Hiába hagyták ki megint Orbánt Ukrajnánál, nem tudtak megegyezni a lényegről az EU-csúcson

Az Európai Unió állam- és kormányfői zsinórban negyedszer egyedül Orbán Viktor kimaradásával, 26-an fogadtak el következtetéseket Ukrajnáról csütörtökön. (A többi közösen elfogadott, például védelempolitikáról és lakhatásról szóló következtetésről bővebben itt írtunk.)

A szankciókkal végeztek csütörtökön

Az egyre megszokottabb módszertől csak annyiban tértek el, hogy az eddiginél is rövidebb lett a mindenki által elfogadott rész Ukrajnáról. Idáig legalább annyit le tudtak írni, hogy véleményt cseréltek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de Orbán a Békemenet végén elmondott ünnepi beszéde miatt nyolc órát késett, így erről is lecsúszott.

Nem is ő volt a legnagyobb akadály. Még csak nem is az őt is képviselő Robert Fico, aki ugyan utolsónak blokkolta az új szankciókat, de már szerdán jelezte, hogy beadja a derekát, így csütörtökön el tudták fogadni a büntetőintézkedéseket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülés végén üdvözölte a döntést, és azt is, hogy az USA kormányzata is dolgozik a saját csomagján. „Nyomás alatt tartjuk Oroszországot, amíg kell”, hogy igazságos és tartós békét érjenek el, véget vessenek az öldöklésnek.

De Wever hiányolt egy világos jogi választ

Ugyanakkor egy 130-140 milliárd eurósra becsült ukrán jóvátételi hitelről is igyekeztek megegyezni az ülésen.

„Oroszország fizessen”

– foglalta össze a javaslat lényegét még a szeptemberi bejelentésekor Von der Leyen.

A szankciókkal EU-n belül „immobilizált” vagyon túlnyomó része az orosz jegybanké, és eredetileg az Euroclear belgiumi pénzügyi szolgáltatónál ragadt be. Egyszer már hozzányúltak, de nem vettek el belőle: a hozama kamatait fölözték le, hogy abból fizessenek vissza egy G7-es hitelt Ukrajnának. Azért nem magát a vagyont adták oda vagy vettek el belőle, mert – ahogy arra Orbán Viktor is rámutatott az ülésről távozva – ez megingathatná a bizalmat az EU pénzügyi rendszerében, ráadásul nemzetközi jogot is sérthet.

A tervvel gyakorlatilag úgy csorgatnák át a vagyont Ukrajnának, hogy nem koboznák el, de Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet.

Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever korábban már leszögezte: az nem működik, hogy „elveszik Putyin pénzét”, de rájuk hárítják a kockázatokat.

„Először is fontos hangsúlyozni, hogy Belgium” kormánya „ebből a pénzből egyetlen euró visszatérését sem szeretné látni Oroszországba” – közölte péntek hajnalban, a csúcstalálkozó végén. Az Eurocleartől készpénzként az Európai Központi Bankhoz (EKB) került a vagyon, „a tyúk”. Az Euroclear EKB-nél lévő

tyúkjának hozamát, az „aranytojásokat” használták, „de ha fogod a tyúkot, és elkezded megenni”, akkor már „egészen más helyzetben vagy”.

Szerinte nincsenek világos válaszok arra, hogy ez jogilag helyes-e, mert ilyesmire még a II. világháborúban sem volt példa.

Azt viszont biztosra vette, hogy ezt Oroszország nem nézné jó szemmel.

„Moszkva azt mondta nekünk, hogy ha hozzányúlunk a pénzhez, akkor az örökkévalóságig éreznénk a következményeket, ami hosszú időnek tűnik”.

Oroszországnak vannak szövetségesei, így ki tudja, hol állna meg, ha nekiállna lefoglalni európai vagyontárgyakat.

De Wever hangsúlyozta, hogy ő nem rosszfiú, de az „teljes őrület”, hogy csak Belgium adófizetői legyenek felelősek.

A program szerint Ukrajnával kezdtek, Fico szerint pedig Orbán előre megbízta őt, hogy megint hagyják ki az Ukrajnáról szóló következtetésekből. Menet közben darabokban ki szokták adni a záródokumentumot, viszont csak Orbán megérkezése és a menetrendben későbbi védelempolitikai következtetések nyilvánosságra hozása után jelent meg a 26-ok Ukrajnáról szóló része, ami a vita elhúzódására utal.

Orbán korábban és az ülésről kijövet is a terv ellen érvelt, de október elején kijelentette: ha az EU a javaslat mellett döntene, annak nem lenne Magyarország a részese, „nem lenne felelősségünk ezért a jövőben”. Nem kizárt, hogy a javaslatot kétharmaddal fogadnák el, így a magyar kormánynak nem kellene támogatnia az elfogadásához.

Von der Leyen: Jót beszélgettünk a jóvátételi hitelről

„Jót beszélgettünk” a lefoglalt orosz vagyonból finanszírozott jóvátételi kölcsönről, így „azonosíthattuk azokat a pontokat, amelyeket tisztáznunk kell” – foglalta össze Von der Leyen, mire jutottak. „Visszatérünk a különféle lehetőségekkel, amelyeket ki fogunk dolgozni.” Világos, hogy van olyan kérdés, amelyben mélyen el kell merülni. Megegyeztek abban, hogy „mi”, azaz helyreállítási kölcsön legyen, azon kell dolgozniuk, hogy „hogyan” – magyarázkodott. Arra nem adott egyértelmű választ, hogy milyen lehetőségekről van szó.

Közben mindig tiszteletben fogják tartani az európai és nemzetközi jogot, hangsúlyozta külön, akárcsak António Costa, az Európai Tanács elnöke.

„Először is: senki sem vétózott semmit”

– emelte ki a jóvátételi hitelről szóló kérdésre. Azt állította, meghozták a legfontosabb politikai döntést: a teljes körű pénzügyi támogatást Ukrajnának a 2026-2027-es igényeihez, és ez a legfontosabb üzenet Oroszországnak. Az Európai Bizottság egy „okos, újító” megoldást talált, „technikai ügyeket” kell kezelniük, és a következő, decemberi EU-csúcson visszatérnek erre, hogy végső döntést hozzanak.

26-ok: Oroszország egyezzen bele a tűzszünetbe

Az Ukrajnáról szóló részben a 26-os csoport elkötelezte „magát aziránt, hogy kezelje Ukrajna 2026–2027-es időszakra vonatkozó sürgető pénzügyi szükségleteit, beleértve az ország katonai és védelmi erőfeszítéseivel kapcsolatos szükségleteket is.” Felkérték a Bizottságot, hogy „a lehető leghamarabb terjesszen elő opciókat a pénzügyi támogatásra”. Ugyanakkor abban már megállapodtak, hogy Oroszország vagyoni eszközeinek „mindaddig immobilizáltnak kell maradniuk, amíg fel nem hagy az Ukrajna elleni agressziós háborújával, és nem

kompenzálja Ukrajnát a háborúja által okozott károkért”.

(A szankciókat félévente egyhangúlag meg kell újítani.)

Emellett a 26-ok

• megerősítették, hogy „az EU” megingathatatlanul támogatja Ukrajnát – az uniós tagság felé vezető úton is;
• leszögezték, hogy folytassák a „csatlakozási folyamattal kapcsolatos munkát”, és ugyan az érdemalapú folyamatnak megfelelően az első tárgyalási fejezetcsoportot nyissák meg, de tudomásul vették, hogy másik kettőnél is készen állnának erre (a magyar kormány blokkolja az első csoport megnyitását);
• kijelentették, hogy bármely jövőbeli biztonsági garanciának szerves része egy olyan Ukrajna, amely képes hatékonyan megvédeni magát;
• ismét sürgették az orosz kormányt, hogy egyezzen bele a teljes körű, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetbe – amelybe Ukrajna 2025 márciusában belement (az orosz vezetés viszont ellenez).