszok szerinte. Növelni akarják a nyomást Európán, feszültséget akarnak kelteni, sugallni akarják, hogy „jobb lenne Oroszországgal kiegyezni”. Ez nem járt nekik érdemi költséggel, maximum elítélő nyilatkozatok születtek. „Ez az iskolai bully logikája”, ő a túlkoros osztálytárs, aki szellemileg nincs magas szinten, rendszeresen megveri a kisebbeket, ezért összefogással ki kéne állni ellene. A NATO-s keleti szárny védelmét kéne erősíteni, elfogó drónok telepítésével többek közt. Az orosz árnyékflottát lehetne még szankcionálni, ami az orosz olajat teríti a világon nem feltétlen legális úton. „A helyzet romlani fog, feszültebb lesz, Oroszország nem fogja megtámadni Európát” – értékelt Rácz. Ugyanis az orosz szárazföldi és légideszant erők 90-95 százaléka most Ukrajnában vagy környékén van telepítve, nincs erejük Európa ellen menni. Ez legfeljebb akkor történhetne meg, ha az ukrajnai harcok véget érnének.

A teljes adást itt tekintheti meg: