Lefegyverzés, újjáépítés és az egész világ figyelme – minden következő lépés rettentő nehéz lesz Gázában

„A háborúnak vége” – jelentette ki Donald Trump hétfőn, egy történelmiként jellemzett napon, amin két év után az utolsó 20 még életben maradt izraeli túsz is kiszabadult a Hamász fogságából, Izrael több mint 1900 palesztin foglyot engedett el, az izraeli parlamentben is beszédet mondó amerikai elnök pedig az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Egyiptom, Katar és Törökország vezetőivel együtt aláírta, hogy elkötelezettek a közel-keleti béke mellett.

Az egész világon élőben követett hétfői események Trump béketervének a gázai tűzszünetet is magában foglaló első fázisának legnagyobb részét ölelték fel. Trump és a közel-keleti muszlim hatalmak együttes nyomása kellett ahhoz, hogy két évvel a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és az azt követő gázai offenzíva után Izrael és a Hamász is engedjen. Az amerikai elnök már hétfőn kijelentette, hogy már a második fázis is tart, és a Sarm-es-Sejk-i beszédének egyik fő üzenete az volt, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett a Közel-Kelet.

A munka neheze azonban sok szempontból csak most kezdődik, és rengeteg a bizonytalanság, ahogy meg kellene teremteni a feltételeket Trump 20 pontos béketervének végrehajtásához – számos nehezen megoldható kérdés rendezése, rengeteg nehezen megugorható akadály leküzdése még hátravan. Trump csapata végső soron úgy állt a kérdéshez, hogy amiben lehet, megegyezést csiholnak ki – mint a túszok elengedése, a segélyszállítmányok bejutása, az izraeli csapatok részleges kivonása –, és majd az elért áttörés után elköteleződnek a további pontok megoldása mellett.

El kell érni, hogy a két év során jelentősen meggyengített Hamász lemondjon a fegyvereiről, valamint a hatalmáról a Gázai övezetben, fel kell állítani egy ideiglenes biztonsági erőt a rend fenntartására, valamint létre kell hozni a területet ideiglenesen irányító, palesztin technokratákból álló bizottságot. A bizottság egy még kialakításra váró nemzetközi testület felügyelete mellett kezdhet bele a két éve tartó háborúban romhalmazzá változott terület sok tízmilliárd dollárba kerülő újjáépítésébe, ami reálisan több mint egy évtizedet is felölelhet. Ennek végrehajtásához pedig kitartó nemzetközi támogatásra lesz szükség.

Ráadásul az első fázis sem teljesült maradéktalanul: a Hamász hétfőn 28 helyett csak négy túsz maradványait adta át Izraelnek, kedden pedig újabb négy holttestet, de ezek közül lapértesülések szerint az egyik egy gázai palesztiné volt. Izraeli tisztviselők közölték, hogy azért döntöttek a segélyek korlátozása és a rafahi határátkelőhely egyiptomi megnyitásának elhalasztása mellett, mert a Hamász megsértette a tűzszüneti megállapodást azzal, hogy nem adta át a túszok holttesteit. A Hamász azt állította, hogy nehézségei voltak a maradványok megtalálásában.

A segélyek érkezése az egyik legelső életbe vágóan fontos kérdés, a Gázai övezetben élő kétmillió palesztin ellátását kellene tartósan biztosítani élelmiszerrel és ivóvízzel, gyógyszerekkel, valamint üzemanyaggal és sátrakkal.

A béketerv egy részében az eredeti szövegben is szlogenszerűen megfogalmazott pontok közül soknál rengeteg a kérdőjel. Ezek közé tartozik, hogy a béketerv hosszú távon a két nagy palesztin területet, Gázát és Ciszjordániát magába foglaló, önálló palesztin állammal számol, de Trump a közel-keleti útjáról hazafelé úgy fogalmazott, ő nem beszél egy államról vagy két államról, „majd meglátjuk”.

Trump a Hamászról: Leteszik a fegyvert, vagy mi fegyverezzük le őket

Trump béketervének egyik legnagyobb kérdése a Hamász lefegyverzése. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő már korábban jelezte, hogy szerinte a háború addig nem ér véget. „Először is a Hamásznak le kell mondania a fegyvereiről” – mondta az izraeli miniszterelnök a CBS Newsnak adott interjújában, hozzátéve, hogy fegyvergyárak sem lehetnek Gázában, és meg kell szüntetni a fegyvercsempészetet is.

A terrorszervezet azonban többször is jelezte, hogy erre nem hajlandó, noha infrastruktúrája szétesett, vezetősége megtizedelődött, rakétakészletei kiürültek. Az AFP francia hírügynökségnek két nappal a túszok hétfői átadása előtt a Hamász egy magas rangú tagja kijelentette, hogy „szó sem lehet róla”, és erről még csak tárgyalni sem akarnak. Az AP-nek nyilatkozó arab tisztviselők szerint arra hajlandóságot mutattak, hogy az Izrael elleni támadásokra használt fegyvereket, mint a rakétákat átadják egy palesztin vagy arab szervezetnek, de a gépkarabélyokhoz hasonló kisebb fegyvereiktől már önvédelmi okokra hivatkozva nem akartak megválni.

Trump tervei szerint a Hamászt kizárják Gáza jövőjének alakításából, miközben a terrorszervezet vezetői szabad elvonulást kapnak. Miután azonban a megállapodás eddigi része alapján az izraeli csapatok visszahúzódtak egy bizonyos vonal mögé, még mindig megszállva tartva az övezet 53 százalékát – ez a déli Rafahot, Hán Júniszt és Gázaváros egy részét is magában foglalja –, a Hamász az előbbi területeken már elkezdte megerősíteni hatalmát.

Összecsaptak rivális családokkal és klánokkal, akik közül néhányat Izrael is támogatott, hogy gyengítse a Hamászt. A Reuters szerint már legalább 33 embert megöltek az elmúlt négy napban. Egy kedden nyilvánosságra hozott felvételen például azt látni, ahogy nyílt utcán végeznek ki hét megkötözött és bekötött szemű embert, akiket kollaboránsként és bűnözőként említettek. „A Hamász visszaveszi az irányítást, és még agresszívabb lesz, hogy jelezze a világnak, hogy senki sem tudja elmozdítani őket” – vélte a Wall Street Journalnek az iszlamista csoportokkal foglalkozó Haszan Abu Hanieh ammani független elemző.

Trump az összecsapásokra reagálva kedden kijelentette, hogy a Hamász csak kiiktatott „pár bandát, akik nagyon rosszak voltak”, és megölt pár bandatagot, ami „hogy őszinte legyek, nem nagyon izgat”. Korábban jelezte, hogy rövid távon a Hamásznak korlátozott szerepe lesz a rend fenntartásában, és erre „engedélyt adtunk egy ideig”. Kedden azonban azt is világossá tette, hogy a terrorszervezet végül kénytelen lesz lefegyverezni saját magát, mert

ha nem, akkor „mi fegyverezzük le őket, és az gyorsan és talán erőszakosan fog megtörténni”.

Netanjahu, aki utalt arra, hogy Izrael újra fogja kezdeni a katonai műveleteket, ha a Hamász nem rakja le a fegyvert, a CBS Newsnak Trump kijelentéseit úgy értelmezte, hogy „el fog szabadulni a pokol”, ha a terrorszervezet nem működik együtt. „Remélem, hogy békésen meg tudjuk ezt csinálni” – mondta.

A Gázai övezetben közben amiatt aggódnak, hogy a területen felkelés vagy polgárháború fog kitörni. A palesztin belviszályok rendezésével foglalkozó Mohammad Hadieh ügyvéd a Wall Street Journalnek azt mondta, hogy a helyzet most „nagyon veszélyes, már el is kezdődött”.

Ki fogja irányítani a Gázai övezetet?

Ezzel összefügg, hogy Trump tervének megvalósulásához nyugati diplomaták szerint is elengedhetetlen egy ideiglenes biztonsági erő és politikai vezetés létrehozása. A terv alapján a közbiztonság fenntartása egy főleg arab országok által alkotott „Nemzetközi Stabilizációs Erő” feladata lenne, melynek fontos része lenne a jövő palesztin rendfenntartóinak kiképzése is. A tervek szerint pedig Gáza vezetése öt évre egy technokrata – azaz elvileg ideológiai elfogultságoktól mentes „szakemberekből” álló – kvázikormányzat kezébe kerülne, amiben erős képviselethez jutnának a muszlim országok, de delegálhatna egy embert az ENSZ is. A felügyeletet ellátó „Békeigazgatóság” (Board of Peace) élén pedig maga Trump állna.

Brett H. McGurk veterán amerikai diplomata, aki legutóbbi Joe Biden elnöksége alatt tárgyalt tűzszünetről a Hamásszal a Fehér Ház közel-keleti koordinátoraként, a CNN-en megjelent elemzésében kulcsfontosságúnak nevezte ezt a részt, közölve, hogy ha ezek nem állnak fel, akkor „egy idő után a Hamász erővel visszaveheti a hatalmat”, ami minden reményt megszüntet egy hosszú távú békére és a Gázai övezet rehabilitására. Ha nem áll fel az ideiglenes biztonsági erő és kormányzat, akkor nagy a veszélye annak, hogy az egész eddigi eredmény a darabjaira hullik – mondta egy nyugati diplomata a Financial Timesnak.

Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ezek hogyan néznének ki. „A kulcsszereplők nem dolgozták ki, hogy mit akarnak”, egy teljes ENSZ békefenntartó erőt, vagy valami kisebbet – mondta az FT-nek egy diplomata, és egyelőre „nagyon sok hatalmas kérdőjel van”. Az Egyesült Államok egyelőre kétszáz katonát készül Izraelbe vezényelni a tűzszünet megfigyelésére, de a Gázai övezetbe nem fogják betenni a lábukat – mondták a lapnak amerikai tisztviselők, hozzátéve, hogy Washington több országgal is tárgyal a lehetséges részvételről. A katonák alatt nem fegyvereseket kell érteni, hanem biztonsági szakértőket, mérnököket, közlekedési és logisztikai szakembereket.

Azt még nem lehet tudni, hogy milyen országok vállalnák a részvételt az átmenteni biztonsági erőben, amiben Trump várakozásai szerint főleg arab országok katonái fognak részt venni. Nyugati országok a Financial Timesnak nyilatkozó diplomaták szerint vonakodnak a részvételtől, attól tartva, hogy megszállókként tekintenek majd rájuk, míg az arab országok attól teszik függővé a részvételt, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd rájuk.

Trump béketerve szerint a Gázai övezet irányítását ideiglenesen egy palesztin technokratákból álló bizottság irányítaná, aminek munkáját egy nemzetközi tanács felügyelné, de egyelőre ezek összetétele, szerepe és feladatai sincsenek tisztázva. Az egyiptomi külügyminiszter az AP-nek azt mondta, hogy 15 palesztin nevét már kiválasztották, akik az átmeneti kormányzatban vállalnának szerepet, és szerinte azokra a Hamász is igent mondott.

A legfontosabb kérdés, hogy a testületnek meglesz-e az ereje a törvények betartatására és a civil ügyek hatékony intézésére – mondta Joe Truzman, a Foundation for Defense of Democracies nemzetbiztonsági kutatóintézet közel-keleti szakértője. Az elemző azt mondta, hogy jelenleg a Hamász tartja a kezében az irányítást a területen, és nem valószínű, hogy ez meg fog változni, ha a szervezetet nem fegyverzik le.

Egy fontos kérdés megvitatását Trump közben teljesen elhalasztotta. Az önálló palesztin állam létrehozását, amit Netanjahu teljesen elutasít. „Most Gáza újjáépítéséről beszélünk, arról nem, hogy egy állam, vagy két állam” – mondta Trump az elnöki különgép fedélzetén. Hozzátette, hogy sokan szeretik az egyik, sokan a másikat, de majd később „döntöm el, hogy szerintem melyik a helyes”.

Trump hamarosan az újjáépítésre koncentrálna

„Egy új és gyönyörű naphoz érkeztünk, és most megkezdődik az újjáépítés. Az újjáépítés lesz talán a legkönnyebb rész” – jelentette ki hétfőn Trump, szerinte a legnehezebb részből sokat megcsináltak. „Mi mindannyian tudjuk, hogyan kell újjáépíteni, és mindenkinél jobban tudjuk hogyan kell jobbat építeni.”

A két éve tartó háborúban jelentős részben megsemmisült Gázai övezet újjáépítése azonban csak akkor kezdődhet meg, ha a biztonsági és politikai helyzet rendeződik, és utána is monumentális feladat lesz. A Fehér Ház terve azt ígéri, hogy újjáépítik és beindítják a területet, már meglévő befektetési javaslatok és „izgalmas fejlesztési ötletek” alapján, de a részleteit ennek sem dolgozták még ki.

Az sem egyértelmű, hogy a 41 kilométer hosszú, és két-öt kilométer széles Gázai övezet újjáépítése mennyi pénzbe fog kerülni. Az ENSZ adatai szerint nagyjából 70 milliárd dollárt fog felemészteni a terület helyreállítása, míg a Világbank még februárban 53 milliárd dollárra becsülte az összeget. Brett H. McGurk azonban már több százmilliárd dollárt említett, jelezve, hogy ez több mint egy évtizedet is igénybe fog venni. Összevetésként, a magyar GDP 2024-ben 222,9 milliárd dollár volt.

Már több európai ország is jelezte, hogy hajlandó részt venni a terület újjáépítésében, az EU pedig ötmilliárd eurót ajánl fel erre. Az ENSZ közlése szerint arab országok és Kanada is jelezte, hogy készek segíteni. Konkrét tervek azonban nincsenek, a részletek kidolgozása még csak kezdeti szakaszában van.

A humanitárius segélyek áramlása még nem végleges

Miután pénteken életbe lépett a tűzszünet Izrael és a Hamász között, a hétvégén több százezer korábban elmenekült palesztin tért vissza, sokszor csak otthonai romjaihoz. Azonban az újjáépítésnél akutabb kérdés, hogy mi lesz a humanitárius segélyekkel. Naponta 600 kamionnyi humanitárius szállítmány juthat el a Gázai övezetbe a tűzszünet életbe lépése után.

Napi 600 kamion – vagy leginkább nyitott, platós nyergesvontató, amelyet gyorsabban lehet feltölteni és kiüríteni viszont kevesebbet szállít – elsőre soknak tűnhet még a kétmilliós lakosságra nézve is, valójában azonban a szállítmányok az élelmiszer mellett a legalapvetőbb dolgokat fedik le, hiszen Gázában szinte semmi sem maradt: az épületek jelentős része megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az infrastruktúra is végletesen megrongálódott, legyen szó áram- vagy vízvezeték-hálózatról.

A kamionok ennek megfelelően üzemanyagot, főzéshez palackozott gázt, a romok miatt a szabad ég alatt lakók százezreinek sátrakat is szállítanak Gázába, és természetesen gyógyszereket, ivóvizet, élelmiszert, többek között rengeteg lisztet, hogy az erre alkalmas pontokon helyben süssenek kenyeret – leginkább laffát.

A napi 600 kamion átjutása azonban nem volt folyamatos, és egyelőre – a vasárnap kivételével, amikor 817 szállítmány jutott át – nem is érték el ezt a számot: a megállapodás szerint ugyanis a Hamásznak át kell adnia az elrabolt túszok holttesteit is, ez azonban az izraeli fél szerint túl lassan halad, ezért korlátozták az áthaladó kamionok számát.

Szerdán így csak a tervezettnek a fele juthat át Gázába. Ezen belül a legszükségesebb mennyiségen túl gázt és olajat sem engednek át a határon.

A Hamász szerint azonban a lassú átadás nem szándékos, egész egyszerűen fizikai akadályokba ütközött a holttestek átadása, sokakat még a romok alatt kell felkutatni.

Bejutni egy dolog, célba érni egy másik

De logisztikailag is lassabb az átjutás, mivel az izraeli fél egyelőre nem nyitotta meg az Egyiptommal kapcsolatot jelentő rafahi határátkelőt. „Minél tovább marad zárva Rafah, annál tovább tart a gázai lakosság szenvedése, különösen azoké, akik a déli részre kényszerültek” – idézte a Reuters az Unicef szóvivőjét, Ricardo Pirest.

Ráadásul önmagában az, hogy egy szállítmány bejut Gázába, még nem segít a rászoruló kétmillió emberen. A kamionokat a határ túloldalán kiürítik, ezután az ENSZ-nek kell gondoskodnia a segélyek szétosztásáról a Budapest pesti oldalával azonos méretű, 365 négyzetkilométeres területen, ahol az utak is nehezen használhatók. A Nemzetközi Vöröskereszt arról is beszámolt, hogy a kamionokat óriási tömeg veszi körbe, egyelőre még az elosztás megfelelő humanitárius feltételei sem biztosítottak. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint Gázaváros 400 ezer lakója lényegében még nem részesült a segélyekből, ezért itt is mielőbb meg kell szervezni az elosztást.

Ezt nehezíti az is, hogy több humanitárius szervezet bejutásához nem járult hozzá az izraeli fél. Az elosztáshoz szükséges engedélyek kiadásáért az izraeli védelmi minisztérium alá rendelt koordinációs szerv (angol rövidítése alapján COGAT) felel. A COGAT szerint a humanitárius szervezetek palesztin tagjainak részletes adatai is szükségesek az engedélyhez.

Izrael és az Egyesült Államok vitában áll az ENSZ-szel abban, hogy ki is felügyelje a humanitárius szállítmányokat. A két ország azt szeretné, ha ez az amerikai Gázai Humanitárius Alapon (GHF) keresztül történne, amit az ENSZ elutasít, arra hivatkozva, hogy a GHF nem elfogulatlan, az elosztást katonai szempontok szerint végzi.